Belföld

2007.05.23. 02:28

Hat helyett nyolc kistérség

Megyei körkép - A kormány döntése szerint Zala megyében pacsai és zalakarosi központtal alakulhat új kistérség, a zalalövői és a hévízi többcélú társulás megalakítására vonatkozó kezdeményezést nem támogatták. Az alábbiakban a döntés fogadtatásáról és az új társulások terveiről közlünk összeállítást.

Zalai Hírlap

Zala megyében az eddigi hat helyett nyolc új kistérség lesz, amennyiben az Országgyűlés a kormány döntésével összhangban módosítja a többcélú társulásokról szóló törvényt. A jogszabálymódosítás általános vitája múlt héten kezdődött a parlamentben, döntés a közeljövőben várható. Az egyik új társulás a törvényjavaslat szerint pacsai központtal, húsz település részvételével alakul meg. Tizennégy település az ország legnagyobb, zalaegerszegi térségéből válik ki, három a nagykanizsai, három a keszthely-hévízi térségből.

A kormány Dióskált a helyi önkormányzat akarata ellenére sorolta a leendő pacsai térséghez, mert ha továbbra is a keszthely-hévízihez tartozna, megtörné az új társulás földrajzi egységét.

A pacsai térség önállósulását a Közép-zalai Területfejlesztési Társulás kezdeményezte. Úgy látták ugyanis, hogy húsz település könnyebben együttműködik, mint a zalaegerszegi mamuttérséghez tartozó 79, a helyi érdekek jobban érvényesülhetnek, és több állami forrás kerül Zala megye középső részébe.

- Célul tűztük ki, hogy Pacsán okmányirodát hozzunk létre, lehetőség szerint már a jövő év elején, a későbbiekben pedig a kiemelt építéshatósági jogkört is meg akarjuk szerezni - ismertette a terveket Bóbics József, a közép-zalai társulás elnöke, Zalaigrice polgármestere. - Reméljük, hogy a parlament nem változtat a kormány döntésén, és a kistérségi társulás megalakításával lehetőségünk lesz Pacsa központi szerepének erősítésére. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a társulás kisebb települései se maradjanak ki a fejlesztési lehetőségekből.

- Valamennyi közfeladat térségi ellátását el szeretnénk vállalni, mindazt, amire lehetőséget biztosít a törvény - közölte Lugosi Tímea, a közép-zalai társulás térségmenedzsere. - A területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megszervezésén túl együttműködnénk a közművelődésben, a gazdaságfejlesztésben, a belső ellenőrzésben, a közlekedésben és útfenntartásban, az ingatlan- és vagyongazdálkodásban, a környezetvédelemben, a területrendezésben. Intézményfenntartást is vállalnánk, mert a társulások intézményeit kedvezőbben finanszírozza az állam. Első lépésben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetését vennénk át - ismertette az elképzeléseket Lugosi Tímea.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s amennyiben zöld utat kap a karosi központú társulás létrehozásának az ügye, azonnal megkezdik a felkészülést, hogy 2008. január elsején zökkenőmentesen megkezdhessék az érdemi munkát. Egy probléma ugyanakkor még mindig fennáll. A kormány által előterjesztett javaslatban ugyanis az szerepel: célszerű az új kistérség kialakításánál, ha Zalakomár a zalakarosi kistérségbe kerül besorolásba . Márpedig Zalakomár képviselő-testülete kétszer is úgy szavazott, hogy nem kíván csatlakozni a karosi kezdeményezéshez. Ahhoz azonban, hogy a kanizsai társulás keretében maradjon, földrajzi kapcsolat szükséges - azonban az átsoroló Sand, Miháld, Pat, Zalaszentjakab és Zalasárszeg elzárná a szervezet területét Zalakomártól. - A kormány így döntött, ez tény, de hogy a parlamentben milyen szövegű törvényt fogadnak majd el, az már más kérdés - reagált megkeresésünkre Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. - Úgy gondolom, bármilyen kényszer csorbítaná az önkormányzatunk önállóságát. Hozzá kell tennem azt is, hogy információim szerint voltak olyan települések a csatlakozók között, melyek nem mertek nemet mondani. Az átszervezéstől végső soron pozitív eredményeket vár Marton István, Nagykanizsa polgármestere, aki úgy fogalmazott: az eddigi szervezet abnormális méretű volt, s bizony akadtak problémák a működésében. - A most tervezett méretű, 20-30 településsel rendelkező társulás már életképes lehet - jelezte a kanizsai szervezet elnöke. Szót ejtett Zalakomárról is, jelezve: szerinte a törvény szellemével összhangban a falut nem lehet akarata ellenére másik társuláshoz csatolni. Nagykanizsa polgármestere úgy vélte, a legszerencsésebb eset az lenne, ha biztosítanák a város és Zalakomár között a földrajzi megközelíthetőséget.

Hévíz és további hat település még idén márciusban kezdeményezte a kiválást a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulásból, és kinyilvánította, hogy új társulást hozna létre. A szándékot sem a keszthelyi kistérség társulási tanácsa, sem a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem támogatta. A kormány és a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége között működő érdekegyeztető fórum - mint a napokban kiderült - szintén nem állt a hévízi kezdeményezés mellé.

A kiválás szándékát egyébként a hévízi városvezetés úgy indokolta, hogy ha továbbra is a keszthelyi központú társulásban maradnának, a fürdőváros esetleg elveszítené városias jellegét. Ezt azért tartották valószínűnek, mert a tervezett jogszabályi változások miatt bizonyos hatósági feladatok - így az építési hatóság - a jövőben a kistérségi társulás hatókörébe tartoznának.

Vértes Árpád hévízi polgármester érdeklődésünre azt mondta, nem tartja időszerűnek, hogy a kistérségi átrendeződésről nyilatkozzék, mivel a parlament még nem döntött az ügyben.

Ruzsics Ferenc, a keszthelyi kistérség elnöke ugyanakkor üdvözölte a kormány és az önkormányzatok szövetségének állásfoglalását. Szerinte Hévíz és a többi település kiválása nem lett volna jó hatással a települések együttműködésére, és a közös feladatok ellátására.

