2010.08.05. 07:45
Schmitt Pál péntektől Magyarország államfője
Schmitt Pál augusztus 6-án, Magyarország rendszerváltozás utáni 4. államfőjeként lép hivatalba.
Sólyom László leköszönő és Schmitt Pál megválasztott köztársasági elnök csütörtök délután találkozik egymással a Sándor-palotában, ezzel az eseménnyel zárul a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) átadás-átvétele. Schmitt Pál augusztus 6-án, Magyarország rendszerváltozás utáni 4. államfőjeként lép hivatalba.
Schmitt Pál lemondott MOB-elnöki tisztségéről
Schmitt Pál a hazai olimpiai bizottság új vezetőjének megválasztásáig Molnár Zoltán főtitkárt bízta meg az elnöki tisztségből fakadó jogkör gyakorlásával.
Utóbbihoz - amint az a Magyar Olimpiai Bizottság csütörtöki hírében olvasható - a MOB elnökségének egyetértését kérte.
A MOB beszámolója kitér arra is, hogy mint köztársasági elnök Schmitt Pál a fennálló rendelkezések értelmében nem lehetne civil szervezet tagja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként azonban - az Olimpiai Charta előírásai szerint - a nemzetközi olimpiai mozgalmat képviseli Magyarországon, így továbbra is részt vehet a MOB munkájában.
A pénteken hivatalba lépő megválasztott köztársasági elnök szerdán búcsúzott a MOB Iroda munkatársaitól.
Köszönetet mondott a munkáját mindvégig segítő, támogató közvetlen munkatársainak, a sportolóknak, edzőknek, szakszövetségek, egyesületek vezetőinek, s nem utolsó sorban a MOB elnökségének és tagjainak, akik - mint mondta - végig segítették sikeres elnöki tevékenységét. A MOB honlapja alapján "az elnöki feladat ellátása többet jelentett számára, mint megtisztelő tisztség, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként a sportélet állandó szereplője volt, s az olimpiai mozgalom hagyományai és a kiváló eredmények révén a társadalom tisztelt, elfogadott személyiségévé emelkedett".
Péntektől Kövér László az új házelnök
Kövér Lászlót a parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján, július 22-én választotta meg az Országgyűlés az új házelnöknek. Elődje, Schmitt Pál, aki pénteken lép hivatalba a Sándor-palotában, két hónapig töltötte be a tisztséget.
A Fidesz országos választmányának elnöke a titkos szavazáson 304 igen és 50 nem szavazatot kapott; a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy képviselőcsoport testületileg elutasította a házelnök személyét. Az MSZP előre jelezte, hogy nemmel voksol majd, és a frakcióvezető-pártelnök sem gratulált személyesen a megválasztáshoz.
A Fidesz elnöksége július 8-9-i alcsútdobozi ülésén tárgyalt a házelnökválasztás kérdéséről. Másnap, július 10-én Kövér László újságírói kérdésre közölte: vállalja a tisztséget.
Orbán Viktor szóvivője, Szijjártó Péter végül július 16-án jelentette be hivatalosan, hogy a pártelnök-miniszterelnök Kövér Lászlót javasolja házelnökjelöltnek a Fidesz-KDNP-frakció számára, amely egyhangúlag támogatta a politikus megválasztását.
Kövér László, aki a Fidesz egyes számú párttagkönyvének tulajdonosa, 1990 óta tagja az Országgyűlésnek.
Kövér László az MTI-nek a megválasztását követően adott interjújában azt mondta: politizáló házelnöknek készül; célkitűzései között szerepel a Ház normálisabb működésének, tekintélyének megerősítése; a sajtóval, a dohányzással, a beléptetéssel, a parkolással kapcsolatos ügyek újragondolása; egy 2014-től, a kisebb parlamenttel összefüggő új házszabály előkészítése; valamint új, szakaszosabb parlamenti munkarend végiggondolása.
Lezsák Sándor, a parlament fideszes alelnöke korábban úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy augusztus 6-án, pénteken - vagyis az új házelnök és az új államfő hivatalba lépésének napján - írja alá az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának utolsó ülésén elfogadott törvényeket. Közte például a gazdasági törvénycsomagot és a médiacsomagot is.
OLDALTÖRÉS: Schmitt Pál - Életrajz
Schmitt Pál - ÉLETRAJZ
Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.
1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.
1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.
1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.
A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól a főtitkári, majd 1989-2010 között az elnöki teendőket látta el. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.
1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai közé. 1991-ben lett tagja a NOB végrehajtó bizottságának, 1995-ben a NOB alelnökévé választották. 1999-től a NOB protokollfőnöke. 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.
Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, s 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is.
2002-ben az önkormányzati választásokon a Fidesz és az MDF támogatásával független jelöltként indult Budapest főpolgármesteri címéért.
2003-ban belépett a Fideszbe, 2003-2007-ben a párt alelnökeként tevékenykedett. A 2004-es európai parlamenti választásokon pártja listavezetőjeként bekerült az Európai Parlamentbe. 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt. 2010 májusában lemondott EP-képviselői mandátumáról.
Schmitt Pál 2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert országgyűlési képviselői mandátumot. Május 14-én a parlament alakuló ülésén az Országgyűlés elnökévé választották, e tisztet augusztus 6-i államfői beiktatásáig látja el.
2010. június 29-én az Országgyűlés Magyarország államfőjévé választotta.