Nemzeti összetartozás napja - Országszerte megemlékeznek

Emléktáblát avattak gróf Esterházy Jánosnak a felvidéki Léván

Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti:

Felvidék-szerte több településen, köztük Léván, Révkomáromban és Dunaszerdahelyen tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából szerdán. A lévai rendezvényen gróf Esterházy Jánosnak avattak emléktáblát.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) és több helyi magyar szervezet által rendezett megemlékezést a Czeglédi Péter Református Gimnázium udvarán, illetve a Szent Mihály plébániatemplomban tartották. A megemlékezés részeként egy, a mártírhalált halt gróf arcképét, névjegyét ábrázoló, valamint a "Nem lehet helye a lemondásnak" idézetet tartalmazó emléktáblát avattak Esterházy János emlékére. Az idézet Esterházy Jánosnak a Szlovákiában maradt magyarsághoz intézett egyik kiáltványából származik. 

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében azt mondta: június negyedike a magyarság kiállásának napja, azé a felelősségvállalásé, amellyel minden Kárpát-medencében élő magyar kölcsönösen tartozik egymásnak. A mártír gróf személyéről szólva rámutatott: Esterházy János maga volt a szilárd kiállás és a töretlen hit jelképe, hiszen a csehek és szlovákok között egyedüli magyarként ült a prágai és pozsonyi országgyűlésben és amikor kellett, szembe ment az embertelenséggel, tudatosan cselekedett a magyar nemzetért. 

Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet alelnöke az emléktábla avatásán mondott köszöntőjében a mártír gróf életművét méltatva azt mondta: Esterházy János olyan etalont állított, amely napjainkban is követendő példa. Hozzátette: előttünk álló feladat, hogy kivívjuk számára azt a teljes rehabilitációt, amit a szlovák állam nem akar megadni neki. 

"Az Esterházy jelképes személyének szánt emléktáblát egy jelképes időpontban akartuk felavatni, ezért döntöttünk a trianoni gyásznap mellett" - mondta az MTI-nek Gubík László, a megemlékezést rendező szervezetek egyikének, a Via Nova Ifjúsági Csoportnak az elnöke. 

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Felvidék más településein, köztük Királyhelmecen, Szímőn, Révkomáromban és Dunaszerdahelyen is különböző nagyságú megemlékezéseket tartottak. Révkomáromban a T(e)Ü(gyed)KÖR polgári társulás szervezett kultúrműsorral összekötött megemlékezést a helyi református kollégium udvarán, az ott négy éve állított emlékoszlopnál este hat órától. A Csallóköz központjának számító Dunaszerdahelyen pedig este nyolckor kezdődik a Pázmáneum polgári társulás szervezte emlékest a Trianon emlékfánál. 

Hungarikumok a Nyugati téren

Szerdán délután a hungarikumokkal ismerkedhetnek meg, aki ellátogatnak a Nyugati térre, a Büszkeségeink a Hungarikumok című rendezvényre, amelyen a Hungarikum Bizottság a nemzeti összetartozás napján szeretné bemutatni és népszerűsíteni a kiemelkedő nemzeti értékeket.

"Kiváló minőségű ételeink és italaink, csodálatos természeti környezetünk, páratlanul gazdag kulturális örökségünk és a nagy magyar elmék világra szóló teljesítménye olyan sikertörténet, amelyre méltán lehetünk büszkék mindannyian, országhatáron innen és túl, szerte a nagyvilágban" - írja közleményében a bizottság titkársága. 

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Hungarikumok Gyűjteménye május 16-án hét új taggal bővült, így a hungarikumok száma már 41. Az ingyenes rendezvényre látogatók a közlemény szerint megismerkedhetnek valamennyi hungarikummal, így például a solymászattal, Puskás Ferenc életművével, a Kürt adatmentéssel, a klasszikus magyar nótával, de a Gyulai kolbász vagy a Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény történetével is. 

A szerdán egész délután tartó eseményen az érdeklődők megtekinthetik Hrivnák Tünde divattervező népművészeti elemeket felvonultató divatbemutatóját, amelyen a kalocsai és a matyó motívumoké lesz a főszerep. Fellép továbbá Kállay Saunders András, Vastag Csaba, az Operettszínház előadói, a 100 tagú cigányzenekar művészei valamint Pál István "Szalonna" és bandája, a Fölszállott a páva döntős táncosaival.

