Az őseink lábnyomán - Bezeréden egy tanösvényben és kilátóban gondolkoznak

Fekete Jánossal, Bezeréd polgármesterével a faluhoz tartozó Süle hegyre és a Vergyálom tetőre kívánunk feljutni, mert ezek az egybe kapcsolódó dombhátak lennének annak a tanösvénynek a végén, ahova kilátót szeretnének építeni. Állítják, innét  szinte a fél megye belátható. Amint kijutunk az alig járható, vadak vágta ösvényen a gyepes dombtetőre, valóban lábunk alatt hever a messze környék. A Vergyálom, vagy „várhalom” 331 méter magas, ez Zala egyik legmagasabb pontja. A monda szerint a törökök Kanizsáról ezen a gerincen vonultak egészen Zalabérig.  Az egykori védelmi vonal sáncainak nyoma a Pénzes dűlőnél állítólag ma is felfedezhetők. Tény, páratlan kilátás nyílik innét minden irányba, tiszta idő esetén látni a Somlót, a sümegi és a Rezi várat, s szinte az egész Zala völgyét. Most, a napfényes novemberi tavaszban a környék rozsdában úszik, viszont a távlatok párába vesznek, a fehér templomtornyok köszönnek csak vissza a messzeségből. A sümegi vár azonban jól kivehető, mint ahogy Kallósd kerek templomának tömege is, vagy a másik irányban, a kemendi hegyi kápolna fehér falain csillan meg a napfény.

-A tanösvény terve nem földről elrugaszkodott ötlet, alapjai már megvannak Bezeréden – mondja Fekete János a hegytetőn annak kapcsán, hogy a történelmi település idegenforgalmi lehetőségeiről beszélgetünk. Megtudjuk tőle, hogy a faluban a Montessori Alapítvány, Iskola határok nélkül néven fenntart egy olyan létesítményt, ahova nyáron külföldről érkeznek gyerekek, s természetesen a bezerédi kicsik is bekapcsolódhatnak a tábor hasznos időtöltésébe. Szállás a régi magtárból épített, most Iskola néven illetett épületben van. Az egész mögött egy német ember, Gmell Werner Franz áll, aki most is fejleszt Bezeréden, a faluközpontban épít egy boltot, emeletén vendégszobákkal.

Bezeréden jelenleg mindössze 115 lélek él, de több külföldi család is letelepedett itt, jöttek Németországból, Angliából, Ausztriából, Belgiumból, sőt finn lakója is van már a falunak,  összesen 12 külföldi családot vesz számba a polgármester. A kapornaki jegyzőséghez tartozó Bezeréd zsákfalú. Ennek minden hátrányát, és persze az előnyét is élvezik az itteniek. Fekete János elmondja, hogy régen inkább hegyi községként létezett ez a vidék, vagyis többen laktak a környező, jó bort termő domboldalakon, mint a faluban. Amíg a mezőgazdaságból meg lehetett élni, Bezeréd jól prosperált, aztán rohamosan fogyásnak indult a környék népessége, elvándoroltak innét az emberek. A legrégebbi népességi adat 1785-ből való, amikor 90 házban 565-en éltek, s ez a lakosságszám viszonylag állandónak bizonyult, hiszen például 1880-ban is 551 volt a falu lakosainak száma. 1930-ban viszont már 201 ház volt Bezeréden 1011 lakóval. Aztán 1970-ben 629-en, majd 2004-ben már csak 213-an voltak a bezerédiek. A falut 1327-ben említik először okiratokban,  1359-ből pedig írásos emlék van arról, hogy létezett már plébánia Alexandriai Szent Katalin templommal, ami ma is büszkén magasodik Bezeréd közepén.

-A történelmi emlékekhez tartozik még a Békássy család romos állapotban lévő kastélya, ami magántulajdonban van ugyan, s a tulajdonosa próbálja építgetni, de ennek megmentésére is csak módot kellene valahogy találni  – vélekedik Fekete János,  miközben már lefelé jövünk a hegytetőről és útba ejtjük a gyönyörű Szent Vendel hegyi kápolnát.

