Belföld

2010.07.08. 08:29

Egy apró életért küzdenek a koraszülöttmentők

A zalakomári Lukácsi Csilla március 12-én reggel arra ébredt, hogy valami nagyon nincs rendjén. Várandósságának 30. hetében járt. Kisfia, Kristóf 1490 grammos súllyal született, koraszülöttmentő vitte Zalegerszegre.

Magyar Hajnalka

 Hamarosan meg is született Kristóf.

- Csak egy pillanatra láthattam, akkor is a készenléti inkubátorban. Picike volt nagyon, 1490 gramm... Az orvosok riasztották hozzá a koraszülöttmentőket, egyből vitték Egerszegre, a megyei kórházba.

Öt nehéz nap következett, hiszen a varratszedésig Csilla nem mehetett kisfia után. Majd újabb nehéz napok jöttek, hiszen a kicsit a koraszülött intenzíven ápolták, míg el nem érte az 1700 grammot.

- Állandóan kapta az oxigént, naponta csak kétszer hagyhatta el az inkubátort, hogy ölbe vehessem. Aztán végre kiságyba került, és összeköltözhettünk a baba-mama szobában. Körülbelül másfél hónapja jöhettünk haza, amikor elérte a 2600 grammot. Hogy most mennyi a súlya? 5160 gramm... - büszkélkedik az immár boldog anyuka.

- Hál istennek minden rendben van, azt mondják, nem lesz semmi következménye Kristóf korai érkezésének.

Ami alapvetően az egerszegi koraszülöttmentő centrum szakszerű segítségének köszönhető. A koraszülöttmentést a Zala Megyei Kórházban már vagy két évtizede megalapozta dr. Rubecz István. Előzmények, szervezeti keretek nélkül, alapvetően a szakmai lelkiismerete késztetésére. Hogy valamiként eljussanak az egerszegi kórház jobb körülményei közé azok a 900-1000 grammos babák, akik a környék más településein jöttek a világra. Szinte barkács módszerrel állt össze az első, szállításra alkalmas inkubátor, kezdetleges lélegeztetőgéppel.

Aztán létrejött a Magyar Koraszülöttmentő Közalapítvány, 8 vidéki centrummal, a Dunántúlon Pécs, Veszprém, Győr és Zalaegerszeg központtal. (Budapest környékén a Peter Cserny Alapítvány vállalta a feladatot.) Pár éve azonban a közalapítványt megszüntették, a feladat átkerült az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ), s a nyolc centrum létrehozott egy új alapítványt, aminek dr. Gárdos László, a zalai gyermekosztály osztályvezető főorvosa az országos elnöke. Bár a szolgálat szervezetileg nem a megyei kórházhoz tartozik, a feladatot továbbra is az itt dolgozó orvosok és szakdolgozók látják el, ki más is volna rá képes. Mégpedig szabadidejükben, minimális készenléti díjért. A finanszírozás formája kérdéseket vet fel, hiszen állami feladat zajlik, jobbára alapítványi forrásból. Maga a konstrukció is vitatható, ám a legfontosabb, hogy működik.

 

 

- A mentés lényege, hogy gyakorlatilag exportáljuk az intenzív osztályt - mondja dr. Gárdos László. - Ahogy kiérkezünk a helyszínre, az újszülött az első pillanattól olyan ellátásban részesül, mint amilyet nálunk, a koraszülött intenzíven kap. Ezt kórházi háttér nélkül képtelenség volna megoldani.

A koraszülöttek esélyei hatalmasat változtak az utóbbi évtizedekben. Ma az 1000 gramm feletti babák 90 százaléka életben marad, s ami legalább ilyen fontos, komolyabb szövődmény nélkül cseperedhet fel. Mára a jóval alacsonyabb, 500-750 gramm közötti születési súly jelenti már a kihívást.

