Intézkedéseket ígért a kormányfő, az ellenzék türelmetlen

A miniszterelnök a devizaválsággal foglalkozó kormányülés után azt mondta: az eurózónából induló pénzügyi válság súlyos kihívást jelent Magyarországnak is. Ezért rendkívül kedvezőtlen pénzügyi, gazdasági környezetben kell megkezdeni az őszi törvényalkotási munkát. Az őszi parlamenti munkarendről annyit mondott: erről csak a Fidesz és a KDNP szeptember eleji évindító frakcióülése után van értelme nyilatkozni. Kérdésre válaszolva azt azonban elmondta, hogy a kormány tartani fogja a korábban beterjesztett hiányt, amely így 3 százalék alá csökken, "akár mi is történjék". Azt is biztosnak nevezte, hogy tovább folytatják az államadósság csökkentését a következő években és nem adják fel az arányos adórendszer kiépítésének politikáját sem. Arra törekszünk, hogy Magyarországon legyen a legegyszerűbb, legátláthatóbb adórendszer - mondta.

Az idei GDP-ről pedig kifejtette: "nem az előrejelzéseinket kell módosítani, igazodni kell a valósághoz". A növekedés Orbán Viktor szavai szerint vélhetőn 2 százalék körül lesz, emiatt keletkezik legalább 100 milliárd forintnyi hiány. Az infláció pedig a vártnál alacsonyabb, ezért az idei költségvetés megtartása további intézkedéseket igényel, ősszel. Részleteket azonban továbbra sem mondott, csak annyit jegyzett meg, hogy ezek a gazdaság működésének egyszerűsítése, könnyítése irányába hatnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt egy évben meghozott döntéseknek köszönhetően Magyarország távolodik a veszélyzóna magjától, de még nem került a zónán kívülre.

Kijelentette: "nem fogjuk hagyni, hogy a válság árát, a korábbi rossz döntés következményeit az emberekkel fizetessék meg". A kormány szerdai ülésén megállapította azt is, hogy az árfolyamrögzítésről hozott döntés adekvát válasz volt a helyzetre. Annak érdekében pedig, hogy a családok körültekintően dönthessenek a lehetőségről a kormány kampányba fog - tette hozzá.

A miniszterelnök azt is bejelentette, felkérte a gazdasági minisztert, készítsen jelentést arról, hogy " hogyan jutottunk el a biztonságos, támogatott, forint alapú hitelezéstől a kockázatos devizahitelezésig", és nevezze meg a felelősöket is.

Arra is felkérte a minisztert, hogy állítson fel Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot annak érdekében, hogy a banki törlesztőrészletek kiszámítása átláthatóvá és egyértelművé váljon. Abban az esetben, ha a bizottság úgy látja, hogy a bankok visszaéltek erőfölényükkel, a kormány be fog avatkozni. A bizottságba bevonják a PSZÁF és az MNB képviselőit is.

Elfogadta a kabinet azt a kormányrendeletet is, amely alapján az árfolyamrögzítés lejárta után legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet a programban részt vevők törlesztőrészlete az árfolyamgát igénybevétele miatt. Döntöttek arról is, hogy a korábbi Fészekrakó programban résztvevők is élhetnek a lehetőséggel, eltörölték az ezt akadályozó jogi gátat - fűzte hozzá.

Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház Zrt. határidős üzletkötője a BÉT keddi napját elemezve kiemelte: a világpiaci hangulat vezetett a budapesti tőzsdeindex emelkedéséhez, ugyanakkor ez ezzel párhuzamosan zajló, magyar miniszterelnöki, a hiánycél megerősítéséről szóló nyilatkozat is stabilizáló hatást gyakorolt a forintra, és a részvénypiacon több papír is magára talált.

Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője Orbán Viktor délutáni nyilatkozata kapcsán úgy fogalmazott: a miniszterelnök által elmondottak piactámogatóak voltak.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke "igazi bankárkormánynak" nevezte Orbán Viktor kabinetjét, szerinte a bankok a kormány asszisztálása mellett ügyfeleikre hárítják összes költségüket. A szocialista politikus semmitmondónak nevezte a kormányfő által elmondottakat.   