Toró: nemzeti összefogással visszaszerezhető Marosvásárhely önkormányzata

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Toró T. Tibor szerint a magyarság nemzeti összefogással visszaszerezheti az elvesztett marosvásárhelyi önkormányzati pozícióit.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Marosvásárhelyen vett részt a Nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyi szervezete tartott szerda délután a Bolyai téri unitárius templom udvarán. 

Toró T. Tibor úgy vélte, elkezdődött valami akkor, amikor a magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni évfordulót. Ez a nap ugyanis alkalmat ad arra, hogy a közösség a múltba révedés helyett a jövőjéről beszéljen. Az EMNP elnöke szerint a "frontvárosnak számító" Marosvásárhelyen az összetartozás napjának arról kell szólnia, hogy a magyarság összefogásával visszaszerezhető a város vezetése.

Az EMNP elnöke arra utalt, hogy a közel 128 ezer lakosú, 45 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhelyen a magyarság jelöltjének 2000 óta nem sikerült megnyernie a polgármester-választást, és a 2012-es önkormányzati választásokon meghiúsult a magyar pártok közös jelöltállítása. A következő önkormányzati választásokat 2016 nyarán tartják Romániában. 

"Csak akkor sikerülhet, ha az összetartozás érzése, az együttműködés kényszere, a másik tisztelete, a közös nemzeti érdek legyőzi a szűk pártérdeket. Marosvásárhely csak úgy szerezhető vissza, hogyha azok, akik összetartoznak össze is tudnak fogni, félreteszik a szűk csoportérdeket és egységes fellépésben gondolkoznak" - jelentette ki Toró T. Tibor.

A marosvásárhelyi rendezvényen felszólaló Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja elmondta, ezen a napon azokra kell emlékezni, akik az elmúlt 94 évben összetartották a nemzetet, óvták magyarságukat akkor is, amikor zaklatták ezért őket. Nekik köszönhető ugyanis, hogy a történelmi sorscsapásokat a nemzet túlélte, és leküzdötte.

"A veszteségeken és a nemzeti traumán túl arra a tényre kell emlékezni, hogy több mint 90 évvel a szörnyű sorscsapás, az elszenvedett megpróbáltatások hosszú sora után mégsem a nemzetellenes erők győzedelmeskedtek" - jelentette ki a főkonzul.
Hozzátette, ma Magyarországon is többen vannak azok, akik megértették, hogy a magyarságot nem az önkényesen meghúzott határok jelölik ki, és akik felelősséget vállalnak a határon túli magyarokért.

A marosvásárhelyi rendezvényen mintegy kétszázan vettek részt.

MSZP: a nemzeti összetartozást szolgáló legfontosabb cél az elszegényedés megállítása

Az elszegényedés megállítását nevezte a nemzeti összetartozást szolgáló legfontosabb célnak Hiller István, az Országgyűlési szocialista alelnöke szerdai közleményében.

A politikus rossz és igazságtalan békének nevezte Trianont, amely az európai konfliktuskezelés akkor már évszázados normáit felrúgva az együttműködés helyett a bosszút állította a rendezés középpontjába és új, még pusztítóbb konfliktusokat hozott létre. Semmilyen más szempontot nem vett figyelembe, csak a pillanatnyi hatalmi érdeket - tette hozzá, megjegyezve: ez szakított szét országot és nemzetet.

Hiller István álláspontja szerint a nemzeti összetartozás napja nem lehet csupán az emlékezésé. Azt írta: "az összetartozás annak a kifejezése is kell legyen, hogy együtt, mindannyian alkotjuk a nemzetet. Azt, hogy a többség érzi, hogy a kisebbség része az egységnek, s azt is, hogy elsősorban vagyunk magyarok együtt, egy nemzet tagjai, és utána különböző politikai, vallási és egyéb közösségek tagjai".

