Harc az üvegekért, flakonokért - Akár fizetni is hajlandók érte

– Elsőként a Tesco-hálózat vezetette be 2009-ben ezt a felvásárlási rendszert az alumínium és a PET-palackok átvételével. Mi idén májusban próba jelleggel indítottuk el a kampányszerű, térítés ellenében zajló lakossági átvételt – mondta Horák Gyula, a Zalai Huke Kft. ügyvezetője. – A PET-palackon és a papíron kívül a Tetra Pack csomagolásért, az üveghulladékért, a háztartási flakonokért és a használt étolajért is fizetünk a lakosságnak. Nem az a célunk, hogy zavart okozzunk a közszolgáltatók szelektív hulladékgyűjtésében. Azért szerveztük meg az akciót, mert az Országos Hulladékgyűjtési Terv előírja, hogy egyre nagyobb arányban kell visszagyűjteni a szelektív hulladékot. Azért is közös érdekünk a visszagyűjtés, mert hazánk legnagyobb üveg- és PET-feldolgozóját üzemeltetve nagyon sok alapanyagot külföldről kell behoznunk, miközben az itthoni csomagolási hulladék nagy része a lerakókra kerül. Ezen szeretnénk változtatni, hazai alapanyaggal ellátni a feldolgozót. Úgy látom, a célt csak a lakosság anyagi motiválásával tudjuk elérni. A kampányt eddig sikeresnek értékeli a Zalai Huke, hiszen elsősorban üveghulladékból nagyon sok előkerült a háztartásokból.

– Jellemző, hogy több család összefog, és utánfutókkal hozzák a szelektív hulladékot, főleg üveget. Sok papírt is leadnak, például hatvanas-hetevenes évekből származó újságokat, amelyek biztosan nem a szelektív gyűjtőkből származnak – tette hozzá a Huke ügyvezetője. – Az akciónk pozitív hozadéka, hogy vannak, akik végigjárják az utak szélét, vagy a vasúti sínek mentén összegyűjtik és eladják nekünk a kidobott palackokat, így tisztább lesz a környezet – említette az ügyvezető. Hozzátette: azt nem vizsgálják, s nem is tudják vizsgálni, hogy honnét származik a cégükhöz bevitt hulladék, de ha valaki közszolgáltatói szelektív zsákban hozná, nem vennék át.

Horák Gyula közölte: jelenleg nincs egyértelműen szabályozva, hogy kié a szelektív gyűjtőkben található hulladék. Bíznak benne, hogy az új hulladéktörvény rendezi ezt a kérdést, és kimondja, hogy a szigeteken elhelyezett hulladék a közszolgáltató tulajdona. Innentől kezdve hatékonyabban fel lehet lépni a hulladéktolvajok ellen, s ha ez sikerül, viszszaszorulnak a fizetős átvételt kísérő negatív jelenségek. Ha törvény egyelőre nem is szabályozza, egy helyi önkormányzati rendelet egyértelműen tiltja Zalaegerszegen a hulladék kiszedését a szelektív gyűjtőedényekből. A Zala-Depo Kft. nemrég olyan javaslattal is előállt, hogy az önkormányzat mondja ki: a lakosság nem adhatja másnak a szelektív szemetet, csak a közszolgáltatónak, vagyis neki. A közgyűlési vitában dr. Kocsis Gyula képviselő úgy vélte, alkotmányellenes lenne megtiltani, hogy bárki eladja a szelektív hulladékát más cégnek. A közgyűlés végül levette napirendről a kérdést, mert meg akarja várni, mit mond az új hulladéktörvény.

– Egyik önkormányzat sem tilthatja meg egy jogállamban, hogy a lakosság értékesítse a hulladékot. Ha valaki megvette az ásványvizet és kifizette az árát a csomagolóanyagba beépített tetemes adóval együtt, jogos igénye lehet, hogy a palackot értékesítse –mondta Bali József, a most már lakossági hulladékgyűjtéssel is foglalkozó Zalaispa Zrt. vezérigazgatója. – Alapvetően nem ez a baj, mert az emberek többsége nem viszi vissza pár forintért a PET-palackot, hanem kidobja, jobb esetben a szelektív gyűjtőbe. Az a probléma, hogy akárcsak régen a lomizásra, most a kidobott szelektív hulladékok összegyűjtésére is „vállalkozások” alakultak. Közszolgáltatóként rendszeresen tapasztaljuk, hogy gyűjtési nap előtt a sárga konténert felfeszítik, beleburítják a csomagtartóba a tartalmát, ami pedig nem oda való, otthagyják szétszórva az utcán. A fémgyűjő konténerek ezért tűntek el a szigetekről, mert azokat mindig kifosztották. A probléma egyre súlyosabb és mindenkit fog érinteni, mert a közszolgáltatók be fogják építeni a hulladéklopásból származó veszteségeket a díjakba.

Megoldást jelentene, ha a közszolgáltatók is fizetnének a szelektíven leadott hulladékért? Bali József szerint nem szabad ebbe az irányba elmenni, mert ezek a cégek jogszerűen tulajdonosai (vagy hamarosan azok lesznek) a szelektív szigetekbe dobott hulladéknak. Az anyagok gyűjtésének jelenlegi gyakorlata már szerves része az elmúlt években milliárdokból kialakított hulladékgazdálkodási rendszereknek, s a működésük enélkül felborulna, ellehetetlenülne. A Zalaispa vezérigazgatója szerint arra kell majd nagy energiát fordítani, hogy a tulajdonjogok rendezése után be is tartsák a szabályokat. – Ha valaki utánfutóval visz egy nagy halom PET-palackot, gyanakodni kell, hogy nem a család elmúlt ötéves ásványvízfogyasztásából jött össze a kupac, s a rendőrnek meg kell kérdeznie, hogy akkor honnan származik – sürgette a szigorú ellenőrzést Bali József.


TÁMOGATJA AZ ÁLLAM

A szelektív hulladék visszagyűjtését az állam 2012 elejétől az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségen keresztül támogatja. Az idei évre várható mintegy 60 milliárd forint öszszegű termékdíjból 15,18 milliárd forint jut a termékdíjas árucikkekből keletkező hulladékok gyűjtésének, hasznosításának finanszírozására. Ebből a keretből mintegy 2,5 milliárd forint a lakossági szelektív hulladékgyűjtést végző közszolgáltatók tevékenységének részfinanszírozását szolgálja, írta a Világgazdaság.