Az egerszegi centrumban 6-7 neonatológus (kora- és újszülöttek intenzív ellátására szakosodott orvos) és több szakasszisztens szolgálja ki Zala, Vas és Somogy egy részének kórházait. Az a dolguk, hogy a súlyos állapotú újszülötteket a zalaegerszegi, illetve a szombathelyi PIC-be (perinatális intenzív centrum) szállítsák, biztosítva közben az intenzív ellátás minden feltételét. Évente mintegy 150- 200 gyereket szállítanak. Egy koraszülöttet ellátni, intubálni, újraéleszteni, de még csak megfogni is egészen máshogy kell, mint egy kisgyermeket, a felnőttekről nem is szólva. E szakemberek tehát nélkülözhetetlenek, őket nem lehet pótolni, helyettesíteni.

S hogy mikor is van rájuk szükség? Ha igen kis súlyú a koraszülött, vagy sürgős császármetszés indul, mert hirtelen levált a méhlepény, esetleg oxigénhiányt okoz a nyakra tekeredett köldökzsinór, netán ha érett, de nagyon beteg újszülött jön a világra. Éjjel-nappal készenlétben állnak, s a riasztást követő fél-egy órán belül a helyszínen vannak. 60 centi és 6 kiló alatt minden súlyos állapotú babát képesek ellátni.

 

A menetfelszerelés és a stáb mindig ugrásra kész. A speciális inkubátornak folyamatosan bemelegített állapotban kell lennie, üzemképességét naponta ellenőrzik. A mentőautó számára külön garázst építtetett a kórház, közel az osztályhoz. Hogy időt és életesélyt nyerjenek, arra is akad példa, hogy a sima mentő elindul a vajúdó anyával, s valahol félúton találkozik a koraszülöttmentővel.

 


- Nagyon jó volna, ha az OMSZ korszerűbb, nagyobb üzembiztonságú autókra tudná cserélni a mostanra jelentősen amortizálódott járműveket. Előfordult ugyanis, hogy a mentőt is menteni kellett - folytatja dr. Gárdos László. - Szerencsére a babának nem származott ebből baja, hiszen az inkubátor stabilan tartotta az állapotát.

A szolgálatra tehát, legalábbis ami az eszközparkot illeti, ráférne az erősítés. A főorvos ezért nemrégiben létrehozta a zalaegerszegi Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítványt, ami az ellátás színvonalának további emelését, a műszerezettség javítását tűzte célul. A kuratóriumban több, erős kapcsolati tőkével (is) rendelkező üzletember, gazdasági vezető vállalt szerepet, a Forest Hungary, az OTP, a Zalavíz, az önkormányzat és a Nemzeti Bank színeiben. Munkájukat egyetlen fillér ellenérték nélkül végzik, hiszen ők növelni és nem apasztani akarják az alapítvány kasszáját.

- A kuratóriumban mindannyian úgy gondoljuk, csak azután indulunk el a barátainkhoz, prominens vezetőkhöz, illusztris kollégáinkhoz támogatásért, ha előtte már a saját elkötelezettségünket bizonyítottuk - szögezi le a grémium elnöke, Dóra János, a Forest Hungary Kft. vezetője. Mint megtudjuk, az általa vezetett cég első lépésben egy sokktalanító intenzív kezelőszoba berendezéséhez járul hozzá, ami a nyár folyamán el is készül. Ami a beszerzendő műszereket illeti, egy újszülött-újraélesztő készülék nyitja a sort, majd egy hűtő-melegítő eszközt terveznek venni, speciális EEG-vel kiegészítve.

- Az utóbbi időszak forradalmi felismerése a gyerekgyógyászatban, hogy az oxigénhiány alacsonyabb testhőmérsékleten könnyebben elviselhető. Az így születő vagy fulladás következtében súlyos károsodást elszenvedő gyerekek életkilátásait tehát nagyban segítené egy hűtő készülék. Kezdetleges körülmények között most is alkalmazzuk a módszert, biztató eredménnyel, a profi műszer nyilván még jobb eredményeket adhatna - indokolja a beszerzés szükségességét dr. Gárdos László.