- A kiválás szándéka azt jelzi, hogy több település máshogyan képzeli a kistérség munkáját, a közös fellépést. Az okokat fel kell tárni, és ahol lehet, orvosolni kell a problémát - mondta korábbi sajtótájékoztatóján.

A kormány Dióskált a helyi önkormányzat akarata ellenére sorolta a leendő pacsai térséghez, mert ha továbbra is a keszthely-hévízihez tartozna, megtörné az új társulás földrajzi egységét.

A pacsai térség önállósulását a Közép-zalai Területfejlesztési Társulás kezdeményezte. Úgy látták ugyanis, hogy húsz település könnyebben együttműködik, mint a zalaegerszegi mamuttérséghez tartozó 79, a helyi érdekek jobban érvényesülhetnek, és több állami forrás kerül Zala megye középső részébe.

- Célul tűztük ki, hogy Pacsán okmányirodát hozzunk létre, lehetőség szerint már a jövő év elején, a későbbiekben pedig a kiemelt építéshatósági jogkört is meg akarjuk szerezni - ismertette a terveket Bóbics József, a közép-zalai társulás elnöke, Zalaigrice polgármestere. - Reméljük, hogy a parlament nem változtat a kormány döntésén, és a kistérségi társulás megalakításával lehetőségünk lesz Pacsa központi szerepének erősítésére. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a társulás kisebb települései se maradjanak ki a fejlesztési lehetőségekből.

- Valamennyi közfeladat térségi ellátását el szeretnénk vállalni, mindazt, amire lehetőséget biztosít a törvény - közölte Lugosi Tímea, a közép-zalai társulás térségmenedzsere. - A területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megszervezésén túl együttműködnénk a közművelődésben, a gazdaságfejlesztésben, a belső ellenőrzésben, a közlekedésben és útfenntartásban, az ingatlan- és vagyongazdálkodásban, a környezetvédelemben, a területrendezésben. Intézményfenntartást is vállalnánk, mert a társulások intézményeit kedvezőbben finanszírozza az állam. Első lépésben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetését vennénk át - ismertette az elképzeléseket Lugosi Tímea.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s amennyiben zöld utat kap a karosi központú társulás létrehozásának az ügye, azonnal megkezdik a felkészülést, hogy 2008. január elsején zökkenőmentesen megkezdhessék az érdemi munkát. Egy probléma ugyanakkor még mindig fennáll. A kormány által előterjesztett javaslatban ugyanis az szerepel: célszerű az új kistérség kialakításánál, ha Zalakomár a zalakarosi kistérségbe kerül besorolásba . Márpedig Zalakomár képviselő-testülete kétszer is úgy szavazott, hogy nem kíván csatlakozni a karosi kezdeményezéshez. Ahhoz azonban, hogy a kanizsai társulás keretében maradjon, földrajzi kapcsolat szükséges - azonban az átsoroló Sand, Miháld, Pat, Zalaszentjakab és Zalasárszeg elzárná a szervezet területét Zalakomártól. - A kormány így döntött, ez tény, de hogy a parlamentben milyen szövegű törvényt fogadnak majd el, az már más kérdés - reagált megkeresésünkre Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. - Úgy gondolom, bármilyen kényszer csorbítaná az önkormányzatunk önállóságát. Hozzá kell tennem azt is, hogy információim szerint voltak olyan települések a csatlakozók között, melyek nem mertek nemet mondani. Az átszervezéstől végső soron pozitív eredményeket vár Marton István, Nagykanizsa polgármestere, aki úgy fogalmazott: az eddigi szervezet abnormális méretű volt, s bizony akadtak problémák a működésében. - A most tervezett méretű, 20-30 településsel rendelkező társulás már életképes lehet - jelezte a kanizsai szervezet elnöke. Szót ejtett Zalakomárról is, jelezve: szerinte a törvény szellemével összhangban a falut nem lehet akarata ellenére másik társuláshoz csatolni. Nagykanizsa polgármestere úgy vélte, a legszerencsésebb eset az lenne, ha biztosítanák a város és Zalakomár között a földrajzi megközelíthetőséget.

Hévíz és további hat település még idén márciusban kezdeményezte a kiválást a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulásból, és kinyilvánította, hogy új társulást hozna létre. A szándékot sem a keszthelyi kistérség társulási tanácsa, sem a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem támogatta. A kormány és a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége között működő érdekegyeztető fórum - mint a napokban kiderült - szintén nem állt a hévízi kezdeményezés mellé.

A kiválás szándékát egyébként a hévízi városvezetés úgy indokolta, hogy ha továbbra is a keszthelyi központú társulásban maradnának, a fürdőváros esetleg elveszítené városias jellegét. Ezt azért tartották valószínűnek, mert a tervezett jogszabályi változások miatt bizonyos hatósági feladatok - így az építési hatóság - a jövőben a kistérségi társulás hatókörébe tartoznának.

Vértes Árpád hévízi polgármester érdeklődésünre azt mondta, nem tartja időszerűnek, hogy a kistérségi átrendeződésről nyilatkozzék, mivel a parlament még nem döntött az ügyben.

Ruzsics Ferenc, a keszthelyi kistérség elnöke ugyanakkor üdvözölte a kormány és az önkormányzatok szövetségének állásfoglalását. Szerinte Hévíz és a többi település kiválása nem lett volna jó hatással a települések együttműködésére, és a közös feladatok ellátására.

- A kiválás szándéka azt jelzi, hogy több település máshogyan képzeli a kistérség munkáját, a közös fellépést. Az okokat fel kell tárni, és ahol lehet, orvosolni kell a problémát - mondta korábbi sajtótájékoztatóján.

A kormány Dióskált a helyi önkormányzat akarata ellenére sorolta a leendő pacsai térséghez, mert ha továbbra is a keszthely-hévízihez tartozna, megtörné az új társulás földrajzi egységét.

