– Az óvodáknál az állami normatíva legjobb esetben a költségek 40 százalékát fedezi. Az általános iskoláknál valamivel jobb a helyzet, a kiadások 55-60 százalékát finanszírozza az állam, de sok függ attól, hogy az alapfeladatokon túl mennyi többletfeladatot vállalnak el az oktatási intézmények, s milyen szülői igények merülnek fel – tájékoztatta lapunkat Kalamár Gábor közoktatási szakértő.
– Ha például szülői igény mutatkozik tanulószobára és napközire, nem mondhatja az iskolavezetés, hogy nem szervezi meg, mert a szülő abban a pillanatban elviszi a gyermekét egy másik intézménybe. A tanulószoba és a napközi finanszírozása ugyanakkor 2007 óta nagyon alacsony, nagy többletterhet ró az önkormányzatokra. Nem lehet nemet mondani a nemzetiségi oktatásra sem, az előbb említett okokból. Mivel azonban sok iskolában általában nem nemzetiségi nyelven tanulnak a gyerekek, hanem nemzetiségi, például cigány ismereteket tanulnak, az intézmény nem kapja meg az ehhez kapcsolódó normatíva 100, csak 50 százalékát. A különbözetet ismét a fenntartó önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. Hasonlóan költségnövelő kiadás a logopédiai ellátás vagy a gyógytestnevelés helyben történő biztosítása.
– Ha például szülői igény mutatkozik tanulószobára és napközire, nem mondhatja az iskolavezetés, hogy nem szervezi meg, mert a szülő abban a pillanatban elviszi a gyermekét egy másik intézménybe. A tanulószoba és a napközi finanszírozása ugyanakkor 2007 óta nagyon alacsony, nagy többletterhet ró az önkormányzatokra. Nem lehet nemet mondani a nemzetiségi oktatásra sem, az előbb említett okokból. Mivel azonban sok iskolában általában nem nemzetiségi nyelven tanulnak a gyerekek, hanem nemzetiségi, például cigány ismereteket tanulnak, az intézmény nem kapja meg az ehhez kapcsolódó normatíva 100, csak 50 százalékát. A különbözetet ismét a fenntartó önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. Hasonlóan költségnövelő kiadás a logopédiai ellátás vagy a gyógytestnevelés helyben történő biztosítása.
Tetézi a problémákat, hogy a kormányzat megvonta a pedagógusképzés támogatását. Ha az iskola és az önkormányzat korábban hosszabb távú kötelezettségeket is vállalt, például hogy biztosítja egy-egy új szak megszerzésének a lehetőségét, nem kérheti a pedagógusokat a tanulmányok felfüggesztésére. Azért sem, mert a falvakban dolgozó tanároknak gyakran nem elég egy vagy két szak, három vagy négy kell ahhoz, hogy meglegyen az óraszámuk.
Az iskolák költségvetésének 80-85 százalékát a bérek és járulékok teszik ki, a takarékossági lehetőségek tehát nagyon korlátozottak. Előfordul azonban, hogy mégis találnak tartalékokat. Kalamár Gábor legutóbb a pacsai iskola költségvetését vizsgálta át a fenntartók kérésére, mert a büdzsé első varációja túl nagy önkormányzati hozzájárulást igényelt volna. A szakértő mintegy 20 milliós költségcsökkentésre tett javaslatot.
– Jelentős összeget lehetne spórolni, ha nem vállalnák a nagyothalló kisgyermek speciális fejlesztését. Egyetlen ilyen diák van, akinek heti 8 órát kell biztosítani pluszban, ami egynegyed pedagógus állást igényel. Gazdaságosabb lenne, ha a diák hetente egyszer bejárna Egerszegre a speciális órákra, amúgy természetesen tanulhatna a pacsai iskolában. Jelentős tartalékok rejlenek abban is, hogy a 23 pedagógus közül heten gyesen vagy gyeden vannak, helyettük részmunkaidős és óraadó tanárok dolgoznak. A béreket azonban a teljes pedagógusállományra leigényelték, ami jogszerű, de úgy érzem, erről le lehet mondani a jelenlegi gazdasági helyzetben. Javasoltam még, hogy gondolja végig az önkormányzat a sportkollégium működtetését, mert az 55 helyen csak 35 gyerek tanul – sorolta Kalamár Gábor.
