2016.01.11. 17:16
A tökfélék magja nyolc év múlva is életre kelhet
Éppen csak beleéltük magunkat a téli pihengetésbe, amikor egyes szupermarketekben galád módon az orrunk elé pakolták a vetőmagokat rejtő színes tasakokat. Csak az első napon tudtam ellenállni a kísértésnek.
Igaz, ilyenkor többnyire a tavaly tavaszi maradékkal hozakodnak elő, de ha egyesével, gondosan átbogarásszuk a zacskókra nyomtatott minősítés és érvényesség idejét és az nincs szemmel láthatóan manipulálva - kapargatva és átbélyegezve - akkor nyugodtan megvehetjük. Közel annyi az esélyünk, hogy növény lesz a magból, mintha majd később a frissből vinnénk haza.
Ha a kamrában kicsírázott hagymát elültetjük, virágot és magot nevel majd
Azt azért jó ha tudjuk, melyik zöldség magja mennyi ideig őrzi meg a csírázási képességét. A paszternák például csupán egy évig bírja, a két éves magból valószínűleg már nem sok kel ki. Tehát ne higgyük el a termelőnek, hogy a 2014-ben szedett termésből 2018-ban (ahogy a tasakjára nyomtatták) paszternákot nevelünk majd. Hasonlóan rövid ideig tart a feketegyökér, a lestyán, a spárga, a sóska és a kapor csírázási hajlandósága. Jobban tesszük hát, ha nem sietjük el és ezekből a zöldségekből majd friss, tavaly szedett és minősített magot vásárolunk. Ez persze a saját gyűjtésű magokra is vonatkozik: a két-három éve rakosgatott kapormagot már nyugodtan hajítsuk ki.
A petrezselyemmel is legyünk körültekintőek, a szakemberek 2-3 évre teszik a csírázási képességét, a tapasztalat: az egy évnél idősebb magot már jóval sűrűbben vessük. A sárgarépa valamivel kitartóbb fajta, de a 3-4 évnél öregebb maghoz már ne fűzzünk vérmes reményeket. Hasonló kort bír ki a zeller és a cékla, s a 3-4 évnél öregebb paprika és a paradicsommag is túlkorosnak számít.
A kabakosok zöme - az uborka, a sütő- és a spárgatök, a görögdinnye és a patiszon viszonylag dundi magja strapabíró, szedés után 6-8 év múlva is képes életre kelni - feltéve, ha teljes érésben szedték, vagyis, ha nem azt akarjuk elültetni, amit a zsengén leszedett tökből kapartunk ki. A cukkini már kényesebb teremtmény: 4-5 év után elveszíti az utódnevelő kedvét. Mindenesetre a tökféléknél nem árt, ha jól a megtapogatjuk a magokat, elég teltek, kemények-e?
Kaporból mindig szedjünk friss magot, hamar elveszíti a csírázóképességét
Az uborkáról jut eszembe: az igazán keseredés és kunkorodás mentes változatok általában hibridek, vagyis különböző fajták keresztezésével kísérletezték ki. Úgy tartják, ezekből nem érdemes magot szedni, mert legtöbbször valamelyik domináns ős tolakszik előre. A többi kabakos általában eredeti fajta, ha elégedettek vagyunk a terméssel, nyugodtan tegyünk félre a magjából.
Hagymából is lehetünk önellátóak . A csírázásba kezdett vörös és lilahagymákat ne dobjuk el, tavasszal ültessük ki. Jó hosszú virágszárat növesztenek majd, ezt karózzuk meg, mert könnyen eltöri vagy lefekteti a szél. A hagymamag szavatossága 3-4 év, a gyöngyhagymáé ennél egy évvel kevesebb. Salátából szinte minden családnak megvan a maga kedvence, ezekből érdemes és egyszerű magot nyerni: a felnyurgult fejes salátát hagyjuk virágba borulni - a túl hosszú szárat ezúttal is karózzuk meg. A virágzó zöldségek plusz haszna, hogy kertünkbe vonzzák a kártevőpusztító, tetűfaló lebegőlegyeket és fürkészdarazsakat. A salátamagból érdemes sokat szedni, hiszen legalább 4-5 évig megőrzi a csírázó erejét. A káposztafélék és a retkek dettó: a négy-öt évvel ezelőtt szedett magot is nyugodtan elvethetjük.
A különösen jó minőségű borsónak és babnak is érdemes megőrizni a fajtáját, az érett mag akár 5 év múlva is elvethető. A borsóból, vajbabból mindig hagyjunk meg egy sort és engedjük, hogy beérlelje a termését. A szárazbabot a zsizsikesedés veszélye miatt pár napot át fagyasszuk - ne aggódjunk, a csírázóképességének nem árt meg.