A műemlék kápolnának máig élő története van. A térségben az ezerhétszázas években súlyos állatvész pusztított.  A gazdák megfogadták, ha sikerül megállítani a jószágok elhullását, kápolnát építenek az állatok védőszentje, Szent Vendel tiszteletére. Így is történt, a kápolnát 1776-ra felépítették. A hely újkori története, hogy a hatvanas évek végén a kápolnát feltörték, kirabolták, évekig tárva-nyitva állt, míg nem jóérzésű emberek összefogtak, létrehoztak egy alapítványt, s 2008-ra felújították.

A felújításban oroszlánrésze volt Hencsei Kálmánnak, a falu elszármazottjának, akinek Bezeréd díszpolgári címet adományozott. Hencsei Kálmán hozta létre Bezeréd honlapját is, amin mindent megtudhatunk a településről és környékéről. Miként látja Hencsei a falu megújításának lehetőségét?

-A Bezerédről elszármazottak, akik távol a nagyvilágban élnek, és barátaim, ismerőseim ránéznek a blogokra, s viszik a falu hírét, ami régen valóban híres is volt. A Bezeréd-lexikon blognak 4246, a Bezeréd blognak 899 látogatója volt eddig. Hogy kiknek lehet érdekes Bezeréd? Azoknak, akiket érdekel az egyszerű, a múltat szépen megőrző zsákfalu. Nincs „manikűrözve”, de vannak régi paraszti házai, régi temploma, kápolnája, haldokló szőlőhegyei, amelyek sajnos már térdre estek. Megérdemelné a falu, hogy felvegyék a zarándokutak rendszerébe. De érdekes lehet azoknak is, akiket a természeti szépségek vonzanak, ahova visszatért az őstermészet, újra ritka növények jelentek meg. Értelmes és hasznos lehetne, ha elindulna a turizmus, ha országosan jelzett turistaút vezetne át a falu határán. A szervezettségre, a szabályozottságra oda kell figyelni, mert a „vadturizmus” károkat okoz. Azok is csalatkozhatnak, akiket szép helytörténeti emlékek érdekelnek. Ezért is javasoltam a tájegység természetvédelmi területté nyilvánítását- válaszolja Hencsei Kálmán.

Ezzel Fekete János is egyetért. A tervezett tanösvényt csatlakoztatni szeretnék  a hivatalos túra útvonalakhoz, s a kilátóra pályázni sem reménytelen, hiszen az elmúlt években több torony is épült így Zala arra érdemes pontjain. A védett növényi ritkaságokat egyetemi kutatók már feltárták, ennek tanulmánya 2012-ben meg is jelent a Természetvédelmi Közleményekben. Innét tudjuk, hogy a Vergyálom domb védett növénye a leánykökörcsin, a  kisvirágú hunyor, a bíboros kosbor, a tarka kosbor és a sárga len.

A legújabb, igen értékes leletre pedig az elmúlt évben derült fény, történetesen, Bezeréd határában egy nagyon fontos őskori, új kőkori régészeti lelőhely található, melynek kutatását megkezdte a Balatoni Múzeum, P. Barna Judit vezette régészeti csoportja. A lelőhelyen egy új kőkori (kb. Kr. e. 4800-ból származó), úgynevezett körárok építmény található. Ebből egyelőre persze semmi sem látható, alaprajzát tavaly sikerült magnetométeres felméréssel tisztázni, s egyszer talán lesz pénz a feltárására

- Remélem, sikerül olyan programot összeállítani, amihez pályázati támogatást nyerünk, mert értékes természeti és tárgyi értékek találhatók Bezeréd térségében, s a gyermekek is izgalmas tudnivalókkal gyarapodhatnak a tanösvény végigjárása során. A párját ritkító látnivalókat meg kell mutatni a világnak. – köszön el Fekete János, miután megmutatja még a tájházat is, amiben sikerült összegyűjteniük a paraszti életforma, kultúra és gazdálkodás szépen fellelhető tárgyai emlékeit.