Az MSZP-s politikus arra is kitért, hogy az összetartozás ellentéte a kirekesztés, ezért minden olyan szándék, megnyilatkozás, amely kirekeszt bárkit is a nemzetből, az az összetartozást gyengíti, sőt ellehetetleníti. Úgy fogalmazott: a nemzeti összetartozás azt a felelősséget is jelenti, hogy erős közös szándék, akarat legyen a bennünket megosztó legélesebb különbségek enyhítésére. "Be kell látnunk - politikai többségnek, ellenzéknek -, hogy az összes, köztünk fennálló és nyilván sok esetben fennmaradó vita ellenére az országot sújtó legmélyebb megosztottság a szegénység és a folytatódó elszegényedés" - összegzett Hiller István, aki e folyamat megállítását szorgalmazta.

Fidesz-KDNP: ismét egy parlamentben a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselői

A Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja a határon átnyúló nemzetegyesítés fontos állomásának tartja, hogy újra egy parlamentben dolgozhatnak az elszakított magyar közösségek és az anyaország képviselői - tudatta szerdán közlemény útján a pártszövetség EP-küldöttsége.

A közlemény szerint a kormány 2010 óta számos intézkedést hozott a "trianoni sebek begyógyítása és a határon átnyúló nemzetegyesítés megvalósítása érdekében", a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, valamint lehetővé tette a magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzését a külhoni magyarok számára.    Ez a folyamat a képviselőcsoport szerint azzal érkezett ismét fontos állomáshoz, hogy a májusi EP-választáson a Fidesz-KDNP és a határon túli magyar pártok is jól szerepeltek, így csaknem 100 év után ismét egy parlamentben dolgozhatnak az anyaország, valamint Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Vajdaság képviselői.    "A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja büszke arra, hogy a delegáció tagjaként dolgoznak Tőkés László erdélyi, Bocskor Andrea kárpátaljai és Deli Andor vajdasági politikusok, míg Schöpflin György a világban szétszóródott magyarságot fogja képviselni" - áll a delegáció közleményében, amelyben a politikusok azt is tudatják: a korábbi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is szorosan együttműködnek majd a felvidéki és erdélyi EP-képviselőkkel.    "A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja egy olyan Európai Unióért fog dolgozni, amelyben a nemzeti közösségek anyanyelvhasználata és kisebbségi jogainak biztosítása megkérdőjelezhetetlen. Meggyőződésünk, hogy a környező nemzetekkel való békés együttélés és a közös gyarapodás záloga az egyének polgári és a közösségek kisebbségi jogainak tisztelete és érvényesítése, a szabad identitásválasztás és az anyanyelvhasználat biztosítása" - olvasható a kommünikében.

LMP: szükség van a határon túli erős, életképes magyar közösségekre

Az LMP véleménye szerint a nemzetpolitikai célok eléréséhez szükség van erős, a demokrácia elveit tiszteletben tartó Magyarországra, ahogy szükség van a határon túli erős, életképes magyar közösségekre, első körben Székelyföld területi autonómiájára - áll az ellenzéki párt három politikusának a nemzeti összetartozás napjára kiadott közleményében. 

Takács Péter, az LMP nemzetpolitikai munkacsoportjának elnöke, valamint Keresztes László Lóránt és Falusi Norbert elnökségi tagok azt írják, hogy a külhoni magyarokkal való szolidaritás jegyében részt vesznek Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács rendezvényén. Hozzáteszik, az LMP fontosnak tartja, hogy azokkal a határon túli magyarokkal emlékezzék közösen, akiket a trianoni békediktátum a mai napig a leghátrányosabban érint minden tekintetben.    Az évforduló kapcsán köszönetet mondanak mindazoknak, akik a határon túl, szülőföldjükön maradtak, ellenálltak az asszimilációs törekvéseknek, akik az elmúlt évtizedekben a hátrányos megkülönböztetésük, a kiszolgáltatottságuk, sok esetben jogvesztettségük ellenére ápolták és védték a magyar kultúrát és szolgálták a megmaradás ügyét - folytatják. Továbbá megköszönik azoknak a civil és politikai szervezeteknek a munkáját, akik felvállalták és vállalják a magyarság érdekképviseletét a szomszédos országokban.    Hangsúlyozzák, hogy a Kárpát-medencére úgy tekintenek, mint egy földrajzi és természeti egységre, melyben a számarányánál fogva a magyar meghatározó népelem.     Szavaik szerint ahhoz, hogy a XXI. század elején el tudjuk érni nemzetpolitikai céljainkat, szükség van egy erős, a demokrácia elveit tiszteletben tartó és gyakorló, gazdaságilag prosperáló Magyarországra, olyan országra, mely az Európai Unió tagjaként sok szövetségessel és támogatóval rendelkezik. Emellett szükség van a határon túli erős, életképes magyar közösségekre, első körben Székelyföld területi autonómiájára - fogalmaznak. 