A pacsai térség önállósulását a Közép-zalai Területfejlesztési Társulás kezdeményezte. Úgy látták ugyanis, hogy húsz település könnyebben együttműködik, mint a zalaegerszegi mamuttérséghez tartozó 79, a helyi érdekek jobban érvényesülhetnek, és több állami forrás kerül Zala megye középső részébe.

- Célul tűztük ki, hogy Pacsán okmányirodát hozzunk létre, lehetőség szerint már a jövő év elején, a későbbiekben pedig a kiemelt építéshatósági jogkört is meg akarjuk szerezni - ismertette a terveket Bóbics József, a közép-zalai társulás elnöke, Zalaigrice polgármestere. - Reméljük, hogy a parlament nem változtat a kormány döntésén, és a kistérségi társulás megalakításával lehetőségünk lesz Pacsa központi szerepének erősítésére. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a társulás kisebb települései se maradjanak ki a fejlesztési lehetőségekből.

- Valamennyi közfeladat térségi ellátását el szeretnénk vállalni, mindazt, amire lehetőséget biztosít a törvény - közölte Lugosi Tímea, a közép-zalai társulás térségmenedzsere. - A területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megszervezésén túl együttműködnénk a közművelődésben, a gazdaságfejlesztésben, a belső ellenőrzésben, a közlekedésben és útfenntartásban, az ingatlan- és vagyongazdálkodásban, a környezetvédelemben, a területrendezésben. Intézményfenntartást is vállalnánk, mert a társulások intézményeit kedvezőbben finanszírozza az állam. Első lépésben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetését vennénk át - ismertette az elképzeléseket Lugosi Tímea.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s amennyiben zöld utat kap a karosi központú társulás létrehozásának az ügye, azonnal megkezdik a felkészülést, hogy 2008. január elsején zökkenőmentesen megkezdhessék az érdemi munkát. Egy probléma ugyanakkor még mindig fennáll. A kormány által előterjesztett javaslatban ugyanis az szerepel: célszerű az új kistérség kialakításánál, ha Zalakomár a zalakarosi kistérségbe kerül besorolásba . Márpedig Zalakomár képviselő-testülete kétszer is úgy szavazott, hogy nem kíván csatlakozni a karosi kezdeményezéshez. Ahhoz azonban, hogy a kanizsai társulás keretében maradjon, földrajzi kapcsolat szükséges - azonban az átsoroló Sand, Miháld, Pat, Zalaszentjakab és Zalasárszeg elzárná a szervezet területét Zalakomártól. - A kormány így döntött, ez tény, de hogy a parlamentben milyen szövegű törvényt fogadnak majd el, az már más kérdés - reagált megkeresésünkre Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. - Úgy gondolom, bármilyen kényszer csorbítaná az önkormányzatunk önállóságát. Hozzá kell tennem azt is, hogy információim szerint voltak olyan települések a csatlakozók között, melyek nem mertek nemet mondani. Az átszervezéstől végső soron pozitív eredményeket vár Marton István, Nagykanizsa polgármestere, aki úgy fogalmazott: az eddigi szervezet abnormális méretű volt, s bizony akadtak problémák a működésében. - A most tervezett méretű, 20-30 településsel rendelkező társulás már életképes lehet - jelezte a kanizsai szervezet elnöke. Szót ejtett Zalakomárról is, jelezve: szerinte a törvény szellemével összhangban a falut nem lehet akarata ellenére másik társuláshoz csatolni. Nagykanizsa polgármestere úgy vélte, a legszerencsésebb eset az lenne, ha biztosítanák a város és Zalakomár között a földrajzi megközelíthetőséget.

Hévíz és további hat település még idén márciusban kezdeményezte a kiválást a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulásból, és kinyilvánította, hogy új társulást hozna létre. A szándékot sem a keszthelyi kistérség társulási tanácsa, sem a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem támogatta. A kormány és a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége között működő érdekegyeztető fórum - mint a napokban kiderült - szintén nem állt a hévízi kezdeményezés mellé.

A kiválás szándékát egyébként a hévízi városvezetés úgy indokolta, hogy ha továbbra is a keszthelyi központú társulásban maradnának, a fürdőváros esetleg elveszítené városias jellegét. Ezt azért tartották valószínűnek, mert a tervezett jogszabályi változások miatt bizonyos hatósági feladatok - így az építési hatóság - a jövőben a kistérségi társulás hatókörébe tartoznának.

Vértes Árpád hévízi polgármester érdeklődésünre azt mondta, nem tartja időszerűnek, hogy a kistérségi átrendeződésről nyilatkozzék, mivel a parlament még nem döntött az ügyben.

Ruzsics Ferenc, a keszthelyi kistérség elnöke ugyanakkor üdvözölte a kormány és az önkormányzatok szövetségének állásfoglalását. Szerinte Hévíz és a többi település kiválása nem lett volna jó hatással a települések együttműködésére, és a közös feladatok ellátására.

- A kiválás szándéka azt jelzi, hogy több település máshogyan képzeli a kistérség munkáját, a közös fellépést. Az okokat fel kell tárni, és ahol lehet, orvosolni kell a problémát - mondta korábbi sajtótájékoztatóján.

A pacsai térség önállósulását a Közép-zalai Területfejlesztési Társulás kezdeményezte. Úgy látták ugyanis, hogy húsz település könnyebben együttműködik, mint a zalaegerszegi mamuttérséghez tartozó 79, a helyi érdekek jobban érvényesülhetnek, és több állami forrás kerül Zala megye középső részébe.

- Célul tűztük ki, hogy Pacsán okmányirodát hozzunk létre, lehetőség szerint már a jövő év elején, a későbbiekben pedig a kiemelt építéshatósági jogkört is meg akarjuk szerezni - ismertette a terveket Bóbics József, a közép-zalai társulás elnöke, Zalaigrice polgármestere. - Reméljük, hogy a parlament nem változtat a kormány döntésén, és a kistérségi társulás megalakításával lehetőségünk lesz Pacsa központi szerepének erősítésére. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a társulás kisebb települései se maradjanak ki a fejlesztési lehetőségekből.