– Jelentős összeget lehetne spórolni, ha nem vállalnák a nagyothalló kisgyermek speciális fejlesztését. Egyetlen ilyen diák van, akinek heti 8 órát kell biztosítani pluszban, ami egynegyed pedagógus állást igényel. Gazdaságosabb lenne, ha a diák hetente egyszer bejárna Egerszegre a speciális órákra, amúgy természetesen tanulhatna a pacsai iskolában. Jelentős tartalékok rejlenek abban is, hogy a 23 pedagógus közül heten gyesen vagy gyeden vannak, helyettük részmunkaidős és óraadó tanárok dolgoznak. A béreket azonban a teljes pedagógusállományra leigényelték, ami jogszerű, de úgy érzem, erről le lehet mondani a jelenlegi gazdasági helyzetben. Javasoltam még, hogy gondolja végig az önkormányzat a sportkollégium működtetését, mert az 55 helyen csak 35 gyerek tanul – sorolta Kalamár Gábor.
Henczi Zoltán, Pacsa polgármestere elmondta: az iskola, óvoda és sportkollégium átvilágítása után úgy tűnik, sikerül lecsökkenteni az önkormányzati hozzájárulást közel 80 millió forintról 62 millióra.
– Még nincs jóváhagyott költségvetésünk, de úgy érzem, kezelhetők a szakértő által felvetett problémák. A 62 millió forint már elfogadható összeg, ennyit ki tudunk gazdálkodni. A sportkollégium működésének átgondolásával kapcsolatban azonban az a véleményem, hogy nem szabad megszüntetni egy ilyen nagy múltú intézményt csak azért, mert pillanatnyilag kevés a gyerek. Ez egy kivételes év, máskor 40 felett szokott lenni a létszám, s nemcsak pénzügyi szemszögből kell vizsgálni ezt a kérdést. De akkor is, ha csak a finanszírozást nézzük, mindössze 3,5 millió forintot kell hozzátenni a normatívákhoz a kollégium esetében, ez mindenképpen vállalható.
Kovácsné Lugosi Mária iskolaigazgató hozzátette: az eredeti, 80 milliós támogatási igényt még akkor dolgozták ki, amikor a jelenleginél is nagyobb állami elvonásokról volt szó, s a fenntartóktól kért összeget azóta takarékossági intézkedésekkel is csökkentették. Úgy látja ugyanakkor: a fiatal város egyetlen intézményének működését folyamatosan biztosítani kell, s az egyedi igényeket is ki kell elégíteniük.
Csonkahegyhát önkormányzatának ugyancsak nagy pénzügyi teher az iskola működtetése. A fenntartó önkormányzatok már gondolkodnak azon, hogyan lehetne gazdaságosabban megoldani a feladatot. A nyolcosztályos, egysoros iskolában 86 diák tanul jelenleg. A fenntartás 80,5 millió forintos költségéhez 32,8 millió forintot ad az állam, a többi pénzt az iskolát működtető öt önkormányzatnak kell biztosítania.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
Henczi Zoltán, Pacsa polgármestere elmondta: az iskola, óvoda és sportkollégium átvilágítása után úgy tűnik, sikerül lecsökkenteni az önkormányzati hozzájárulást közel 80 millió forintról 62 millióra.
– Még nincs jóváhagyott költségvetésünk, de úgy érzem, kezelhetők a szakértő által felvetett problémák. A 62 millió forint már elfogadható összeg, ennyit ki tudunk gazdálkodni. A sportkollégium működésének átgondolásával kapcsolatban azonban az a véleményem, hogy nem szabad megszüntetni egy ilyen nagy múltú intézményt csak azért, mert pillanatnyilag kevés a gyerek. Ez egy kivételes év, máskor 40 felett szokott lenni a létszám, s nemcsak pénzügyi szemszögből kell vizsgálni ezt a kérdést. De akkor is, ha csak a finanszírozást nézzük, mindössze 3,5 millió forintot kell hozzátenni a normatívákhoz a kollégium esetében, ez mindenképpen vállalható.
Kovácsné Lugosi Mária iskolaigazgató hozzátette: az eredeti, 80 milliós támogatási igényt még akkor dolgozták ki, amikor a jelenleginél is nagyobb állami elvonásokról volt szó, s a fenntartóktól kért összeget azóta takarékossági intézkedésekkel is csökkentették. Úgy látja ugyanakkor: a fiatal város egyetlen intézményének működését folyamatosan biztosítani kell, s az egyedi igényeket is ki kell elégíteniük.
Csonkahegyhát önkormányzatának ugyancsak nagy pénzügyi teher az iskola működtetése. A fenntartó önkormányzatok már gondolkodnak azon, hogyan lehetne gazdaságosabban megoldani a feladatot. A nyolcosztályos, egysoros iskolában 86 diák tanul jelenleg. A fenntartás 80,5 millió forintos költségéhez 32,8 millió forintot ad az állam, a többi pénzt az iskolát működtető öt önkormányzatnak kell biztosítania.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
Henczi Zoltán, Pacsa polgármestere elmondta: az iskola, óvoda és sportkollégium átvilágítása után úgy tűnik, sikerül lecsökkenteni az önkormányzati hozzájárulást közel 80 millió forintról 62 millióra.