A Jobbik szerint Orbán Viktor nem adott választ arra, hogyan tálalhat kiutat Magyarország a jelenlegi gazdasági válsághelyzetből. Orbán Viktor - az előző kormányokhoz hasonlóan - kizárólag "neoliberális kliséket" használt, amelyek zsákutcába juttatták az országot - fogalmazott Hegedűs Tamás, a párt frakcióvezető-helyettese.

Scheiring Gábor, az LMP gazdasági kabinetjének vezetője azt kezdeményezte, hogy az ellenzék álljon elő javaslatokkal, mert szerinte a kormány cselekvőképtelen. A kormányfő „megint a semmitmondás művészetét űzte”. A kormány eddigi intézkedései alkalmatlanok voltak a gazdasági növekedés beindítására - mondta.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jó lépésnek nevezte a devizahitelek árfolyamgátjáról szóló döntést. Kiemelte: nem rendült meg a piac bizalma a magyar gazdaságban, a kormány kezelni tudja az újabb nemzetközi pénzügyi válság okozta problémákat.

Ha kíváncsi, miről döntött még a kormány, és hogyan reagált erre az ellenzék, lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Bővebben

Orbán: nem kerültünk a veszélyzónán kívülre

Orbán: nem kerültünk a veszélyzónán kívülre

Orbán: nem kerültünk a veszélyzónán kívülre

Orbán Viktor őszre újabb intézkedéseket jelentett be, hogy a gazdaság korábban várt 3,1 százalék helyetti, csak 2 százalék körüli bővülése és tervezettnél alacsonyabb infláció mellett is tartani lehessen a 3 százalék alatti államháztartási hiányt, a devizahitelesek érdekében pedig otthonvédelmi bizottság felállítását, az árfolyamgát melletti kampány indítását ígérte.

A miniszterelnök a devizaválsággal foglalkozó kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón azt mondta: az eurózónából induló pénzügyi válság súlyos kihívást jelent Magyarországnak is. Ezért rendkívül kedvezőtlen pénzügyi, gazdasági környezetben kell megkezdeni az őszi törvényalkotási munkát. Az őszi parlamenti munkarendről annyit mondott: erről csak a Fidesz és a KDNP szeptember eleji évindító frakcióülése után van értelme nyilatkozni. Kérdésre válaszolva azt azonban elmondta, hogy a kormány tartani fogja a korábban beterjesztett hiányt, amely így 3 százalék alá csökken, "akár mi is történjék". Azt is biztosnak nevezte, hogy tovább folytatják az államadósság csökkentését a következő években és nem adják fel az arányos adórendszer kiépítésének politikáját sem. Arra törekszünk, hogy Magyarországon legyen a legegyszerűbb, legátláthatóbb adórendszer - mondta.

Az idei GDP-ről pedig kifejtette: "nem az előrejelzéseinket kell módosítani, igazodni kell a valósághoz". A növekedés Orbán Viktor szavai szerint vélhetőn 2 százalék körül lesz, emiatt keletkezik legalább 100 milliárd forintnyi hiány. Az infláció pedig a vártnál alacsonyabb, ezért az idei költségvetés megtartása további intézkedéseket igényel, ősszel. Részleteket azonban továbbra sem mondott, csak annyit jegyzett meg, hogy ezek a gazdaság működésének egyszerűsítése, könnyítése irányába hatnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt egy évben meghozott döntéseknek köszönhetően Magyarország távolodik a veszélyzóna magjától, de még nem került a zónán kívülre. "Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az euróválság igenis komoly kihívás Magyarország számára" - mondta.

Kijelentette: "nem fogjuk hagyni, hogy a válság árát, a korábbi rossz döntés következményeit az emberekkel fizetessék meg". A kormány szerdai ülésén megállapította azt is, hogy az árfolyamrögzítésről hozott döntés adekvát válasz volt a helyzetre. Annak érdekében pedig, hogy a családok körültekintően dönthessenek a lehetőségről a kormány kampányba fog - tette hozzá.