Együtt-PM: a trianoni döntés minden magyar ember tragédiája

Az Együtt-PM szerint a trianoni döntés igazságtalan volt, az minden magyar ember tragédiája.

A szövetség szerdai, a nemzeti összetartozás napja alkalmából kiadott közleményében emlékeztet arra, hogy a 94 évvel ezelőtt aláírt békediktátum Magyarország területének közel háromnegyedét, polgárainak kétharmadát szakította el a magyar államtól.    Az Együtt-PM szerint itt lenne az ideje, hogy létrejöjjön egy nemzeti minimum ebben a kérdésben, mert "sajnos ma sincs még meg a közös nevező". Korszakváltás kell a huszadik század nagy, nemzeti tragédiáinak kezelésében: rendezni kell végre közös dolgainkat a trianoni békeszerződés, a kommunista diktatúra és a magyar holokauszt kapcsán is - teszik hozzá.    Úgy fogalmaznak, hogy sem a traumák szőnyeg alá söprése nem segít, sem az, ha politikai alapon bárki kisajátítja, majd a politikai ellenfélnek a nemzetből való kirekesztésére használja ezen ügyeket. Magyarország felosztása olyan fájdalma a nemzetnek, melyet nem felold, hanem tovább súlyosbít az, aki a nemzet további megosztására használja fel Trianon ügyét - értékelik. A szövetség szerint le kell lezárni azt a korszakot, amely a "Trianonról való hallgatás és a Trianonnal való politikai visszaélés évtizedeit jelentette", létre kell hozni a nemzeti minimumot ebben a kérdésben is.    Az Együtt-PM Szövetség támogatja a külhoni magyar közösségek autonómia-igényét - tudatták, hozzátéve: az anyaországi politikának egységesen kell támogatni az ország határain kívül élő magyarok legitim törekvéseit.    Az Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-t.


Potápi: Magyarország annál erősebb, minél erősebb a nemzeti összetartás 

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának kormánypárti elnöke szerint Magyarország annál erősebb, minél erősebb a nemzeti összetartás.

Potápi Árpád, a bizottság fideszes elnöke az MTI-hez szerdán, a nemzeti összetartozás napja alkalmából eljuttatott közleményében kiemelte: negyedik éve tartanak megemlékezéseket, és ennek köszönhetően ma már a külhoni magyarság a nemzet elválaszthatatlan része.     Hozzátette: ezt idén először - mint minden más a nemzethez tartozó választópolgár - a demokratikus választáson való részvétellel is kifejezhették a külhoni magyarok.     Potápi Árpád szerint a nemzeti összetartozás ereje egyre nő, és ez az erő nem csak ezen a napon, hanem az év minden napján számos helyzeten át segíti a magyarságot. Egyre többen hisznek abban, hogy a magyarság, a szomszédos nemzetek és Európa megerősödéséhez is a kölcsönös megértésre, a kölcsönös tiszteletre és összefogásra van szükség - fogalmazott, rámutatva: a nemzeti emlékezés a magyarság jövője iránti felelősség felismerése mellett mindig lehetőséget ad arra is, hogy a nemzet megújuljon.     A magyar nemzet ma már sem az emlékezést, sem a megújulást nem mulasztja el, mert mindannyian érezzük, hogy szükség van erre ahhoz, hogy végleg lezárjunk egy kudarcokkal teli, reménytelen korszakot, annak összes szereplőjével együtt - közölte Potápi Árpád.     Hangsúlyozta: az ország teljesítménye igazolja, hogy Magyarország annál erősebb, minél erősebb a nemzeti összetartás, "minél bátrabbak vagyunk megújulni és kiállni a nemzeti érdekeink mellett".

