Húsvétkor a tavalyinál nagyobb forgalomra számítanak az édességgyártók

A Nielsen adatai szerint tavaly 844 tonna szezonális édességet vásároltak a húsvéti időszakban a magyarok 4 milliárd forint értékben, ez mennyiségben 10, értékben 2 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest - ismertette. Hozzátette, hogy az idén mennyiségben és értékben is növekedésre számítanak az édességgyártók.

Várhatóan az elmúlt évekhez hasonlóan folytatódik az a trend, hogy a magasabb minőségű termékeket keresik a vásárlók. Ez a tendencia összhangban van a szövetség egyik fő törekvésével is, amely alapján 10 éve harcot hirdetett - a nemes beltartalmi értékekben szűkölködő - bevonómasszás figurák ellen. Eredmény, hogy míg 2006-ban az ünnepi figurák közel fele még bevonómasszából készült, mára a valódi csokoládé gyakorlatilag kiszorította azt, a figurák több mint 90 százaléka valódi csokoládéból készül - fejtette ki a szövetség titkára.

Kiemelte: a csokoládénál az jelenti a jó minőséget, ha valódi kakaó szárazanyag és valódi kakaóvaj van benne. Ez egyébként kötelező élelmiszerkönyvi előírás is, azaz ha egy bizonyos határértéket nem ér el a termék, akkor nem is nevezhető csokoládénak. Étcsokoládéban minimum 35 százalék a kakaó-szárazanyag tartalom, ugyanez a tejcsokoládéban minimum 25 százalék. A fehér csokoládéból a kakaó-szárazanyag kimarad, de minimum 20 százalék a kakaóvajat és 14 százalék tejszárazanyagot kell tartalmaznia. A legjobb minőségű csokoládékban nem található növényi zsiradék a kakaóvajon kívül.

Tájékoztatása szerint a teljes magyar édességpiac forgalma tavaly kicsit több mint 180 milliárd forint volt, ehhez hasonló összegre számítanak az idén is az iparági szereplők.

Benke Anna szerint a magyar édesipar képes megfelelni a globális kihívásoknak, de ehhez nagy szüksége lenne a szakképzett munkaerő megtartását célzó támogatásokra is, továbbá beruházási és innovációs támogatásokra is. Az elmúlt két évben számos új gyárat és üzemcsarnokot avattak fel az édességgyártók, ami jó hír - tette hozzá.