A miniszterelnök azt is bejelentette, felkérte a gazdasági minisztert, készítsen jelentést arról, hogy " hogyan jutottunk el a biztonságos, támogatott, forint alapú hitelezéstől a kockázatos devizahitelezésig", és nevezze meg a felelősöket is.

Arra is felkérte a minisztert, hogy állítson fel Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot annak érdekében, hogy a banki törlesztőrészletek kiszámítása átláthatóvá és egyértelművé váljon. Abban az esetben, ha a bizottság úgy látja, hogy a bankok visszaéltek erőfölényükkel, a kormány be fog avatkozni. A bizottságba bevonják a PSZÁF és az MNB képviselőit is.

Elfogadta a kabinet azt a kormányrendeletet is, amely alapján az árfolyamrögzítés lejárta után legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet a programban részt vevők törlesztőrészlete az árfolyamgát igénybevétele miatt. Döntöttek arról is, hogy a korábbi Fészekrakó programban résztvevők is élhetnek a lehetőséggel, eltörölték az ezt akadályozó jogi gátat - fűzte hozzá.

Lapozzon, ha kíváncsi a pártok reakcióira is!

OLDALTÖRÉS: Reakciók

MSZP: igazi bankárkormány Orbán kabinetje

MSZP: igazi bankárkormány Orbán kabinetje

MSZP: igazi bankárkormány Orbán kabinetje

"Igazi bankárkormánynak" nevezte Orbán Viktor miniszterelnök kabinetjét az MSZP elnöke a kormányfő szerdai bejelentését követő sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Mesterházy Attila az elnevezést azzal indokolta, hogy véleménye szerint a bankok a kormány asszisztálása mellett ügyfeleikre hárítják összes költségüket.

Az MSZP-elnök semmitmondónak nevezte a kormányfő által elmondottakat.

Megdöbbentő, hogy a miniszterelnök "hazajött bejelenteni, hogy majd szeptember 9-én bejelent valamit" - fogalmazott a szocialista politikus. Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor közölte: a konkrét lépésekről csak a Fidesz és a KDNP szeptember eleji évindító frakcióülése után van értelme nyilatkozni. Az MSZP elnöke úgy vélekedett: ez, valamint az a közlés, hogy a kormány tájékoztató kampányt indít az árfolyamgátról, aligha nyugtatja meg a bajba jutott családokat.

"Végre volt egy kormányülés, hazajöttek a szabadságukról, és valamiről tárgyaltak, de a valódi problémát elkerülték" - mondta. A politikus hozzátette: a helyzetet ősszel tovább súlyosbíthatja, hogy például a munka törvénykönyvének tervezett megváltoztatása miatt elbocsátási hullám jöhet, és így még több család lesz képtelen törleszteni a hitelét.

Mesterházy Attila közölte, hogy az MSZP benyújtja a devizahitelesek érdekében kidolgozott javaslatait a parlamentnek, illetve országgyűlési vitanapot kezdeményez a magyar gazdaság helyzetéről. Emellett tárgyalni akar a hitelkárosultak képviselőivel és a bankszövetséggel, valamint azt szeretné, hogy a parlament fogyasztóvédelmi bizottsága vizsgálja meg, "milyen módon élnek vissza a hatalmukkal az ügyfeleikkel szemben" a pénzintézetek.

Arra az újságírói felvetésre, hogy a miniszterelnök otthonvédelmi monitoring bizottság létrehozását kezdeményezte, Mesterházy Attila úgy reagált: nem szükséges új testületet létrehozni, mert ezt a feladatot elláthatja a szocialista Simon Gábor vezette fogyasztóvédelmi bizottság.

Szintén kérdésre válaszolva elmondta, biztos abban, hogy a jelentés, amelyet Orbán Viktor felkérésére Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter készít majd arról, milyen út vezetett a forinthitelektől a devizahitelezésig, a szocialista kormányokat nevezi meg felelősként.