Dr. Császár Andrea és dr. Szeglet Péter egyaránt tagja a koraszülöttmentő csapatnak.

- Előfordult, hogy 27 hetes, ezer gramm alatti újszülött jött világra, mégpedig otthon... - elevenít fel egy ritka esetet dr. Császár Andrea. - A mi teendőink attól is függnek, hogy a kórház, ahova a riasztás szól, mennyire felszerelt. Ahol a szülésnél nincs jelen gyerekorvos vagy neonatológus (például Körmend, Celldömölk), már előre teljes ellátásra készülünk: a kicsi tubust kap, intubáljuk, lélegeztetni kezdjük, beadjuk a tüdőérést elősegítő gyógyszert, ha szükséges, infúziót, katétert kötünk be, vércukrot, vérnyomást mérünk, gyógyszereket, keringéstámogatást kap. Csak úgy indulhat el a mentő, ha minden szempontból stabilizáltuk az állapotát.

- Nemegyszer 600-700 grammos gyerekeket szállítunk, itt tehát nem beszélhetünk átlagos esetekről, minden út emlékezetes valamiért - veszi át a szót dr. Szeglet Péter. - Eleve az a körülmény, hogy másik kórházban, idegen helyen látjuk el az újszülöttet, s nem értjük egymást félszavakból, növeli a stresszt. Ami alapból is megvan, hiszen minden mentős, tűzoltó és rendőr tudja, mit jelent, ha éjjel kettőkor megcsörren a telefon...

- Nemegyszer 600-700 grammos gyerekeket szállítunk, itt tehát nem beszélhetünk átlagos esetekről, minden út emlékezetes valamiért - veszi át a szót dr. Szeglet Péter. - Eleve az a körülmény, hogy másik kórházban, idegen helyen látjuk el az újszülöttet, s nem értjük egymást félszavakból, növeli a stresszt. Ami alapból is megvan, hiszen minden mentős, tűzoltó és rendőr tudja, mit jelent, ha éjjel kettőkor megcsörren a telefon...

 

 

OLDALTÖRÉS: Erősségük az újszülöttellátás

 

 

 


Erősségük az  újszülöttellátás

A megyei kórház gyermekosztályának 17 orvosából többen 3-4 szakvizsgával is rendelkeznek. A csapatból 6 fő neonatológus végzettséggel is bír, ami a kora- és újszülöttek intenzív ellátásának erősségét jelzi. Ilyen létszámú felkészült szakorvosgárda még klinikákon sem jellemző. Ami a csecsemőhalálozást illeti, a zalai adatok az ország 22 koraszülött intenzív osztálya közül évek óta a három legjobb között szerepelnek.

 

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Magyra Hajnalka jegyzete)


Szerintem (Magyra Hajnalka jegyzete)


Szerintem (Magyra Hajnalka jegyzete)


Szerintem (Magyra Hajnalka jegyzete)

 Az autóban azért van rádió, hogy hallgassuk, nem azért, hogy bömböltessük. Gyakori tapasztalat, hogy a vezetők nem hallják meg a szirénát, ám ez még mindig bocsánatosabb, mint ha valamely sprinter vérszemet kap, s versenyre kel az elhúzó mentővel. Azon sem kell csodálkozni, ha a megkülönböztető jelzéseit használó autó 30-40 km/h sebességgel cammog. Nem a többi közlekedővel „szórakoznak” a bent ülők, hanem olyan koraszülöttet visznek, akinek az állapota nem bírná a zötykölődést. Márpedig a honi utakon a hidraulikus légpárna sem mindig elég a csillapításhoz. Odafelé azért persze mindig száguldanak... 

 

OLDALTÖRÉS: A koraszülöttekről



A koraszülöttekről


A normális, 40 hetes, azaz 280 napos terhességi tartamnál lényegesen rövidebb terhességből született újszülött. Hivatalosan 37 hétnél, azaz 259 napnál rövidebb időre született újszülött a koraszülött. Alsó határ nincsen, minden életjelenséget mutató magzatot koraszülöttnek kell tekinteni, bár a 28. hét előtt születettek valójában késői vetélésből származnak.