Semjén: a magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont

A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont - hangsúlyozta Semjén Zsolt a nemzeti összetartozás napján, szerdán a fővárosi Magyarság Házában.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Magyarság Házában 2014. június 4-én. MTI Fotó: Soós Lajos

A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter ünnepi beszédében azt mondta, június 4-e a gyásznak, az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja.

Gyász, mert 1541, a régi magyar történelmi Magyarország összeomlása óta nem érte akkora tragédia a nemzetet, mint Trianonnal. A kormányfő helyettese ahhoz az emberhez hasonlította az országot, mint akinek mindkét lábát és a mindkét kezét levágták. Semjén Zsolt szerint az egyes nemzetrészek és az ottélő egyes emberek és családok története is a gyászról tanúskodik, hiszen sok millió honfitársunkat gyilkoltak meg, üldöztek el szülőföldjéről, vittek munkatáborokba, vették el vagyonát, vagy nyomorítottak meg, csak azért mert magyarnak született.

Az emlékezés napja is egyúttal június 4-e, hiszen történelmünk egyik legnagyobb tragédiájára nem emlékezni nemzeti öngyilkosság lenne - mutatott rá. Kiemelte: évtizedeken keresztül nem lehetett a Trianon szót kiejteni, és nem lehetett az elszakított nemzetrészekről, területekről beszélni. Ennek következményeként tudta be, hogy még a rendszerváltás után is lerománozták az erdélyi magyarságot és ukránozták a kárpátaljai magyarokat.

Itt az ideje, hogy saját magunkban tudatosítsuk és világgá kiáltsuk azt az igazságtalanságot, ami akkor történt, ezt ugyanis rajtunk kívül senki nem teszi meg - jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint itt az ideje, hogy egy olyan "magyar emlékhelyet építsünk" amely emléket állít minden magyar szenvedésnek.

Tanulságként említette, hogy Trianon nem volt szükségszerű. Bekövetkeztének alapvetően többek között az volt az oka, hogy a nemzet nem volt egységes. A magyar hadsereg még képes lett volna az ország határait védeni, de Budapestről szétverték - mondta, majd Linder Béla akkor hadügyminiszter szavait idézte, miszerint "nem akarok több katonát látni." Semjén Zsolt szerint az etnikai határok megvédhetők lettek volna, de az országot, a magyar önbecsülést a nemzet iránt érzéketlen csoportok belülről szétverték.

A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter rögzítette: nem sok nemzet van, amelyik egy ilyen csapás után megmarad. Politikai és gazdasági csoda,amit gróf Bethlen István tett, ahogy néhány év alatt talpra állították az országot. A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont - mondta.

Hozzátette:  büszkék lehetünk azokra a hőseinkre, akik határokon túl sokszor a legnehezebb helyzetben kitartottak a magyarságuk mellett kockáztatva nemegyszer az életüket, egzisztenciájukat, szabadságukat, jövőjüket.

Ez a büszkeség jogosít fel és kötelez arra, hogy azért is megmaradjunk - jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint a nemzet teljességében csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad.

Felidézte az országgyűlés döntését is négy évvel ezelőtt a honosításról, ami lehetővé tette a nemzet közjogi egyesítését. Ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra - mondta, hozzátéve: széttéphették az országhatárokat, üldözhettek és üldözhetnek minket, de a nemzet nyelvében, kultúrájában, történelmében mindig is egységes volt.

Rámutatott: az új Országgyűlés már az egyetemes magyarságé, abban minden magyar politikai akarata megjelenik, éljen bárhol a világon.

Semjén Zsolt végül kijelentette: az a küldetésük, hogy a történelem színe előtt "csakazértis megmaradjunk".

Népviseletbe öltözött, határon túli magyar fiatalok a Himnuszt éneklik a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Magyarság Házában 2014. június 4-én. MTI Fotó: Soós Lajos

Az ünnepségen részt vett mások mellett Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Schmitt Pál korábbi államfő, korábbi és jelenlegi országgyűlési képviselők, Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Répás: az erős ország tud jó nemzetpolitikát folytatni

Magyarország akkor tud jó nemzetpolitikát folyatni, ha egy erős, az érdekeiért kiálló ország képét mutatja, amire fel lehet nézni és amire büszkének lehet lenni - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerdán, a fővárosi Magyarság Házában.

