Esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem

Augusztus 20-án hatályba lépett az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény módosítása, amely jövő januártól egyszerűbbé teszi a magyar nemzetiségű külföldiek számára a magyar állampolgárság megszerzését. Mi vezeti őket, mit várnak a külföldi szülőföldről az anyaországba hazatérők? A napokban két fiatal tett állampolgársági esküt Zalaegerszegen az önkormányzat dísztermében. Először őket kérdeztük.

- Mindig úgy éreztem, hogy itt van a hazám, mert magyar nemzetiségű vagyok. Két éve érkeztem az országba, ide jöttem férjhez, és itt dolgozom azóta a kórházban, ápolónőként - mondja Kovács Ágnes, aki az ukrajnai Beregszászról érkezett. - Amikor Beregszászról jövök Zalaegerszegre, akkor is azt mondom, hogy haza jövök, és amikor innen megyek vissza, akkor is azt mondom, haza megyek.

Ukrajnából orvosi diplomával érkezett már Ágnes, de a végzettségét is honosítania kell még. Munka mellett ez most a legfontosabb célja. 

- Vizsgázom, diplomamunkát írok, reményeim szerint hamarosan elismerik itt is a végzettségem, és radiológus leszek – mondja, s hozzáteszi, befogadták a kórházi kollégái, segítik is.

- Úgy érzem, a mai ünnepélyes esemény logikus befejezése az életem eddigi szakaszának - mondja Kukla László, aki tíz éve él Magyarországon. - Beilleszkedtem az itteni körülmények közé. Édesapám kint él Ukrajnában, édesanyám Zalaszentgróton élt, a haláláig. Egy szállítmányozó vállalkozás alkalmazottja vagyok.

Arra a kérdésre, mekkora procedúra az állampolgárság megszerzése, így válaszolt: - A hosszabb utat kellett végigjárnom, mivel nem maradtak fenn a gyorsabb honosításhoz szükséges okmányok. A nagyapám sírján Ukrajnában magyar a felirat, de az nem elég. Előbb a munkavállaláshoz kellett engedély, és így 2000-től bevándorolt státusba kerültem. Több oka volt, hogy a magyar állampolgárságra törekedtem. Az érzelmi szál mellett szerepet játszott az érvényesülés is. A szülőhelyemen nem láttam perspektívát, itt sokkal több a lehetőségem - mondta László.

-  Otthon, az ukrajnai Nagyszőlősön egy csemegebolt vezetője voltam, jól megvoltunk - így Soós Jolán, az egerszegi Széchenyi téri Smatch áruház vezetőhelyettese, aki márciusban tett állampolgársági esküt. - A kislányom magyar iskolába szeretett volna járni, s ´98-ban be is írattuk a mátészalkai gimnáziumba. Még abban az évben meghalt a férjem. Azt hiszem, az adta a döntő lökést, hogy eljöjjek otthonról, és az, hogy a kislányomat Magyarországon akartam taníttatni.

Zalaegerszeget is a sors választotta számára, azért jött ide, mert itt talált munkát, a baromfifeldolgozóban. Nyolc évig tartott számára a honosítás, míg letehette az esküt. Azóta ismét férjhez ment, s visszakerülhetett szeretett foglalkozásába is.

- Kereskedő vagyok, ez az életem. Jó itt lenni, úgy érzem, révbe értem, itthon Magyarországon.

Dr. Buzu Lászlót, a polgármesteri hivatal anyakönyvi csoportvezetőjét arról kérdeztük, mennyiben lesz könnyebb a jövőben az állampolgárság megszerzése?

- Nagy változás lesz, hogy az egyéves ügyintézési idő három hónapra rövidül, továbbá jövőre nem kell Magyarországon élni ahhoz, hogy a honosítási kérelmét beadja valaki. Ha igazolni tudja, hogy ő vagy a felmenője volt már magyar állampolgár, külföldön élve is megkaphatja a magyar állampolgárságot. Továbbá nem kell alkotmányossági vizsgát tenni, a megfelelő nyelvtudást a kérelmet átvevő ügyintéző fogja ellenőrizni -így dr. Buzu László.  

OLDALTÖRÉS: Az út ma még nagyon hosszú

Az út ma még nagyon hosszú

A magyar állampolgárságot kérelmezők többsége magyar nemzetiségű. Ha tudja igazolni, hogy valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, lakóhely létesítés után azonnal beadhatja a honosítási kérelmet, amit egy év alatt bírálnak el. Aki már volt magyar állampolgár, csak fél évig kell erre várnia. Akinek viszont nincs, vagy nem tudja okiratokkal igazolni a magyar felmenőjét, nyolc évig kell várnia. Ez a folyamat jelentősen lerövidül. 

OLDALTÖRÉS: Szerintem...

Szerintem (Hajdu Péter jegyzete)

A külföldről Magyarországra telepedők elmondták, honvágyuk is van, hisz´ a szülőhely erős kapocs. Mégis az új hazát, az anyaországot választják, s ebben nagy szerepet játszik, hogy itt jobb körülményeket, talán jobb életszínvonalat reméltek, perspektívát láttak Magyarországban. Bíznak az itteni fejlődésben. Nem ártana, ha ebből az optimizmusból valami átragadna a frusztrált őslakosra. Viszont a tőlünk nyugatabbra levő országokban, Szlovéniában, Ausztriában élő magyarok nem állnak sorban a magyar állampolgárságért. Miért? Onnan más a perspektíva? Azért csak bizakodjunk, hogy jó helyen vagyunk.