Magyarországnak az újszülöttek közel 10 %-a idő előtt jön világra. Ez az adat azért nem lehet pontos, mert az esetek kb. 1/7-ben nem lehet a terhesség tartamát pontosan meghatározni.
A koraszülött sok tekintetben éretlennek tekinthető, extrém esetben életképtelen. Minél kisebb a születési súlya, általában annál éretlenebb, ez alól a szabály alól azonban sok kivétel van. Az éretlenség fokát különböző külső jelekből és az idegrendszer viselkedéséből elég pontosan meg lehet mondani, ennek alapján a valódi terhességi tartamot elég pontosan meg lehet becsülni.

Az éretlenség számos életműködést érinthet: a légzést, a táplálhatóságot, az emésztést, a testhőmérséklet szabályozását, a fertőzések elleni védekezést és sok mást. A leggyakoribb és legveszélyesebb nehézséget a születés után hamarosan megjelenő légzészavar jelenti, a lehűlési hajlam ellen elég könnyű védekezni. A koraszülött gyakrabban szenved el maradandó károsodást ( szülési sérülések agyvérzés, újszülöttkori).
Ma már jóval 1000 g alatti születési súllyal is életben maradhat egy koraszülött, az esetek nagy többségében károsodás nélkül.

A koraszülöttnek alig van bőr alatti zsírpárnája, míg az érett újszülött későbbi mércével mérve kifejezetten kövér. Bőre áttetsző, sokkal pirosabb, mint az éretteké, egész testét lanugo, magzatpihe fedi, fülkagylójának porca fejletlen, sírása erőtlen, lassú, vontatott a mozgása, szinte folyton alszik, gyakran szabálytalan a légzése. Étvágya még nincs, elégedettségét vagy rossz közérzetét nem tudja kifejezni.

Életkilátásai érettségétől és az ellátás színvonalától függenek ( koraszülöttek ápolása). Legtöbbjüket nemcsak életben tartják, hanem megóvják a később megnyilvánuló maradandó károsodásoktól.
A kilátások tehát jónak mondhatók, de eredményt csak igen sok munkával, bajlódással, türelemmel lehet elérni. Az újszülöttek részére berendezett intenzív osztályok igen sokban járultak hozzá az eredményes javuláshoz (http://www.vitalitas.hu" target="_blank"" target="_blank"" target="_blank")



A koraszülöttekről


A normális, 40 hetes, azaz 280 napos terhességi tartamnál lényegesen rövidebb terhességből született újszülött. Hivatalosan 37 hétnél, azaz 259 napnál rövidebb időre született újszülött a koraszülött. Alsó határ nincsen, minden életjelenséget mutató magzatot koraszülöttnek kell tekinteni, bár a 28. hét előtt születettek valójában késői vetélésből származnak.

Magyarországnak az újszülöttek közel 10 %-a idő előtt jön világra. Ez az adat azért nem lehet pontos, mert az esetek kb. 1/7-ben nem lehet a terhesség tartamát pontosan meghatározni.
A koraszülött sok tekintetben éretlennek tekinthető, extrém esetben életképtelen. Minél kisebb a születési súlya, általában annál éretlenebb, ez alól a szabály alól azonban sok kivétel van. Az éretlenség fokát különböző külső jelekből és az idegrendszer viselkedéséből elég pontosan meg lehet mondani, ennek alapján a valódi terhességi tartamot elég pontosan meg lehet becsülni.

Az éretlenség számos életműködést érinthet: a légzést, a táplálhatóságot, az emésztést, a testhőmérséklet szabályozását, a fertőzések elleni védekezést és sok mást. A leggyakoribb és legveszélyesebb nehézséget a születés után hamarosan megjelenő légzészavar jelenti, a lehűlési hajlam ellen elég könnyű védekezni. A koraszülött gyakrabban szenved el maradandó károsodást ( szülési sérülések agyvérzés, újszülöttkori).
Ma már jóval 1000 g alatti születési súllyal is életben maradhat egy koraszülött, az esetek nagy többségében károsodás nélkül.