– Még nincs jóváhagyott költségvetésünk, de úgy érzem, kezelhetők a szakértő által felvetett problémák. A 62 millió forint már elfogadható összeg, ennyit ki tudunk gazdálkodni. A sportkollégium működésének átgondolásával kapcsolatban azonban az a véleményem, hogy nem szabad megszüntetni egy ilyen nagy múltú intézményt csak azért, mert pillanatnyilag kevés a gyerek. Ez egy kivételes év, máskor 40 felett szokott lenni a létszám, s nemcsak pénzügyi szemszögből kell vizsgálni ezt a kérdést. De akkor is, ha csak a finanszírozást nézzük, mindössze 3,5 millió forintot kell hozzátenni a normatívákhoz a kollégium esetében, ez mindenképpen vállalható.
Kovácsné Lugosi Mária iskolaigazgató hozzátette: az eredeti, 80 milliós támogatási igényt még akkor dolgozták ki, amikor a jelenleginél is nagyobb állami elvonásokról volt szó, s a fenntartóktól kért összeget azóta takarékossági intézkedésekkel is csökkentették. Úgy látja ugyanakkor: a fiatal város egyetlen intézményének működését folyamatosan biztosítani kell, s az egyedi igényeket is ki kell elégíteniük.
Csonkahegyhát önkormányzatának ugyancsak nagy pénzügyi teher az iskola működtetése. A fenntartó önkormányzatok már gondolkodnak azon, hogyan lehetne gazdaságosabban megoldani a feladatot. A nyolcosztályos, egysoros iskolában 86 diák tanul jelenleg. A fenntartás 80,5 millió forintos költségéhez 32,8 millió forintot ad az állam, a többi pénzt az iskolát működtető öt önkormányzatnak kell biztosítania.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
– Még nincs jóváhagyott költségvetésünk, de úgy érzem, kezelhetők a szakértő által felvetett problémák. A 62 millió forint már elfogadható összeg, ennyit ki tudunk gazdálkodni. A sportkollégium működésének átgondolásával kapcsolatban azonban az a véleményem, hogy nem szabad megszüntetni egy ilyen nagy múltú intézményt csak azért, mert pillanatnyilag kevés a gyerek. Ez egy kivételes év, máskor 40 felett szokott lenni a létszám, s nemcsak pénzügyi szemszögből kell vizsgálni ezt a kérdést. De akkor is, ha csak a finanszírozást nézzük, mindössze 3,5 millió forintot kell hozzátenni a normatívákhoz a kollégium esetében, ez mindenképpen vállalható.
Kovácsné Lugosi Mária iskolaigazgató hozzátette: az eredeti, 80 milliós támogatási igényt még akkor dolgozták ki, amikor a jelenleginél is nagyobb állami elvonásokról volt szó, s a fenntartóktól kért összeget azóta takarékossági intézkedésekkel is csökkentették. Úgy látja ugyanakkor: a fiatal város egyetlen intézményének működését folyamatosan biztosítani kell, s az egyedi igényeket is ki kell elégíteniük.
Csonkahegyhát önkormányzatának ugyancsak nagy pénzügyi teher az iskola működtetése. A fenntartó önkormányzatok már gondolkodnak azon, hogyan lehetne gazdaságosabban megoldani a feladatot. A nyolcosztályos, egysoros iskolában 86 diák tanul jelenleg. A fenntartás 80,5 millió forintos költségéhez 32,8 millió forintot ad az állam, a többi pénzt az iskolát működtető öt önkormányzatnak kell biztosítania.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
– Még nincs jóváhagyott költségvetésünk, de úgy érzem, kezelhetők a szakértő által felvetett problémák. A 62 millió forint már elfogadható összeg, ennyit ki tudunk gazdálkodni. A sportkollégium működésének átgondolásával kapcsolatban azonban az a véleményem, hogy nem szabad megszüntetni egy ilyen nagy múltú intézményt csak azért, mert pillanatnyilag kevés a gyerek. Ez egy kivételes év, máskor 40 felett szokott lenni a létszám, s nemcsak pénzügyi szemszögből kell vizsgálni ezt a kérdést. De akkor is, ha csak a finanszírozást nézzük, mindössze 3,5 millió forintot kell hozzátenni a normatívákhoz a kollégium esetében, ez mindenképpen vállalható.
