Zalai vélemények a Széll Kálmán Tervről

- A legfontosabbnak azt tartom, hogy megszorítás helyett struktúraváltás, ésszerűsítés következik, ami nem ró újabb terheket a családokra. Ehelyett új frontok nyílnak: a foglalkoztatottság növelése érdekében bizonyos rétegeket újra meg kell tanítani dolgozni, az pedig a kormány felelőssége, hogy értelmes munkalehetőséghez juthassanak. Meghatározó szerepe lesz a tömeges közmunkának, ennek terveit július 1-ig kidolgozza a kormány. Fontos a felülvizsgálat is: munkaképes, életerős emberek ne bújhassanak a rokkantnyugdíj mögé, de a munkaképtelenek ellátását természetesen biztosítani kell. A fegyveres testületek tagjainak nyugdíjazási feltételei szintén átgondolandók, mert a jelenlegi gyakorlat sérti a józan emberek igazságérzetét - mondta, hozzátéve: kulcskérdés az egészségügy, az oktatás reformja is.

Gyimesi Endre még két területet említett: a kormányzat tárgyalás útján érné el a rezsiköltségek (közműdíjak) befagyasztását, ennek kidolgozására 3 hónapot kapott a nemzetgazdasági minisztérium. A lakáshitelesek problémáinak megoldásával is a tárca foglalkozik, a képviselő tudomása szerint április elejére elkészül a program.

Ellenzékből

Baracskai József országgyűlési képviselő (MSZP) úgy látja, megszorítások bejelentésének voltunk tanúi, egyszersmind elfújta a szél a Fidesz választási ígéreteit a Széll tervvel.

- Továbbra sincs a szavak mögött tartalom, nem tudjuk, mit jelent az új közoktatási törvény, az adósságfék, a MÁV-átszervezés, az új közfoglalkoztatási rendszer, és azt sem, mire költik a magánnyugdíj-pénzeket. A piac ennél biztosan többet várt, a tervekből már mindenkinek elege van. Annak örülünk, hogy a Fidesz végre felismerte, szükség van a strukturális reformokra, de ellenzékben éppen ők akadályozták meg a korábbi reformtörekvéseket. A rokkantnyugdíjazás területén a Gyurcsány-kormány is reformokat vezetett be; most csak annyit hallunk, új rendszer épül. Rendben, de vajon milyen? - tette fel a kérdést.

Zakó László országgyűlési képviselő (Jobbik) úgy véli, ez egy mérnöki attitűddel kidolgozott vegytiszta terv, ami nem számol a napi folyamatokkal, életképessége tehát erősen kétséges. Az évekre előre meghatározott számsorok magabiztosságról tanúskodnak, de a valóság óráról órára felülírja a várakozásokat.

- Az államadósság csökkentésének eszköze lehetne a már kifizetett adósságok brutális kamatainak mérséklése is, de ezzel nem számol a kormány. Beszél helyette elektronikus útdíjról, ami biztosan jó üzlet lesz a rendszer kiépítőjének, és azt is borítékolom, drágítja majd a közúti közlekedést. Szó van a gyógyszerkassza felülvizsgálatáról is, ahelyett, hogy az indokolatlan gyógyszerfogyasztás visszaszorítása lenne a cél, például a vásárlásra ösztönző reklámok tiltásával - említett példát a politikus, aki szerint az uniós jogszabályok kötelező átvétele is oka a kialakult helyzetnek.

Dr. Paksy Zoltán, az LMP megyei szóvivője szerint a két miniszter megszorító csomagot jelentett be, ami az élet sok területére hatással lesz majd.

- Vannak támogatható elemei, a nyugdíjkedvezmények és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata valóban szükséges, ugyanakkor fontos kérdésekről, például a foglalkoztatás bővítéséről nem szól a terv. Nagy kockázatot vállal a kormány, hiszen nincs arra garancia, hogy ez az adósságcsökkentés jó útja. Ha eredménytelen lesz a gazdasági program, és még a magánnyugdíj-pénzeket is erre költik, akkor óriási a baj.

Szakszervezet


A strukturális reformok egy része a közösségi közlekedést érinti. Köztudott, hogy a kormány a MÁV-ot és a Volán vállalatokat, a költségek racionalizálása érdekében egy holdingba vonná össze. Tegnap Navracsics Tibor bejelentette, 2012. januárra létrehozzák a holdingot, ami Nemzeti Közlekedési Társaság néven működik majd. Mit tudni róla, s milyen szerep jut majd ebben a zalai tömegközlekedés döntő részét lebonyolító Zala Volánnak? Érdeklődésünkre Horváth László, a Zala Volán Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének alelnöke azzal kezdte válaszát, kevés a cégek és az érdekképviseletek információja a jövőjükről.