A koraszülöttnek alig van bőr alatti zsírpárnája, míg az érett újszülött későbbi mércével mérve kifejezetten kövér. Bőre áttetsző, sokkal pirosabb, mint az éretteké, egész testét lanugo, magzatpihe fedi, fülkagylójának porca fejletlen, sírása erőtlen, lassú, vontatott a mozgása, szinte folyton alszik, gyakran szabálytalan a légzése. Étvágya még nincs, elégedettségét vagy rossz közérzetét nem tudja kifejezni.

Életkilátásai érettségétől és az ellátás színvonalától függenek ( koraszülöttek ápolása). Legtöbbjüket nemcsak életben tartják, hanem megóvják a később megnyilvánuló maradandó károsodásoktól.
A kilátások tehát jónak mondhatók, de eredményt csak igen sok munkával, bajlódással, türelemmel lehet elérni. Az újszülöttek részére berendezett intenzív osztályok igen sokban járultak hozzá az eredményes javuláshoz (http://www.vitalitas.hu" target="_blank"" target="_blank"" target="_blank")



A koraszülöttekről


A normális, 40 hetes, azaz 280 napos terhességi tartamnál lényegesen rövidebb terhességből született újszülött. Hivatalosan 37 hétnél, azaz 259 napnál rövidebb időre született újszülött a koraszülött. Alsó határ nincsen, minden életjelenséget mutató magzatot koraszülöttnek kell tekinteni, bár a 28. hét előtt születettek valójában késői vetélésből származnak.

Magyarországnak az újszülöttek közel 10 %-a idő előtt jön világra. Ez az adat azért nem lehet pontos, mert az esetek kb. 1/7-ben nem lehet a terhesség tartamát pontosan meghatározni.
A koraszülött sok tekintetben éretlennek tekinthető, extrém esetben életképtelen. Minél kisebb a születési súlya, általában annál éretlenebb, ez alól a szabály alól azonban sok kivétel van. Az éretlenség fokát különböző külső jelekből és az idegrendszer viselkedéséből elég pontosan meg lehet mondani, ennek alapján a valódi terhességi tartamot elég pontosan meg lehet becsülni.

Az éretlenség számos életműködést érinthet: a légzést, a táplálhatóságot, az emésztést, a testhőmérséklet szabályozását, a fertőzések elleni védekezést és sok mást. A leggyakoribb és legveszélyesebb nehézséget a születés után hamarosan megjelenő légzészavar jelenti, a lehűlési hajlam ellen elég könnyű védekezni. A koraszülött gyakrabban szenved el maradandó károsodást ( szülési sérülések agyvérzés, újszülöttkori).
Ma már jóval 1000 g alatti születési súllyal is életben maradhat egy koraszülött, az esetek nagy többségében károsodás nélkül.

A koraszülöttnek alig van bőr alatti zsírpárnája, míg az érett újszülött későbbi mércével mérve kifejezetten kövér. Bőre áttetsző, sokkal pirosabb, mint az éretteké, egész testét lanugo, magzatpihe fedi, fülkagylójának porca fejletlen, sírása erőtlen, lassú, vontatott a mozgása, szinte folyton alszik, gyakran szabálytalan a légzése. Étvágya még nincs, elégedettségét vagy rossz közérzetét nem tudja kifejezni.

Életkilátásai érettségétől és az ellátás színvonalától függenek ( koraszülöttek ápolása). Legtöbbjüket nemcsak életben tartják, hanem megóvják a később megnyilvánuló maradandó károsodásoktól.
A kilátások tehát jónak mondhatók, de eredményt csak igen sok munkával, bajlódással, türelemmel lehet elérni. Az újszülöttek részére berendezett intenzív osztályok igen sokban járultak hozzá az eredményes javuláshoz (http://www.vitalitas.hu" target="_blank"" target="_blank"" target="_blank")

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!