A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozásán, a nemzeti összetartozás napjának hivatalos állami kísérőrendezvényén azt mondta, akkor erősíti Magyarország a nemzetpolitikáját, "amikor elmegy Brüsszelbe és határozott vitát folytat a bankadóról vagy a rezsicsökkentésről".

Magyarországra akkor tudnak támaszkodni a külhoni magyarok, ha Magyarországon olyan kormány van, amely minden kérdésben határozottan képviseli a saját érdekeit, mert akkor lehet arra számítani, hogy képviselni fogja a szomszédos országokban élő nemzetrészek érdekeit is - szögezte le Répás Zsuzsanna.

Megjegyezte: ha Magyarország minden kérdésben határozott nemzeti érdekérvényesítést folytat, akkor "más szemmel néznek rá a szomszédos országok kormányai is, másképp tudunk tárgyalni minden kérdésről".

Jelezte: a "magyar kérdésnek" minden, a szomszédos országokkal folytatott tárgyaláson ott kell lennie. Mint mondta, a szomszédos országokkal való viszony nem két-, hanem háromoldalú viszony a magyar kormány, a szomszédos kormány és a szomszédos országokban élő magyar közösség között.

Répás Zsuzsanna rámutatott: a miniszterelnök nem megy úgy el nemzetközi tárgyalásra a szomszédos országokkal, hogy előtte ne tárgyalna az ott élő magyar közösségek vezetőivel és ne kérné ki a véleményüket az őket érintő legfontosabb kérdésekben.

A helyettes államtitkár a magyar nemzetpolitikai stratégiáról szóló előadásában emlékeztetett: a "tabudöntések sora", az első tabu ledöntése az volt, amikor Antall József miniszterelnök arról beszélt, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Mint mondta, ez volt a hivatalos bejelentése annak, hogy Magyarország foglalkozni fog az elszakított területeken élőkkel is, vagyis ez volt a nemzetpolitika indítása.

A következő tabu, ami ledőlt 1996-ban, az intézményesített kapcsolattartás tabuja volt, a legfelsőbb szintű magyar-magyar párbeszéd, majd a státustörvény 2001-ben, ami deklarálta, hogy a magyar állam nem csak általában törődik a külhoni magyarsággal, de személyes kapcsolatban is van velük, majd ezt követte 2010-ben az állampolgársági törvény.

Répás Zsuzsanna arra is kitért előadásában, hogy meglátása szerint az elmúlt időszak nemzetpolitikájának a legnagyobb problémája abból fakad, hogy a hatalmon lévő kormányok elkötelezettsége változó a külhoni magyarok irányába. Mint mondta, a külhoni magyarok azt érzik, a magyar kormány politikája nem jelent mindig biztos támaszt, az, hogy mennyire támaszkodhatnak a magyar kormányra, attól függ, milyen kormány van hatalmon.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.

Országszerte megemlékezések lesznek

Délelőtt a fővárosban a Magyarság Házában tartandó megemlékezésen ünnepi köszöntőt mond Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Este Éltető hagyomány - Kárpát-medencei örökségünk címmel gálaműsort rendeznek, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond köszöntőt.

Budafok-Tétény önkormányzatának megemlékezésén Németh Zsolt külügyi államtitkár mond köszöntőt, és beszédet tart Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

A nemzeti összetartozás napja kísérőrendezvényeként a Magyarság Házában tartják a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozását, amelyen előadást tart Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Kaposváron Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mond beszédet. Pécsett Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő és Páva Zsolt (Fidesz), a város polgármestere szólal fel, Óbuda-Békásmegyer ünnepi programján pedig Bús Balázs (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet. Sátoraljaújhelyen Trianon emlékzarándoklatot szerveznek a 100. országzászlóhoz, Nyíregyházán a megyei önkormányzat, a megyei kormányhivatal és Nyíregyháza önkormányzata rendez megemlékezést, ünnepi beszédet mond Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.