- Tavaly októberben lehetett tudni, hogy a tervek között szerepel a közlekedési holding létrehozása. Akkor kértük, részletesebb információt adjanak róla a döntéshozók. Kifejtettük, vannak komoly fenntartásaink. Például, mennyire szerencsés két különböző berendezkedésű, két eltérő anyagi kondíciókkal rendelkező cégcsoportot egy holdingban összevonni? Ma is várjuk a bővebb információt, mert a részletekről nem tudunk. Azt azért fontos megemlítenem, hogy az ország 75 százalékán autóbuszos közlekedésre van lehetőség, ez az arány a kistelepülésekből álló Zala megyében még nagyobb - válaszolta Horváth László.

A terv érinti a tűzoltók, rendőrök, katonák korkedvezményes nyugdíját is.

- A Belügyminisztérium elképzelése szerint a dolgozók a mindenkori nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel mehetnének nyugdíjba, azaz, mivel a korhatár hamarosan 65 évre emelkedik, 60 évesen. Ez fizikai képtelenség, a tűzoltóságon belül ugyanis nem tudnak olyan könnyített beosztást adni, amit egy 55 év feletti kolléga tisztességesen el tudna látni, hiszen itt életmentésről van szó - fogalmaz Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete országos választmányának elnöke.

Jelenleg az orvosi bizottság által megállapított alkalmatlanság esetén 25 év szolgálati viszony vagy az 50. életév betöltése a nyugdíjazás feltétele. A szakszervezet álláspontja: ki milyen törvény szerint szerelt fel, azzal tudjon nyugdíjba vonulni, legkésőbb 55 éves koráig.

Jelenleg az orvosi bizottság által megállapított alkalmatlanság esetén 25 év szolgálati viszony vagy az 50. életév betöltése a nyugdíjazás feltétele. A szakszervezet álláspontja: ki milyen törvény szerint szerelt fel, azzal tudjon nyugdíjba vonulni, legkésőbb 55 éves koráig.

OLDALTÖRÉS: Kockázat a végrehajtásban

Kockázat a végrehajtásban

Az irány jó s a nagyságrend is megfelelő, ám a részletek hiányoznak, így a tegnap bejelentett Matolcsy-csomag nagyfokú végrehajtási kockázatot rejt magában, véli a pénzpiaci elemző. 

- Mivel a felvázolt tervek mellett nincsenek ott a hiánycsökkentést megalapozó konkrét lépések, egyelőre nem lehet megítélni, hogy a csomag pontosan mekkora költségvetési megtakarítást eredményez. Nem tudni például, hogyan szervezik át a rokkanttá nyilvánítás rendszerét, s hogy milyen eredményeket hoz a korábbi minősítések felülvizsgálata, valamint hogy a felsőoktatáson megspórolt pénz vajon a hallgatói létszám korlátozása révén valósul-e meg. A végrehajtási kockázat tehát nagy - bocsátja előre  Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki szerint a bejelentett több mint 900 milliárdos megtakarítás révén középtávon egyébként elérhető a 3 százalék alatti hiánycél.

Félő azonban, hogy a lobbiérdekek a következő hónapokban megpróbálják majd felpuhítani ezen terveket. A bemutatott kormányprogram a részletek kidolgozására számos, előre deklarált határidőt fektetett le, a csomag tehát nem egyszerre fejti ki hatását a gazdaságban, hanem lassan, lépésenként mérsékli majd a hiányt, teszi hozzá az elemző, aki szerint a 900 milliárdnál valószínûleg kisebb lesz a tényleges hiánycsökkentő hatás. Egyrészt mert az intézkedések automatikusan maguk után vonnak bizonyos ellensúlyozó hatásokat, azaz például előfordulhat, hogy akiket kizárnak a munkanélküli ellátásból, más jogcímen továbbra is kaphatnak ellátást. Ha bürokráciát csökkentenek, akkor a fizetések után levont adóval csökken az állami bevéltel, s ha többet kell fizetni a közelekedésért és a gyógyszerekért, mérséklődik ez elkölthető jövedelem, így kevesebb lehet az áfa, ezek pedig visszafoghatják a növekedést.  

