Téli depresszió ellen együnk kerekrépát!

Tarlórépának is hívják, mert a gabonák learatása után a tarlóba szokták vetni. Termesztése nem igényel különösebb hókuszpókuszt, nem kíván gondosan készített magágyat, rövid tenyészidejének köszönhetően akár elő-, vagy utóveteményként is hasznosíthatjuk. Előlegként vethetjük akár februárban is, így mire a piperkőc palántákra sor kerül, már ki is ettük a kertből, nyár végén pedig hellyel kínálhatjuk a megüresedett ágyásokban. A legfőbb teendő körülötte az „egyelés”, vagyis a ritkítás, hogy elférjenek majd egymás mellett a gyorsan dudorodó répagombócok. Hűvös, párás időben nőnek gyorsan, száraz-melegben csak punnyadnak, megemelkedik a mustárolaj tartalmuk és csípőssé válnak, noha eredetileg édeskés ízűek. Répánk sokáig a kertben maradhat, utána friss vitaminforrásként kellően hűvös helyen kora tavaszig is eltartható. Készíthetünk belőle salátát vagy reszelhetjük szendvicsre, így a leggourmandabb családtag sem tudja megkülönböztetni a retektől.

Természetesen nyersen a legegészségesebb, így nem csorbul a C-vitamin tartalma. Egyéb A-, B1-, B2-, és B3-vitaminban - ez utóbbi a híres niacin, a PP-vitamin - sem szűkölködik. A legújabb kutatások szerint a „PP” természetes koleszterin-szabályzónak számít, enyhíti az álmatlanságot és a depressziót. Az ásványi anyagok közül sok kalciumot, foszfort és vasat tartalmaz - már ezért is érdemes felvenni az étrendünkbe a lefitymált, takarmánynak is nevezett csóró kis zöldséget?A kerekrépa amúgy jellegzetes zalai és vasi főzeléknövény, általában a káposztához hasonlóan savanyítva fogyasztják.

A kerekrépa, (Brassica rapa) káposztaféle, az egyik legedzettebb zöldségünk Fotó: a szerző

Én így is készítek belőle salátát, aprítok közé egy kis fokhagymát, szórok rá egy csipet őrölt köményt, pirospaprikát és keverek hozzá egy kis tejfölt. Főzeléknek is szereti a család - ha minden kanálba jut egy falat hús is. A szükség rávitt, hogy kipróbáljam a répasavanyítást gyorsított eljárásban: 1 kiló legyalult répát enyhén besózok, 1 liter vízben elkeverek fél deci 10 százalékos ecetet, dunsztos üvegbe öntöm, belenyomkodom a répát, amit már másnap fel is használhatok. Ebben az esetben viszont a főzelékbe kell belerakni a hagyományos répasavanyításkor használt fűszereket, a babérlevelet, a fekete borsot, a tormát, a köménymagot és a piros csövespaprikát. A kerekrépa jó rántva is.

Meghámozzuk, 1 centi vastagságúra szeljük, 10 percig fokhagymás tejbe áztatjuk, forrásig előfőzzük, megsózzuk, borssal kevert lisztben, tojásban és zsemlyemorzsában bepanírozzuk, majd forró olajban megsütjük. A régimódi tarlórépából készítsünk modern csemegét - bolondítsuk meg egy kis dióval és mézzel! A répát meghámozzuk, vastagabb csíkokra szeljük, kicsit megsózzuk, rászórunk egy fél marék durvára vágott diót, 3-4 gerezd kockára vágott fokhagymát, nagyon kevés frissen őrölt borsot, egy teáskanál őrölt koriandert, 2 teáskanál kardamom magot - kézzel összekeverjük, rálocsolunk 3 teáskanál alma- vagy borecetet (ha van, dióecetet), egy evőkanál napraforgó olajat, 2 teáskanál dióolajat és 3 teáskanálnyi virágmézet. Sütőedénybe pakoljuk, ráöntünk fél deci vizet, letakarjuk alufóliával és körülbelül 45 percig sütjük.