Kovácsné Lugosi Mária iskolaigazgató hozzátette: az eredeti, 80 milliós támogatási igényt még akkor dolgozták ki, amikor a jelenleginél is nagyobb állami elvonásokról volt szó, s a fenntartóktól kért összeget azóta takarékossági intézkedésekkel is csökkentették. Úgy látja ugyanakkor: a fiatal város egyetlen intézményének működését folyamatosan biztosítani kell, s az egyedi igényeket is ki kell elégíteniük.
Csonkahegyhát önkormányzatának ugyancsak nagy pénzügyi teher az iskola működtetése. A fenntartó önkormányzatok már gondolkodnak azon, hogyan lehetne gazdaságosabban megoldani a feladatot. A nyolcosztályos, egysoros iskolában 86 diák tanul jelenleg. A fenntartás 80,5 millió forintos költségéhez 32,8 millió forintot ad az állam, a többi pénzt az iskolát működtető öt önkormányzatnak kell biztosítania.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
Kovácsné Lugosi Mária iskolaigazgató hozzátette: az eredeti, 80 milliós támogatási igényt még akkor dolgozták ki, amikor a jelenleginél is nagyobb állami elvonásokról volt szó, s a fenntartóktól kért összeget azóta takarékossági intézkedésekkel is csökkentették. Úgy látja ugyanakkor: a fiatal város egyetlen intézményének működését folyamatosan biztosítani kell, s az egyedi igényeket is ki kell elégíteniük.
Csonkahegyhát önkormányzatának ugyancsak nagy pénzügyi teher az iskola működtetése. A fenntartó önkormányzatok már gondolkodnak azon, hogyan lehetne gazdaságosabban megoldani a feladatot. A nyolcosztályos, egysoros iskolában 86 diák tanul jelenleg. A fenntartás 80,5 millió forintos költségéhez 32,8 millió forintot ad az állam, a többi pénzt az iskolát működtető öt önkormányzatnak kell biztosítania.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
Kovácsné Lugosi Mária iskolaigazgató hozzátette: az eredeti, 80 milliós támogatási igényt még akkor dolgozták ki, amikor a jelenleginél is nagyobb állami elvonásokról volt szó, s a fenntartóktól kért összeget azóta takarékossági intézkedésekkel is csökkentették. Úgy látja ugyanakkor: a fiatal város egyetlen intézményének működését folyamatosan biztosítani kell, s az egyedi igényeket is ki kell elégíteniük.
Csonkahegyhát önkormányzatának ugyancsak nagy pénzügyi teher az iskola működtetése. A fenntartó önkormányzatok már gondolkodnak azon, hogyan lehetne gazdaságosabban megoldani a feladatot. A nyolcosztályos, egysoros iskolában 86 diák tanul jelenleg. A fenntartás 80,5 millió forintos költségéhez 32,8 millió forintot ad az állam, a többi pénzt az iskolát működtető öt önkormányzatnak kell biztosítania.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
Csonkahegyhát önkormányzatának ugyancsak nagy pénzügyi teher az iskola működtetése. A fenntartó önkormányzatok már gondolkodnak azon, hogyan lehetne gazdaságosabban megoldani a feladatot. A nyolcosztályos, egysoros iskolában 86 diák tanul jelenleg. A fenntartás 80,5 millió forintos költségéhez 32,8 millió forintot ad az állam, a többi pénzt az iskolát működtető öt önkormányzatnak kell biztosítania.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
Csonkahegyhát önkormányzatának ugyancsak nagy pénzügyi teher az iskola működtetése. A fenntartó önkormányzatok már gondolkodnak azon, hogyan lehetne gazdaságosabban megoldani a feladatot. A nyolcosztályos, egysoros iskolában 86 diák tanul jelenleg. A fenntartás 80,5 millió forintos költségéhez 32,8 millió forintot ad az állam, a többi pénzt az iskolát működtető öt önkormányzatnak kell biztosítania.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
– Több önkormányzattal tárgyaltunk már a társulás kibővítéséről, de eddig nem sikerült megállapodni, mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a saját iskolájához – mondta Salamon Mária csonkahegyháti polgármester. – A mi képviselőtestületünk is ezt teszi, a végsőkig kitartunk, hogy működtethessük. Az iskola ugyan kis létszámú, de nagyon jók az adottságai, jó állapotú az épület, csak a tornaterem hiányzik. A nyolctantermes iskolánkban akár harminc diák is tanulhatna osztályonként, tehát az intézmény alkalmas arra, hogy általános iskolaként működjön. Nagyon nehezményeznénk, ha az iskola sorsát kizárólag a létszámadatok döntenék el, főleg, hogy a demográfiai helyzet javulását tapasztaljuk a településen. Az egyéb feltételeket is figyelembe kellene venni.
