Belföld

2011.03.03. 03:29

Betegséggel, munkában: dolgozni rokkantsági ellátás mellett

Visszavezetni a foglalkoztatásra alkalmas rokkantnyugdíjasokat a munka világába - ez a Széll Kálmán kormányzati akcióterv egyik fő törekvése. Az érvként bemutatott statisztikai adatok valóban riasztók.

Horváth A. Attila

A gazdasági tárca felmérése szerint több mint 700 ezren részesülnek rokkantsági nyugellátásban; ez a 10 milliós lakossághoz és a 3,7 millió foglalkoztatotthoz viszonyítva elképesztően magas szám, még akkor is, ha a leszázalékoltak közel fele tartozik csak az aktív korúak közé. Bár a visszavezetés új módszerének részletei még nem ismertek, kétségkívül létezik az a kör, ahonnan lehet munkaerőt toborozni. Hogy hová mehetnek a megváltozott munkaképességűek? Vannak jó példák.


- Áprilisban lesz egy éve, hogy rákos daganatot találtak a mellemben, a nyáron megműtöttek, majd kemoterápiás kezelésre kellett járnom. 80 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg két évre, utána kell az orvosi bizottsághoz visszamennem - mondta el a megyeszékhelyi Fonyódiné Garami Gabriella, aki örül annak, hogy máris sikerült munkát találnia: a múlt hónaptól a nagylengyeli Szent Család Szociális Központban dolgozik. Jó közösségbe került, munkabért kap, és ami legalább ilyen fontos: harminc társával együtt olyan termékeket állít elő, amik eladhatók, sőt, kapósak a piacon (például ostyát sütnek az egyházmegye plébániái számára, rózsafüzért készítenek szintén egyházi célra, de szőnyegek, dísztárgyak is kikerülnek kezeik közül). Gabriella megjegyezte: az egészségügyi felülvizsgálatig szeretne itt maradni, hiszen így sokkal könnyebb lesz majd visszailleszkedni a munkahelyére.

Egészen más élettörténet a lickóvadamosi Kiss Frigyesé, aki szintén a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász fenntartásában működő nagylengyeli intézményben kapott munkát nemrég.

- 10-15 évet elvett az életemből az alkohol, megjártam az egerszegi cserepest is, végül szívbetegséghez vezetett ez az életmód. A műtét után 57 százalékos rokkantságot állapítottak meg. Január óta dolgozom itt, és nem is tudom, mi lenne velem, ha otthon kellene ülnöm egész nap. Itt emberszámba vesznek, odafigyelnek ránk, mindig jó kedvvel megyek haza. Egyébként 2008. május 23-a óta egy korty alkoholt sem ittam!

Ezek az esetek is jelzik, van rá esély, hogy értelmes, hasznos munkát végezzenek az egészségkárosodottak. Munkaerő-piaci fogadtatásukról részletesebben következő lapszámunkban írunk, ezúttal a rokkantsági ellátás jelenlegi rendszerét vesszük górcső alá.


Legutóbb 2008. január elsejével változott jelentősen az ellátás: ekkor jelent meg új kategóriaként a rehabilitációs járadék.

- Ha az érintett egészségkárosodása 50-79 százalék mértékű, és munkakörében, illetve képzettségének megfelelő más munkakörben a foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, akkor rehabilitációs járadékra, vagy III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult. Ez attól függ, hogy a szakértői szerv állásfoglalása alapján rehabilitálható-e - reagált lapunk érdeklődésére a Zala Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának főosztályvezető-helyettese, Sipos János. A rokkantság I. és II. csoportjába azok tartoznak, akiknél az egészségkárosodás mértéke meghaladja a 79 százalékot; a nyugdíj összege a II. csoportban a havi átlagkereset 5, míg az I.-ben 10 százalékával magasabb, mint a III.-ban. Az összeg emellett függ a szolgálati időtől és az életkortól is. A rehabilitációs járadék pedig a rokkantsági nyugdíj 120 százaléka, ám ebből levonják a nyugdíjjárulékot.

Megtudtuk: az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók a nyugellátás mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet. A III. csoport tagjai azonban (akik nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt), elveszíthetik nyugellátás-jogosultságukat, ha 6 egymást követő hónapban a bruttó keresetük átlaga magasabb a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresénél.


A nyugdíjszabályokon túl arra voltunk kíváncsiak, hogyan zajlik jelenleg a leszázalékolási eljárás , mit mutatnak a zalai statisztikák, és mit tud majd az a gép, amit a felülvizsgálat során tervez bevetni a kormány. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatójától, dr. Pósfai Gábortól kaptunk válaszokat.

- A nyugellátás iránti igényt a nyugdíjbiztosítónál lehet bejelenteni, és határozatot is ez a szerv hoz, miután megkeresi az NRSZH kirendeltségét. Az NRSZH ad szakhatósági állásfoglalást az egészségkárosodás mértékéről, a felülvizsgálat idejéről, a munkaképesség változásáról és a rehabilitálhatóságról.