OLDALTÖRÉS: Szerintem

Szerintem (Virrasztó Zsolt jegyzete)

Érdekes kommunikációs stratégiát követ a kormány; merőben más ez, mint a Gyurcsány Ferenc majd a Bajnai Gordon által vezetett kabineté volt annak idején. Akkor pillanatok alatt zúdult rendre a nyakunkba minden, most viszont mintha krimisorozatot néznénk... A kíváncsiság dühével csapunk a combunkra, és nyögünk fel türelmetlenül: derüljön már végre ki valami! És szinte várjuk a folytatást... Mert hát sok minden most sem derült ki, a hétfő esti kiszivárogtatók bőkezûbben mérték az információt, mint Navracsics Tibor és Matolcsy György a Széll Kálmán-terv tegnapi, hivatalos bemutatóján. Azon persze lehet vitatkozni, hogy kommunikációs stratégia-e ez egyáltalán vagy kényszer szülte megoldás. Mint ahogy már most is indulatokat szít az a kérdés: megszorítás-e a szerkezeti átalakítás. Mert hogy sokaknak fájni fog, az biztos. Ez is, legfeljebb másképp. Badarság azt hinni, vagy bárkit azzal hitegetni, hogy a gyógyulás, az államadósság csökkentése, újratermelődésének megakadályozása fájdalommentes lesz. A kormány tehát alighanem akkor követi el a legnagyobb hibát, ha hitegetni akar. Mert az nekik fog fájni. Jobban, mint az egyenes beszéd.

Szerintem (Virrasztó Zsolt jegyzete)

Érdekes kommunikációs stratégiát követ a kormány; merőben más ez, mint a Gyurcsány Ferenc majd a Bajnai Gordon által vezetett kabineté volt annak idején. Akkor pillanatok alatt zúdult rendre a nyakunkba minden, most viszont mintha krimisorozatot néznénk... A kíváncsiság dühével csapunk a combunkra, és nyögünk fel türelmetlenül: derüljön már végre ki valami! És szinte várjuk a folytatást... Mert hát sok minden most sem derült ki, a hétfő esti kiszivárogtatók bőkezûbben mérték az információt, mint Navracsics Tibor és Matolcsy György a Széll Kálmán-terv tegnapi, hivatalos bemutatóján. Azon persze lehet vitatkozni, hogy kommunikációs stratégia-e ez egyáltalán vagy kényszer szülte megoldás. Mint ahogy már most is indulatokat szít az a kérdés: megszorítás-e a szerkezeti átalakítás. Mert hogy sokaknak fájni fog, az biztos. Ez is, legfeljebb másképp. Badarság azt hinni, vagy bárkit azzal hitegetni, hogy a gyógyulás, az államadósság csökkentése, újratermelődésének megakadályozása fájdalommentes lesz. A kormány tehát alighanem akkor követi el a legnagyobb hibát, ha hitegetni akar. Mert az nekik fog fájni. Jobban, mint az egyenes beszéd.

Szerintem (Virrasztó Zsolt jegyzete)

Érdekes kommunikációs stratégiát követ a kormány; merőben más ez, mint a Gyurcsány Ferenc majd a Bajnai Gordon által vezetett kabineté volt annak idején. Akkor pillanatok alatt zúdult rendre a nyakunkba minden, most viszont mintha krimisorozatot néznénk... A kíváncsiság dühével csapunk a combunkra, és nyögünk fel türelmetlenül: derüljön már végre ki valami! És szinte várjuk a folytatást... Mert hát sok minden most sem derült ki, a hétfő esti kiszivárogtatók bőkezûbben mérték az információt, mint Navracsics Tibor és Matolcsy György a Széll Kálmán-terv tegnapi, hivatalos bemutatóján. Azon persze lehet vitatkozni, hogy kommunikációs stratégia-e ez egyáltalán vagy kényszer szülte megoldás. Mint ahogy már most is indulatokat szít az a kérdés: megszorítás-e a szerkezeti átalakítás. Mert hogy sokaknak fájni fog, az biztos. Ez is, legfeljebb másképp. Badarság azt hinni, vagy bárkit azzal hitegetni, hogy a gyógyulás, az államadósság csökkentése, újratermelődésének megakadályozása fájdalommentes lesz. A kormány tehát alighanem akkor követi el a legnagyobb hibát, ha hitegetni akar. Mert az nekik fog fájni. Jobban, mint az egyenes beszéd.

Összeállítás: Varga Lívia, Horváth A. Attila, Hajdu Péter, Virrasztó Zsolt

A Széll Kálmán Terv, avagy összefogás az adósság ellen

Széll Kálmán Terv-reakciók