- Valamennyi közfeladat térségi ellátását el szeretnénk vállalni, mindazt, amire lehetőséget biztosít a törvény - közölte Lugosi Tímea, a közép-zalai társulás térségmenedzsere. - A területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megszervezésén túl együttműködnénk a közművelődésben, a gazdaságfejlesztésben, a belső ellenőrzésben, a közlekedésben és útfenntartásban, az ingatlan- és vagyongazdálkodásban, a környezetvédelemben, a területrendezésben. Intézményfenntartást is vállalnánk, mert a társulások intézményeit kedvezőbben finanszírozza az állam. Első lépésben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetését vennénk át - ismertette az elképzeléseket Lugosi Tímea.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s amennyiben zöld utat kap a karosi központú társulás létrehozásának az ügye, azonnal megkezdik a felkészülést, hogy 2008. január elsején zökkenőmentesen megkezdhessék az érdemi munkát. Egy probléma ugyanakkor még mindig fennáll. A kormány által előterjesztett javaslatban ugyanis az szerepel: célszerű az új kistérség kialakításánál, ha Zalakomár a zalakarosi kistérségbe kerül besorolásba . Márpedig Zalakomár képviselő-testülete kétszer is úgy szavazott, hogy nem kíván csatlakozni a karosi kezdeményezéshez. Ahhoz azonban, hogy a kanizsai társulás keretében maradjon, földrajzi kapcsolat szükséges - azonban az átsoroló Sand, Miháld, Pat, Zalaszentjakab és Zalasárszeg elzárná a szervezet területét Zalakomártól. - A kormány így döntött, ez tény, de hogy a parlamentben milyen szövegű törvényt fogadnak majd el, az már más kérdés - reagált megkeresésünkre Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. - Úgy gondolom, bármilyen kényszer csorbítaná az önkormányzatunk önállóságát. Hozzá kell tennem azt is, hogy információim szerint voltak olyan települések a csatlakozók között, melyek nem mertek nemet mondani. Az átszervezéstől végső soron pozitív eredményeket vár Marton István, Nagykanizsa polgármestere, aki úgy fogalmazott: az eddigi szervezet abnormális méretű volt, s bizony akadtak problémák a működésében. - A most tervezett méretű, 20-30 településsel rendelkező társulás már életképes lehet - jelezte a kanizsai szervezet elnöke. Szót ejtett Zalakomárról is, jelezve: szerinte a törvény szellemével összhangban a falut nem lehet akarata ellenére másik társuláshoz csatolni. Nagykanizsa polgármestere úgy vélte, a legszerencsésebb eset az lenne, ha biztosítanák a város és Zalakomár között a földrajzi megközelíthetőséget.

Hévíz és további hat település még idén márciusban kezdeményezte a kiválást a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulásból, és kinyilvánította, hogy új társulást hozna létre. A szándékot sem a keszthelyi kistérség társulási tanácsa, sem a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem támogatta. A kormány és a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége között működő érdekegyeztető fórum - mint a napokban kiderült - szintén nem állt a hévízi kezdeményezés mellé.

A kiválás szándékát egyébként a hévízi városvezetés úgy indokolta, hogy ha továbbra is a keszthelyi központú társulásban maradnának, a fürdőváros esetleg elveszítené városias jellegét. Ezt azért tartották valószínűnek, mert a tervezett jogszabályi változások miatt bizonyos hatósági feladatok - így az építési hatóság - a jövőben a kistérségi társulás hatókörébe tartoznának.

Vértes Árpád hévízi polgármester érdeklődésünre azt mondta, nem tartja időszerűnek, hogy a kistérségi átrendeződésről nyilatkozzék, mivel a parlament még nem döntött az ügyben.

Ruzsics Ferenc, a keszthelyi kistérség elnöke ugyanakkor üdvözölte a kormány és az önkormányzatok szövetségének állásfoglalását. Szerinte Hévíz és a többi település kiválása nem lett volna jó hatással a települések együttműködésére, és a közös feladatok ellátására.

- A kiválás szándéka azt jelzi, hogy több település máshogyan képzeli a kistérség munkáját, a közös fellépést. Az okokat fel kell tárni, és ahol lehet, orvosolni kell a problémát - mondta korábbi sajtótájékoztatóján.

A pacsai térség önállósulását a Közép-zalai Területfejlesztési Társulás kezdeményezte. Úgy látták ugyanis, hogy húsz település könnyebben együttműködik, mint a zalaegerszegi mamuttérséghez tartozó 79, a helyi érdekek jobban érvényesülhetnek, és több állami forrás kerül Zala megye középső részébe.

- Célul tűztük ki, hogy Pacsán okmányirodát hozzunk létre, lehetőség szerint már a jövő év elején, a későbbiekben pedig a kiemelt építéshatósági jogkört is meg akarjuk szerezni - ismertette a terveket Bóbics József, a közép-zalai társulás elnöke, Zalaigrice polgármestere. - Reméljük, hogy a parlament nem változtat a kormány döntésén, és a kistérségi társulás megalakításával lehetőségünk lesz Pacsa központi szerepének erősítésére. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a társulás kisebb települései se maradjanak ki a fejlesztési lehetőségekből.