A nyugat-dunántúli regionális igazgatóság Zalában évente 6 ezer vizsgálatot végez, a megyei kirendeltség évente 700 új rokkantságot állapít meg. Leggyakrabban daganatos, keringési rendszerrel kapcsolatos és mentális betegségek miatt százalékolják le az igénylőket.

- A sajtóban bemutatott gép egy komplex munkaszimulátor, ami felméri a vizsgált személy képességeit. A mérési eredményeket összevetjük egy adott foglalkozás követelményeivel, így megállapítható, hogy a személy alkalmas-e korábbi munkakörében a foglalkoztatásra, s ha igen, akkor teljes, vagy részmunkaidőben.

A főigazgató hozzátette: a készülék az orvosi vizsgálatot nem váltja ki, a károsodás mértékének véleményezése tehát a kórelőzmény ismeretében, személyes vizsgálattal történik. A géppel végezhető funkcionális kapacitásvizsgálat egyébként idő- és költségigényes, ezért mérlegelni kell, hogy mikor alkalmazandó ez a módszer.


OLDALTÖRÉS: A közösség gyógyító ereje



A közösség gyógyító ereje

A súlyosan egészségkárosodott embereket nem lehet azonnal visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra; első lépésként védett munkahelyre van szükség.

Tuczainé Régvári Marietta, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász igazgatója fogalmazott így. A szervezetnek 10 éves tapasztalata van a „rokkantosított” emberek foglalkoztatásában, jelenleg 3 munkahelyként funkcionáló, terápiás szolgáltatásokat is kínáló intézményt tartanak fenn (Nagylengyelben, Szombathelyen, Vásárosmiskén).

– Ezeknek az embereknek a többsége elveszne egy normarendszerrel működő nagyüzemben, ilyen környezetben viszont a kreativitásuk kibontakozik és elképesztő alkotómunkára lesznek képesek. Egy példa: az induláskor olyan sok alapanyagot hoztunk a készülő rózsafüzérekhez, hogy azt gondoltuk, évekig elég lesz. Két hónap alatt elfogyott, a minap fordultunk meg Rómából, és hoztuk az újabb készletet. Kétségtelen, hogy a közösség gyógyító ereje hatalmas, emellett a szeretet, a jó szó a fő motiváció.

A nagylengyeli szociális központban szakemberek segítik a foglalkoztatottakat, és – egyházi intézmény lévén – fontos szerepe van a lelki gondozásnak is. A ház jó híre gyorsan terjedt, már várólista is kialakult, s napirendre került a bővítés. Sikeres pályázat esetén új foglalkoztató épületet emelnek, így további 20 ember felvételére nyílik lehetőség. Tavasszal növényekkel telepítik be az udvart, majd elkezdődhet a gyümölcsfeldolgozás.

– Én nem vitatom, hogy országos szinten sok a „mondvacsinált” leszázalékolás, de hozzánk valóban beteg emberek kerülnek. A tapasztalataink azt jelzik, fantasztikus eredményeket lehet elérni velük. 


OLDALTÖRÉS: Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)



Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)
Tömegeket érint, tehát feszültséget gerjeszt majd a kormányzati szándék: kiszűrni a valóban munkaképtelen rokkantnyugdíjasok közül a rendszer potyautasait. Azt senki nem vitatja, hogy a keresőtevékenységre alkalmatlan betegeket a tb-nek továbbra is támogatnia kell, a társadalmi szolidaritás nem lazulhat (ilyen ínséges időkben végképp nem). Ám a döbbenetes számokból kiolvasható, hogy valami nagyon nem stimmel a jelenlegi eljárással. Ez a statisztika egyszersmind a politika kőkemény kritikája, sokan ugyanis a munkanélküliség elől menekültek a rokkantosítással járó élethelyzetbe – akár korrupció árán is. A téma ma már nem tabu, aki figyelemmel kísérte az ősszel első fokon lezárult miskolci leszázalékolási ügyet, pontosan ismerheti a rendszer árnyoldalát. Ott 70 vádlottból 53-at találtak bűnösnek; orvosokat, asszisztenseket, betegeket... De az ilyen ügyektől függetlenül is elfogadhatatlan, hogy minden tíz munkavállalóra jusson egy aktív korú rokkantnyugdíjas. A bliccelők (amellett, hogy sértik a szűk dolgozó réteg igazságérzetét) súlyos anyagi veszteséget okoznak az államnak, és nem csak a felvett juttatások miatt. A munkájukkal megtermelhető érték az, ami nagyon hiányzik.

OLDALTÖRÉS: A közösség gyógyító ereje



A közösség gyógyító ereje

A súlyosan egészségkárosodott embereket nem lehet azonnal visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra; első lépésként védett munkahelyre van szükség.

Tuczainé Régvári Marietta, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász igazgatója fogalmazott így. A szervezetnek 10 éves tapasztalata van a „rokkantosított” emberek foglalkoztatásában, jelenleg 3 munkahelyként funkcionáló, terápiás szolgáltatásokat is kínáló intézményt tartanak fenn (Nagylengyelben, Szombathelyen, Vásárosmiskén).

