2016.10.10. 12:18
Csicsóka lángosba, nokedlibe vagy paleo-köretként
Virágzik a csicsóka. Hogy minek, az rejtély, hiszen magot nem érlel, szaporítószerve a föld alatti gumó, ami viszont nem gyökér, hanem megvastagodott szárképlet, de nem közvetlenül a tövén növeszti, nehogy szegény kertész könnyen kibányássza majd a fagyott földből.
Egy szorgalmas csicsóka akár 15-20 gyömbérhez hasonló "pityókát" is produkál, ezek a szár körül 10-30 centi mélyen 5-20 centi hosszú száron sarjadnak, így sohasem találjuk meg valamennyit, ezért aztán, ha egyszer valahova elültettük, onnét többé ki sem tudjuk irtani. A meddő virágok két-három méter hosszú haszontalan száron ringatóznak, ha erdőhöz közeli kertekbe telepítjük, a szarvasok, őzek, nyulak szívesen lelegelik - a vaddisznók viszont a gumóját túrják ki a földből. Mi is azt esszük.
A csicsókavirág szép, de nem érlel magot, vázában viszont tartós vágott virág, ha a vizébe mosogatószert csöppentünk, nem rohad el a szára Fotó: Fincza Zsuzsa
A csicsókát hajdanán a hajdinához hasonlóan a szegények eledelének nevezték, mert a legsilányabb talajon, akár a pajta mellett is megnő, nem igényel semmiféle pátyolgatást, drága permetszert. Azóta felfedezték gyógyerejét is, így a lefitymált "csókapityókának" újra felfele ível a karrierje. A gyógynövény lexikon is herbaként ismerteti, fő hatóanyagaként az inulint emeli ki, amely az emberi szervezet öngyógyító képességét erősíti. Állítólag a csicsóka tartalmazza a legtöbbet e vízben oldódó nagyméretű rostból, amelyet az ember képtelen megemészteni, csupán a vastagbél baktériumflórája kezdi ki egy kissé. A hátránya, hogy jelentős gázképződést és puffadást okoz, ezért fokozatosan vezessük be az étrendünkbe, de sohase együnk belőle egyszerre sokat. Mellőzni viszont kár lenne, hiszen jó hatással van a bélflórára, s mert nem bomlik le, nem igényel inzulint, így kíméli a hasnyálmirigyet - emiatt emlegetik a csicsókát a cukorbetegek krumplijaként is. Ennél persze sokkal több, hiszen értékes anyagokat, magnéziumot, kalciumot, káliumot, foszfort tartalmaz, vitaminokban sem szűkölködik, főleg a B1-, B2-, B3-, és C-vitamin készlete jelentős, de a megtalálható benne a béta-karotin, az A-vitamin provitaminja is.
Persze ne csak gyógynövényként gondoljunk a csicsókára, hanem finom, vitamindús, egészséges téli zöldségként, amelyet októbertől tavaszig frissen fogyaszthatunk. Akinek terem, nyugodtan hagyja a földben, mindig annyit szedjen fel, amennyit felhasznál, csak kemény fagyban ajánlott tartalékolni belőle. Piacon vagy üzletben kizárólag a szép nagy, kövér, üde csicsókát tegyük a kosarunkba, alaposan vizsgáljuk meg, ne legyen penészes, zöldes árnyalatú vagy fonnyadt. A kissé göcsörtös és kemény gumókat meglehetősen macerás megtisztítani , én először a konyhában hadra fogott"koromkefével" átdörgölöm és kiskéssel lekapirgálom a héját. Ha unjuk vele a babrálást, gondoljunk arra, hogy elegáns éttermekben a legmenőbb ételek, homár, szarvasgomba, fésűkagyló, nemes tengeri halak, vagy például libamáj társaságában kerül az asztalra.
Májhoz, halhoz és bármilyen húsféléhez persze mi is adhatjuk köretnek, vagy reszelhetjük salátákra, esetleg belecsempészhetjük a turmixitalokba. Próbáljuk meg gyümölcsökkel: naranccsal, citrommal, almával de illik zöldség-lébe céklával, répával és zöldfűszerekkel. Lángosban a krumpli negyedét kiválthatjuk vele, keverhetünk egy kevés csicsókapürét a nokedlibe is, készíthetünk belőle tócsit, esetleg krumplival , cukkinival felesben vagy kóstolják meg például céklával jó adag fokhagymát vagy vöröshagymát belereszelve. Ehetjük nyersen is: reszeljük apróra fokhagymával, sózzuk és öntsünk rá tökmagolajt . A ma divatos paleo-köretként is kiváló: a meghámozott csicsókát vékony karikákra szeljük, puhára főzzük, leszűrjük és összekeverjük a zsírban megfonnyasztott karikára vágott lilahagymával, majd sózzuk és borsozzuk.