- Valamennyi közfeladat térségi ellátását el szeretnénk vállalni, mindazt, amire lehetőséget biztosít a törvény - közölte Lugosi Tímea, a közép-zalai társulás térségmenedzsere. - A területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megszervezésén túl együttműködnénk a közművelődésben, a gazdaságfejlesztésben, a belső ellenőrzésben, a közlekedésben és útfenntartásban, az ingatlan- és vagyongazdálkodásban, a környezetvédelemben, a területrendezésben. Intézményfenntartást is vállalnánk, mert a társulások intézményeit kedvezőbben finanszírozza az állam. Első lépésben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetését vennénk át - ismertette az elképzeléseket Lugosi Tímea.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s amennyiben zöld utat kap a karosi központú társulás létrehozásának az ügye, azonnal megkezdik a felkészülést, hogy 2008. január elsején zökkenőmentesen megkezdhessék az érdemi munkát. Egy probléma ugyanakkor még mindig fennáll. A kormány által előterjesztett javaslatban ugyanis az szerepel: célszerű az új kistérség kialakításánál, ha Zalakomár a zalakarosi kistérségbe kerül besorolásba . Márpedig Zalakomár képviselő-testülete kétszer is úgy szavazott, hogy nem kíván csatlakozni a karosi kezdeményezéshez. Ahhoz azonban, hogy a kanizsai társulás keretében maradjon, földrajzi kapcsolat szükséges - azonban az átsoroló Sand, Miháld, Pat, Zalaszentjakab és Zalasárszeg elzárná a szervezet területét Zalakomártól. - A kormány így döntött, ez tény, de hogy a parlamentben milyen szövegű törvényt fogadnak majd el, az már más kérdés - reagált megkeresésünkre Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. - Úgy gondolom, bármilyen kényszer csorbítaná az önkormányzatunk önállóságát. Hozzá kell tennem azt is, hogy információim szerint voltak olyan települések a csatlakozók között, melyek nem mertek nemet mondani. Az átszervezéstől végső soron pozitív eredményeket vár Marton István, Nagykanizsa polgármestere, aki úgy fogalmazott: az eddigi szervezet abnormális méretű volt, s bizony akadtak problémák a működésében. - A most tervezett méretű, 20-30 településsel rendelkező társulás már életképes lehet - jelezte a kanizsai szervezet elnöke. Szót ejtett Zalakomárról is, jelezve: szerinte a törvény szellemével összhangban a falut nem lehet akarata ellenére másik társuláshoz csatolni. Nagykanizsa polgármestere úgy vélte, a legszerencsésebb eset az lenne, ha biztosítanák a város és Zalakomár között a földrajzi megközelíthetőséget.

Hévíz és további hat település még idén márciusban kezdeményezte a kiválást a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulásból, és kinyilvánította, hogy új társulást hozna létre. A szándékot sem a keszthelyi kistérség társulási tanácsa, sem a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem támogatta. A kormány és a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége között működő érdekegyeztető fórum - mint a napokban kiderült - szintén nem állt a hévízi kezdeményezés mellé.

A kiválás szándékát egyébként a hévízi városvezetés úgy indokolta, hogy ha továbbra is a keszthelyi központú társulásban maradnának, a fürdőváros esetleg elveszítené városias jellegét. Ezt azért tartották valószínűnek, mert a tervezett jogszabályi változások miatt bizonyos hatósági feladatok - így az építési hatóság - a jövőben a kistérségi társulás hatókörébe tartoznának.

Vértes Árpád hévízi polgármester érdeklődésünre azt mondta, nem tartja időszerűnek, hogy a kistérségi átrendeződésről nyilatkozzék, mivel a parlament még nem döntött az ügyben.

Ruzsics Ferenc, a keszthelyi kistérség elnöke ugyanakkor üdvözölte a kormány és az önkormányzatok szövetségének állásfoglalását. Szerinte Hévíz és a többi település kiválása nem lett volna jó hatással a települések együttműködésére, és a közös feladatok ellátására.

- A kiválás szándéka azt jelzi, hogy több település máshogyan képzeli a kistérség munkáját, a közös fellépést. Az okokat fel kell tárni, és ahol lehet, orvosolni kell a problémát - mondta korábbi sajtótájékoztatóján.

- Célul tűztük ki, hogy Pacsán okmányirodát hozzunk létre, lehetőség szerint már a jövő év elején, a későbbiekben pedig a kiemelt építéshatósági jogkört is meg akarjuk szerezni - ismertette a terveket Bóbics József, a közép-zalai társulás elnöke, Zalaigrice polgármestere. - Reméljük, hogy a parlament nem változtat a kormány döntésén, és a kistérségi társulás megalakításával lehetőségünk lesz Pacsa központi szerepének erősítésére. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a társulás kisebb települései se maradjanak ki a fejlesztési lehetőségekből.

- Valamennyi közfeladat térségi ellátását el szeretnénk vállalni, mindazt, amire lehetőséget biztosít a törvény - közölte Lugosi Tímea, a közép-zalai társulás térségmenedzsere. - A területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megszervezésén túl együttműködnénk a közművelődésben, a gazdaságfejlesztésben, a belső ellenőrzésben, a közlekedésben és útfenntartásban, az ingatlan- és vagyongazdálkodásban, a környezetvédelemben, a területrendezésben. Intézményfenntartást is vállalnánk, mert a társulások intézményeit kedvezőbben finanszírozza az állam. Első lépésben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetését vennénk át - ismertette az elképzeléseket Lugosi Tímea.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s amennyiben zöld utat kap a karosi központú társulás létrehozásának az ügye, azonnal megkezdik a felkészülést, hogy 2008. január elsején zökkenőmentesen megkezdhessék az érdemi munkát. Egy probléma ugyanakkor még mindig fennáll. A kormány által előterjesztett javaslatban ugyanis az szerepel: célszerű az új kistérség kialakításánál, ha Zalakomár a zalakarosi kistérségbe kerül besorolásba . Márpedig Zalakomár képviselő-testülete kétszer is úgy szavazott, hogy nem kíván csatlakozni a karosi kezdeményezéshez. Ahhoz azonban, hogy a kanizsai társulás keretében maradjon, földrajzi kapcsolat szükséges - azonban az átsoroló Sand, Miháld, Pat, Zalaszentjakab és Zalasárszeg elzárná a szervezet területét Zalakomártól. - A kormány így döntött, ez tény, de hogy a parlamentben milyen szövegű törvényt fogadnak majd el, az már más kérdés - reagált megkeresésünkre Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. - Úgy gondolom, bármilyen kényszer csorbítaná az önkormányzatunk önállóságát. Hozzá kell tennem azt is, hogy információim szerint voltak olyan települések a csatlakozók között, melyek nem mertek nemet mondani. Az átszervezéstől végső soron pozitív eredményeket vár Marton István, Nagykanizsa polgármestere, aki úgy fogalmazott: az eddigi szervezet abnormális méretű volt, s bizony akadtak problémák a működésében. - A most tervezett méretű, 20-30 településsel rendelkező társulás már életképes lehet - jelezte a kanizsai szervezet elnöke. Szót ejtett Zalakomárról is, jelezve: szerinte a törvény szellemével összhangban a falut nem lehet akarata ellenére másik társuláshoz csatolni. Nagykanizsa polgármestere úgy vélte, a legszerencsésebb eset az lenne, ha biztosítanák a város és Zalakomár között a földrajzi megközelíthetőséget.