"Ettől azonban senkinek sem lesz alacsonyabb a törlesztőrészlete" - tette hozzá. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a devizahitelezés - jenhitelek formájában - az első Orbán-kormány alatt kezdődött. 

Mesterházy Attila hangsúlyozta azt is, hogy a szocialista kabinetek nehéz döntéseket hoztak a válságkezelés érdekében, és a tavalyi kormányváltáskor egy svájci frank még 180 forintot ért.

A miniszterelnök a devizaválságról szólva azt mondta: nem fogják hagyni, hogy a válság árát az emberekkel fizettessék meg. Orbán Viktor bejelentette, hogy a kabinet tartani fogja a költségvetési hiányt, és nem adja fel az arányos adórendszer kiépítését. Hozzátette, hogy a hiánycél tartása további intézkedéseket igényel a kiadási és a bevételi oldalon.

Jobbik: a kormánynak nincs jó válasza a válságra

A Jobbik szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerdán nem adott választ arra, hogyan tálalhat kiutat Magyarország a jelenlegi gazdasági válsághelyzetből.

Hegedűs Tamás, a párt frakcióvezető-helyettese a kormányfő tájékoztatója után újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor - az előző kormányokhoz hasonlóan - kizárólag olyan "neoliberális kliséket" használt, amelyek zsákutcába juttatták az országot az elmúlt húsz évben.

A jobbikos politikus ehelyett, pártja gazdasági programjából merítve, erőteljes "keleti nyitást" javasolt, valamint kezdeményezte, hogy Magyarország is tegyen lépéseket az államadósság visszafizetésének könnyítése érdekében.

Hegedűs Tamás szólt arról is, hogy a jelenlegi devizaválságot nem a magyar kormány intézkedései, hanem az eurózóna és az amerikai pénzügyi rendszer rogyadozása idézte elő. Ugyanakkor a kabinet felelőségének nevezte, hogy a legsúlyosabb nehézségre, a svájci frank árfolyamának drasztikus emelkedésére nem kínál hatékony segítséget.

A Jobbik egy éve javasolja a svájci frank alapú hitelek állami támogatással történő forintosítását. Ez a lépés tavaly összesen 500 milliárd forinttal terhelte volna meg az államkasszát, "vagyis nem többel, mint a Mol-pakett megvásárlása" - fűzte hozzá.

Az ellenzéki képviselő szerint a jelenlegi devizaválság ugyan nem jelent közvetlen pénzügyi vészhelyzetet, vagyis most nem fenyeget az államcsőd réme, azonban arra is gondolni kell, hogy a magyar társadalom - Görögországgal vagy Írországgal ellentétben - már nem tud elviselni újabb megszorításokat.

"A magyar lakosság tűrőképessége határához érkezett!" - figyelmeztetett Hegedűs Tamás.

A miniszterelnök a devizaválságról szólva azt mondta: nem fogják hagyni, hogy a válság árát az emberekkel fizettessék meg. Orbán Viktor bejelentette, hogy a kabinet tartani fogja a költségvetési hiányt, és nem adja fel az arányos adórendszer kiépítését. Hozzátette, hogy a hiánycél tartása további intézkedéseket igényel a kiadási és a bevételi oldalon.

KDNP: a kormány kezelni tudja a problémákat

Nem rendült meg a piac bizalma a magyar gazdaságban, a kormány kezelni tudja az újabb nemzetközi pénzügyi válság okozta problémákat - hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciójának vezetője szerdán, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentéseit követően.

Harrach Péter jó lépésnek nevezte a devizahitelek árfolyamgátjáról szóló döntést.
A politikus közölte: az újabb nemzetközi pénzügyi válságból adódó problémákat, így a várhatóan 90 milliárd forintos költségvetési csúszást, a kormány kezelni tudja.

Ez a különbség a stabilitási alapból is fedezhető - jelentette ki, majd hozzátette: az intézkedés részletei a szeptember 7-én kezdődő Fidesz-KDNP frakcióülésen dőlnek majd el.

Harrach Péter az MTI-nek elmondta: a KDNP üdvözli, hogy a kormány szerdai döntése értelmében azok is élhetnek az árfolyamgát lehetőségével, akik a Fészekrakó Program keretében vettek fel lakáshitelt.

