Belföld

2016.03.03. 14:45

Közel 10 ezer bolti alkalmazottat rúgtak ki: ki ezért a felelős?

Rengeteg bolti dolgozót küldtek el a vasárnapi boltzár miatt, 8-9 ezren veszíthették el a munkájukat. A kiskereskedelem növekedési motorja elsősorban az online pénztárgépek miatti fehéredés lehetett.

Feltehetően a korábbi (a 2014-es és 2015-ös) évek tekintélyes januári és éves kiskereskedelmi növekedési ütemét alaposan felhúzta az online pénztárgép rendszer. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelmi mutatóban ugyanis a tiszta forgalmat méri, amikor nyugtát is adnak a boltban.

Számos kormányzati nyilatkozat utalt arra 2014-ben és 2015-ben, hogy az online pénztárgép rendszer alaposan megnövelte a kötelezettek (a kiskereskedelem mellett a vendéglátás és a szálláshelyszolgáltatás) adóbefizetéseit. Természetesen az online pénztárgép bevezetésének éppen ez volt a célja, de hát ezek szerint alapos munkát is végzett a rendszer. Ebből viszont az következik, hogy a kiépítés 2014. évi időszakában, valamint 2015-ben a több nyugtaadás jókora többletet hozott a költségvetés mellett a KSH konyhájára is. megkockáztatható, hogy a növekedési ütem hozzávetőleg felerészben az online pénztárgép rendszer javára könyvelhető el. Ez persze nem baj, csak éppen nem árt a tisztánlátás.

Természetesen önmagában egy hónap adatából messzemenő következtetéseket levonni nem lenne célszerű, de jelzésértéke van.
Visszaesett itt minden

A januári növekedési ütemben. Az üzemanyag vásárlások most is meghúzták a kiskereskedelem mérlegét a 4,4 százalékos növekedési ütemmel. A különféle iparcikkek vásárlása 4,8 százalékos emelkedést mutat, de ne feledjük, 2015-ben mindkét áruterületen 7 százalék felett járt az éves növekedés, az előző januárban pedig 10 százalék körül. Az élelmiszer piac nagyot esett, hiszen 98,5 százalékos mutatója visszaesés a javából. 2015-ben 3 százalék felett volt az élelmiszervásárlások bővülése, az előző januárban pedig 7,2 százalék.

A kiskereskedelem növekedésének lefékeződése természetesen - közgazdasági szakzsargonnal - bázishatással is magyarázható, de éppen ez a lényeg: az előző évek magas bázisát minden bizonnyal az online pénztárgép rendszer nyomta fel.

Az éves kilátások annyit sejtetnek, hogy 2016-ban jóval kisebb lesz a kiskereskedelem növekedési üteme, mint 2015-ben volt, az évkezdet adatai alapján.

Na de akkor mi is van a vasárnappal?

Kiindulva abból a feltételezésből, hogy a vasárnapi boltzár bevezetésének évében, 2015-ben jelentős mértékben húzta fel az online pénztárgép rendszer a kiskereskedelem bevételi mérlegét, akkor ez ellensúlyozta a boltzár visszahúzó hatásait. Ez azt is jelentheti, hogy a vásárlók a pénztárcájukból messze nem költöttek annyival többet, mint amennyit a kiskereskedelmi KSH adatok jeleznek, hanem csak egyszerűen sokkal több nyugtát is kaptak, persze az elkölthető jövedelmek is nőttek.
A kereskedelem egészében a foglalkoztatásban 8-9 ezer fő volt a létszámcsökkenés, ez jelentős részben a boltzár számlájára írható.

A négy főnél többet foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásoknál 2015-ben év közben nem változott a létszám, de hát az online pénztárgép rendszer az alkalmazottak bejelentésére is rákényszerített, hiszen nagyobb kimutatott bevétel mellett több költség, így létszám is dukál. A nagyáruházak pedig megnyújtották a hétköznapi és a szombati nyitva tartás idejét, amihez kellett létszám is.

Több mint kétezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, ami úgyszintén nem kevés veszteség egy növekvő piacon és részben a boltzárhoz köthető.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!