Hévíz és további hat település még idén márciusban kezdeményezte a kiválást a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulásból, és kinyilvánította, hogy új társulást hozna létre. A szándékot sem a keszthelyi kistérség társulási tanácsa, sem a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem támogatta. A kormány és a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége között működő érdekegyeztető fórum - mint a napokban kiderült - szintén nem állt a hévízi kezdeményezés mellé.

A kiválás szándékát egyébként a hévízi városvezetés úgy indokolta, hogy ha továbbra is a keszthelyi központú társulásban maradnának, a fürdőváros esetleg elveszítené városias jellegét. Ezt azért tartották valószínűnek, mert a tervezett jogszabályi változások miatt bizonyos hatósági feladatok - így az építési hatóság - a jövőben a kistérségi társulás hatókörébe tartoznának.

Vértes Árpád hévízi polgármester érdeklődésünre azt mondta, nem tartja időszerűnek, hogy a kistérségi átrendeződésről nyilatkozzék, mivel a parlament még nem döntött az ügyben.

Ruzsics Ferenc, a keszthelyi kistérség elnöke ugyanakkor üdvözölte a kormány és az önkormányzatok szövetségének állásfoglalását. Szerinte Hévíz és a többi település kiválása nem lett volna jó hatással a települések együttműködésére, és a közös feladatok ellátására.

- A kiválás szándéka azt jelzi, hogy több település máshogyan képzeli a kistérség munkáját, a közös fellépést. Az okokat fel kell tárni, és ahol lehet, orvosolni kell a problémát - mondta korábbi sajtótájékoztatóján.

- Célul tűztük ki, hogy Pacsán okmányirodát hozzunk létre, lehetőség szerint már a jövő év elején, a későbbiekben pedig a kiemelt építéshatósági jogkört is meg akarjuk szerezni - ismertette a terveket Bóbics József, a közép-zalai társulás elnöke, Zalaigrice polgármestere. - Reméljük, hogy a parlament nem változtat a kormány döntésén, és a kistérségi társulás megalakításával lehetőségünk lesz Pacsa központi szerepének erősítésére. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a társulás kisebb települései se maradjanak ki a fejlesztési lehetőségekből.

- Valamennyi közfeladat térségi ellátását el szeretnénk vállalni, mindazt, amire lehetőséget biztosít a törvény - közölte Lugosi Tímea, a közép-zalai társulás térségmenedzsere. - A területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megszervezésén túl együttműködnénk a közművelődésben, a gazdaságfejlesztésben, a belső ellenőrzésben, a közlekedésben és útfenntartásban, az ingatlan- és vagyongazdálkodásban, a környezetvédelemben, a területrendezésben. Intézményfenntartást is vállalnánk, mert a társulások intézményeit kedvezőbben finanszírozza az állam. Első lépésben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetését vennénk át - ismertette az elképzeléseket Lugosi Tímea.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s amennyiben zöld utat kap a karosi központú társulás létrehozásának az ügye, azonnal megkezdik a felkészülést, hogy 2008. január elsején zökkenőmentesen megkezdhessék az érdemi munkát. Egy probléma ugyanakkor még mindig fennáll. A kormány által előterjesztett javaslatban ugyanis az szerepel: célszerű az új kistérség kialakításánál, ha Zalakomár a zalakarosi kistérségbe kerül besorolásba . Márpedig Zalakomár képviselő-testülete kétszer is úgy szavazott, hogy nem kíván csatlakozni a karosi kezdeményezéshez. Ahhoz azonban, hogy a kanizsai társulás keretében maradjon, földrajzi kapcsolat szükséges - azonban az átsoroló Sand, Miháld, Pat, Zalaszentjakab és Zalasárszeg elzárná a szervezet területét Zalakomártól. - A kormány így döntött, ez tény, de hogy a parlamentben milyen szövegű törvényt fogadnak majd el, az már más kérdés - reagált megkeresésünkre Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. - Úgy gondolom, bármilyen kényszer csorbítaná az önkormányzatunk önállóságát. Hozzá kell tennem azt is, hogy információim szerint voltak olyan települések a csatlakozók között, melyek nem mertek nemet mondani. Az átszervezéstől végső soron pozitív eredményeket vár Marton István, Nagykanizsa polgármestere, aki úgy fogalmazott: az eddigi szervezet abnormális méretű volt, s bizony akadtak problémák a működésében. - A most tervezett méretű, 20-30 településsel rendelkező társulás már életképes lehet - jelezte a kanizsai szervezet elnöke. Szót ejtett Zalakomárról is, jelezve: szerinte a törvény szellemével összhangban a falut nem lehet akarata ellenére másik társuláshoz csatolni. Nagykanizsa polgármestere úgy vélte, a legszerencsésebb eset az lenne, ha biztosítanák a város és Zalakomár között a földrajzi megközelíthetőséget.

Hévíz és további hat település még idén márciusban kezdeményezte a kiválást a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulásból, és kinyilvánította, hogy új társulást hozna létre. A szándékot sem a keszthelyi kistérség társulási tanácsa, sem a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem támogatta. A kormány és a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége között működő érdekegyeztető fórum - mint a napokban kiderült - szintén nem állt a hévízi kezdeményezés mellé.