A kormánypárti frakcióvezető reményének adott hangot, hogy a törlesztőrészletek 2015 után sem fognak 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedni.

A miniszterelnök a devizaválságról szólva azt mondta: nem fogják hagyni, hogy a válság árát az emberekkel fizettessék meg. Orbán Viktor bejelentette, hogy a kabinet tartani fogja a költségvetési hiányt, és nem adja fel az arányos adórendszer kiépítését. Hozzátette, hogy a hiánycél tartása további intézkedéseket igényel a kiadási és a bevételi oldalon.

LMP: az ellenzéknek kell előállnia javaslatokkal

Az ellenzéknek kell előállnia válságkezelő javaslatokkal, mert a kormány cselekvőképtelen - mondta a Lehet Más a Politika Gazdasági Kabinetjének vezetője a miniszterelnök szerdai bejelentéseit követő budapesti sajtótájékoztatón.

Scheiring Gábor kiábrándítónak nevezte Orbán Viktor beszédét, és úgy vélekedett, hogy a kormányfő „megint a semmitmondás művészetét űzte”. Az LMP-s politikus azt mondta, hogy a kormány eddigi intézkedései alkalmatlanok voltak a gazdasági növekedés beindítására.

A miniszterelnök a devizaválságról szólva azt mondta: nem fogják hagyni, hogy a válság árát az emberekkel fizettessék meg. Orbán Viktor bejelentette, hogy a kabinet tartani fogja a költségvetési hiányt, és nem adja fel az arányos adórendszer kiépítését. Hozzátette, hogy a hiánycél tartása további intézkedéseket igényel a kiadási és a bevételi oldalon.

Scheiring Gábor leszögezte: sokkal határozottabb banki szerepvállalásra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen oldani a devizahitelesek problémáit. Az LMP ezért forrásokat biztosítana a költségvetésen belül arra, hogy a bankadót közvetlenül egy alternatív ingatlanalapba csatornázzák be, illetve újabb, extra hozzájárulást követeljenek meg a pénzintézetektől. Reményeik szerint ez az ingatlanalap több százmilliárd forint felett rendelkezne.

Az LMP új stabilitási vizsgálatot végeztetne el a magyar bankrendszeren, és azt is szeretné elérni, hogy a bankok csökkentsék a kamatokat és a hitelfelvevőkre áthárított költségeket.

Szabó Zsolt, az LMP választmányi tagja úgy vélekedett, hogy megbukott a kormány megszorításokon alapuló politikája, mert az exportbevételek és a fogyasztási adóbevételek csökkenése miatt közel háromszázmilliárd forintos többlethiány keletkezett a költségvetésben.

A kabinetnek a válságkezelés során a többkulcsos adórendszer felé kellene elmozdulnia, amit különböző luxusadókkal kellene kiegészíteni - mondta.

A politikus szerint a kormány munkaerő-piaci politikája is megbukott, mert csak szezonális növekedést tudott produkálni. Hangot adott annak a véleményének, hogy csak egy európai szinten is egységes, valós zöld fordulat indíthatja be a gazdaság motorját.

A zöld fordulatban az építőiparnak, az energetikai iparnak, illetve a közösségi gazdaságoknak kell a három nagy szegmenssé válniuk - mondta Szabó Zsolt.

Scheiring Gábor saját elképzeléseik kapcsán kijelentette, hogy az eurózóna megmentésében Magyarországnak is szerepet kell vállalnia.

Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár keddi találkozóját elemezve bölcs döntésnek nevezte a spekulációs adó bevezetésére, illetve az erősebb európai gazdasági kormányzásra tett javaslatokat. Elhamarkodottnak nevezte viszont azt, hogy nem vezetik be az eurókötvényeket. A politikus kifogásolta, hogy a német és francia vezetők „továbbra is ragaszkodnak a megszorítások politikájához”.

Scheiring Gábor azt javasolta, hogy teremtsenek EU-szintű kockázatközösséget.