A kiválás szándékát egyébként a hévízi városvezetés úgy indokolta, hogy ha továbbra is a keszthelyi központú társulásban maradnának, a fürdőváros esetleg elveszítené városias jellegét. Ezt azért tartották valószínűnek, mert a tervezett jogszabályi változások miatt bizonyos hatósági feladatok - így az építési hatóság - a jövőben a kistérségi társulás hatókörébe tartoznának.

Vértes Árpád hévízi polgármester érdeklődésünre azt mondta, nem tartja időszerűnek, hogy a kistérségi átrendeződésről nyilatkozzék, mivel a parlament még nem döntött az ügyben.

Ruzsics Ferenc, a keszthelyi kistérség elnöke ugyanakkor üdvözölte a kormány és az önkormányzatok szövetségének állásfoglalását. Szerinte Hévíz és a többi település kiválása nem lett volna jó hatással a települések együttműködésére, és a közös feladatok ellátására.

- A kiválás szándéka azt jelzi, hogy több település máshogyan képzeli a kistérség munkáját, a közös fellépést. Az okokat fel kell tárni, és ahol lehet, orvosolni kell a problémát - mondta korábbi sajtótájékoztatóján.

- Valamennyi közfeladat térségi ellátását el szeretnénk vállalni, mindazt, amire lehetőséget biztosít a törvény - közölte Lugosi Tímea, a közép-zalai társulás térségmenedzsere. - A területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megszervezésén túl együttműködnénk a közművelődésben, a gazdaságfejlesztésben, a belső ellenőrzésben, a közlekedésben és útfenntartásban, az ingatlan- és vagyongazdálkodásban, a környezetvédelemben, a területrendezésben. Intézményfenntartást is vállalnánk, mert a társulások intézményeit kedvezőbben finanszírozza az állam. Első lépésben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetését vennénk át - ismertette az elképzeléseket Lugosi Tímea.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s amennyiben zöld utat kap a karosi központú társulás létrehozásának az ügye, azonnal megkezdik a felkészülést, hogy 2008. január elsején zökkenőmentesen megkezdhessék az érdemi munkát. Egy probléma ugyanakkor még mindig fennáll. A kormány által előterjesztett javaslatban ugyanis az szerepel: célszerű az új kistérség kialakításánál, ha Zalakomár a zalakarosi kistérségbe kerül besorolásba . Márpedig Zalakomár képviselő-testülete kétszer is úgy szavazott, hogy nem kíván csatlakozni a karosi kezdeményezéshez. Ahhoz azonban, hogy a kanizsai társulás keretében maradjon, földrajzi kapcsolat szükséges - azonban az átsoroló Sand, Miháld, Pat, Zalaszentjakab és Zalasárszeg elzárná a szervezet területét Zalakomártól. - A kormány így döntött, ez tény, de hogy a parlamentben milyen szövegű törvényt fogadnak majd el, az már más kérdés - reagált megkeresésünkre Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. - Úgy gondolom, bármilyen kényszer csorbítaná az önkormányzatunk önállóságát. Hozzá kell tennem azt is, hogy információim szerint voltak olyan települések a csatlakozók között, melyek nem mertek nemet mondani. Az átszervezéstől végső soron pozitív eredményeket vár Marton István, Nagykanizsa polgármestere, aki úgy fogalmazott: az eddigi szervezet abnormális méretű volt, s bizony akadtak problémák a működésében. - A most tervezett méretű, 20-30 településsel rendelkező társulás már életképes lehet - jelezte a kanizsai szervezet elnöke. Szót ejtett Zalakomárról is, jelezve: szerinte a törvény szellemével összhangban a falut nem lehet akarata ellenére másik társuláshoz csatolni. Nagykanizsa polgármestere úgy vélte, a legszerencsésebb eset az lenne, ha biztosítanák a város és Zalakomár között a földrajzi megközelíthetőséget.

Hévíz és további hat település még idén márciusban kezdeményezte a kiválást a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulásból, és kinyilvánította, hogy új társulást hozna létre. A szándékot sem a keszthelyi kistérség társulási tanácsa, sem a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem támogatta. A kormány és a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége között működő érdekegyeztető fórum - mint a napokban kiderült - szintén nem állt a hévízi kezdeményezés mellé.

A kiválás szándékát egyébként a hévízi városvezetés úgy indokolta, hogy ha továbbra is a keszthelyi központú társulásban maradnának, a fürdőváros esetleg elveszítené városias jellegét. Ezt azért tartották valószínűnek, mert a tervezett jogszabályi változások miatt bizonyos hatósági feladatok - így az építési hatóság - a jövőben a kistérségi társulás hatókörébe tartoznának.

Vértes Árpád hévízi polgármester érdeklődésünre azt mondta, nem tartja időszerűnek, hogy a kistérségi átrendeződésről nyilatkozzék, mivel a parlament még nem döntött az ügyben.

Ruzsics Ferenc, a keszthelyi kistérség elnöke ugyanakkor üdvözölte a kormány és az önkormányzatok szövetségének állásfoglalását. Szerinte Hévíz és a többi település kiválása nem lett volna jó hatással a települések együttműködésére, és a közös feladatok ellátására.

- A kiválás szándéka azt jelzi, hogy több település máshogyan képzeli a kistérség munkáját, a közös fellépést. Az okokat fel kell tárni, és ahol lehet, orvosolni kell a problémát - mondta korábbi sajtótájékoztatóján.

- Valamennyi közfeladat térségi ellátását el szeretnénk vállalni, mindazt, amire lehetőséget biztosít a törvény - közölte Lugosi Tímea, a közép-zalai társulás térségmenedzsere. - A területfejlesztési, oktatási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megszervezésén túl együttműködnénk a közművelődésben, a gazdaságfejlesztésben, a belső ellenőrzésben, a közlekedésben és útfenntartásban, az ingatlan- és vagyongazdálkodásban, a környezetvédelemben, a területrendezésben. Intézményfenntartást is vállalnánk, mert a társulások intézményeit kedvezőbben finanszírozza az állam. Első lépésben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működtetését vennénk át - ismertette az elképzeléseket Lugosi Tímea.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s amennyiben zöld utat kap a karosi központú társulás létrehozásának az ügye, azonnal megkezdik a felkészülést, hogy 2008. január elsején zökkenőmentesen megkezdhessék az érdemi munkát. Egy probléma ugyanakkor még mindig fennáll. A kormány által előterjesztett javaslatban ugyanis az szerepel: célszerű az új kistérség kialakításánál, ha Zalakomár a zalakarosi kistérségbe kerül besorolásba . Márpedig Zalakomár képviselő-testülete kétszer is úgy szavazott, hogy nem kíván csatlakozni a karosi kezdeményezéshez. Ahhoz azonban, hogy a kanizsai társulás keretében maradjon, földrajzi kapcsolat szükséges - azonban az átsoroló Sand, Miháld, Pat, Zalaszentjakab és Zalasárszeg elzárná a szervezet területét Zalakomártól. - A kormány így döntött, ez tény, de hogy a parlamentben milyen szövegű törvényt fogadnak majd el, az már más kérdés - reagált megkeresésünkre Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. - Úgy gondolom, bármilyen kényszer csorbítaná az önkormányzatunk önállóságát. Hozzá kell tennem azt is, hogy információim szerint voltak olyan települések a csatlakozók között, melyek nem mertek nemet mondani. Az átszervezéstől végső soron pozitív eredményeket vár Marton István, Nagykanizsa polgármestere, aki úgy fogalmazott: az eddigi szervezet abnormális méretű volt, s bizony akadtak problémák a működésében. - A most tervezett méretű, 20-30 településsel rendelkező társulás már életképes lehet - jelezte a kanizsai szervezet elnöke. Szót ejtett Zalakomárról is, jelezve: szerinte a törvény szellemével összhangban a falut nem lehet akarata ellenére másik társuláshoz csatolni. Nagykanizsa polgármestere úgy vélte, a legszerencsésebb eset az lenne, ha biztosítanák a város és Zalakomár között a földrajzi megközelíthetőséget.

Hévíz és további hat település még idén márciusban kezdeményezte a kiválást a Keszthely-hévízi Kistérségi Társulásból, és kinyilvánította, hogy új társulást hozna létre. A szándékot sem a keszthelyi kistérség társulási tanácsa, sem a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem támogatta. A kormány és a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége között működő érdekegyeztető fórum - mint a napokban kiderült - szintén nem állt a hévízi kezdeményezés mellé.

A kiválás szándékát egyébként a hévízi városvezetés úgy indokolta, hogy ha továbbra is a keszthelyi központú társulásban maradnának, a fürdőváros esetleg elveszítené városias jellegét. Ezt azért tartották valószínűnek, mert a tervezett jogszabályi változások miatt bizonyos hatósági feladatok - így az építési hatóság - a jövőben a kistérségi társulás hatókörébe tartoznának.

Vértes Árpád hévízi polgármester érdeklődésünre azt mondta, nem tartja időszerűnek, hogy a kistérségi átrendeződésről nyilatkozzék, mivel a parlament még nem döntött az ügyben.

Ruzsics Ferenc, a keszthelyi kistérség elnöke ugyanakkor üdvözölte a kormány és az önkormányzatok szövetségének állásfoglalását. Szerinte Hévíz és a többi település kiválása nem lett volna jó hatással a települések együttműködésére, és a közös feladatok ellátására.

- A kiválás szándéka azt jelzi, hogy több település máshogyan képzeli a kistérség munkáját, a közös fellépést. Az okokat fel kell tárni, és ahol lehet, orvosolni kell a problémát - mondta korábbi sajtótájékoztatóján.

Míg Pacsán örömmel fogadták a kormánydöntést, a zalalövőieknek nem volt okuk ünnepelni. A város és a környező öt település önálló társulássá alakítását nem támogatta a kormány, mert a hat önkormányzat túl kicsi közigazgatási egységet alkotna, s mert a térség erősen kötődik jelenlegi központjához, Zalaegerszeghez.

- Főleg azért akartunk önálló társulást alakítani, mert tavaly év végén megjelent egy rendelet, mely szerint kiemelt építéshatóság csak többcélú társulás székhelytelepülésén működhet júliustól. Ha nem lépünk, Zalalövőn megszűnhetett volna az építési ügyintézés - mondta Kozma János polgármester. - Nem örülök annak, hogy a kormány elutasította a kistérségi kezdeményezésünket, de vigasztal, hogy valószínűleg így is megtarthatjuk az építéshatóságot. Az említett jogszabály végrehajtását ugyanis év végéig felfüggesztették, s az a hír járja, hogy a városoktól nem fogják elvonni az építéshatósági jogkört.

A nagykanizsai kistérségben komoly változás várható: a kormány által javasolt átszervezéseket követően a településszám alig valamivel többre, mint a jelenlegi felére csökkenne. A kiválók egyetlen új kistérségbe tömörülnének: abba a zalakarosi társulásba, melynek létrehozását már 2004-ben, az első körben is megfontolásra érdemesnek tartották, ám végül elvetették. - Érdeklődéssel várjuk a végső parlamenti döntést - hangsúlyozta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. - Emlékeztetnék arra, hogy térségünk már a többcélú társulások rendszerének felállításakor rámutatott: számos szempont alapján indokolt lenne különállóként kezelni. Ezért is jeleztük most, hogy változatlanul kitartunk akkori érveink mellett, s első körben 18 település neve merült fel, mint az esetleges új társulás tagjai. Később Csapi és Nagybakónak önkormányzata úgy döntött, nem kíván kiválni a kanizsai szervezetből, ugyanakkor Gelse, Kilimán és Kerecseny csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Szirtes Lajos szerint a zalakarosi térség nagy előnye lenne, hogy nagyjából azonos méretű települések tartoznának oda, tehát egyensúly lenne közöttük - márpedig a kanizsai szervezetben időnként lehetett érezni a megyei jogú város dominanciáját. Jelezte ugyanakkor: figyelemmel követik az eseményeket, s a

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!