– Ezeknek az embereknek a többsége elveszne egy normarendszerrel működő nagyüzemben, ilyen környezetben viszont a kreativitásuk kibontakozik és elképesztő alkotómunkára lesznek képesek. Egy példa: az induláskor olyan sok alapanyagot hoztunk a készülő rózsafüzérekhez, hogy azt gondoltuk, évekig elég lesz. Két hónap alatt elfogyott, a minap fordultunk meg Rómából, és hoztuk az újabb készletet. Kétségtelen, hogy a közösség gyógyító ereje hatalmas, emellett a szeretet, a jó szó a fő motiváció.

A nagylengyeli szociális központban szakemberek segítik a foglalkoztatottakat, és – egyházi intézmény lévén – fontos szerepe van a lelki gondozásnak is. A ház jó híre gyorsan terjedt, már várólista is kialakult, s napirendre került a bővítés. Sikeres pályázat esetén új foglalkoztató épületet emelnek, így további 20 ember felvételére nyílik lehetőség. Tavasszal növényekkel telepítik be az udvart, majd elkezdődhet a gyümölcsfeldolgozás.

– Én nem vitatom, hogy országos szinten sok a „mondvacsinált” leszázalékolás, de hozzánk valóban beteg emberek kerülnek. A tapasztalataink azt jelzik, fantasztikus eredményeket lehet elérni velük. 


OLDALTÖRÉS: Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)



Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)
Tömegeket érint, tehát feszültséget gerjeszt majd a kormányzati szándék: kiszűrni a valóban munkaképtelen rokkantnyugdíjasok közül a rendszer potyautasait. Azt senki nem vitatja, hogy a keresőtevékenységre alkalmatlan betegeket a tb-nek továbbra is támogatnia kell, a társadalmi szolidaritás nem lazulhat (ilyen ínséges időkben végképp nem). Ám a döbbenetes számokból kiolvasható, hogy valami nagyon nem stimmel a jelenlegi eljárással. Ez a statisztika egyszersmind a politika kőkemény kritikája, sokan ugyanis a munkanélküliség elől menekültek a rokkantosítással járó élethelyzetbe – akár korrupció árán is. A téma ma már nem tabu, aki figyelemmel kísérte az ősszel első fokon lezárult miskolci leszázalékolási ügyet, pontosan ismerheti a rendszer árnyoldalát. Ott 70 vádlottból 53-at találtak bűnösnek; orvosokat, asszisztenseket, betegeket... De az ilyen ügyektől függetlenül is elfogadhatatlan, hogy minden tíz munkavállalóra jusson egy aktív korú rokkantnyugdíjas. A bliccelők (amellett, hogy sértik a szűk dolgozó réteg igazságérzetét) súlyos anyagi veszteséget okoznak az államnak, és nem csak a felvett juttatások miatt. A munkájukkal megtermelhető érték az, ami nagyon hiányzik.



A közösség gyógyító ereje

A súlyosan egészségkárosodott embereket nem lehet azonnal visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra; első lépésként védett munkahelyre van szükség.

Tuczainé Régvári Marietta, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász igazgatója fogalmazott így. A szervezetnek 10 éves tapasztalata van a „rokkantosított” emberek foglalkoztatásában, jelenleg 3 munkahelyként funkcionáló, terápiás szolgáltatásokat is kínáló intézményt tartanak fenn (Nagylengyelben, Szombathelyen, Vásárosmiskén).

– Ezeknek az embereknek a többsége elveszne egy normarendszerrel működő nagyüzemben, ilyen környezetben viszont a kreativitásuk kibontakozik és elképesztő alkotómunkára lesznek képesek. Egy példa: az induláskor olyan sok alapanyagot hoztunk a készülő rózsafüzérekhez, hogy azt gondoltuk, évekig elég lesz. Két hónap alatt elfogyott, a minap fordultunk meg Rómából, és hoztuk az újabb készletet. Kétségtelen, hogy a közösség gyógyító ereje hatalmas, emellett a szeretet, a jó szó a fő motiváció.

A nagylengyeli szociális központban szakemberek segítik a foglalkoztatottakat, és – egyházi intézmény lévén – fontos szerepe van a lelki gondozásnak is. A ház jó híre gyorsan terjedt, már várólista is kialakult, s napirendre került a bővítés. Sikeres pályázat esetén új foglalkoztató épületet emelnek, így további 20 ember felvételére nyílik lehetőség. Tavasszal növényekkel telepítik be az udvart, majd elkezdődhet a gyümölcsfeldolgozás.

– Én nem vitatom, hogy országos szinten sok a „mondvacsinált” leszázalékolás, de hozzánk valóban beteg emberek kerülnek. A tapasztalataink azt jelzik, fantasztikus eredményeket lehet elérni velük. 


OLDALTÖRÉS: Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)



Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)
Tömegeket érint, tehát feszültséget gerjeszt majd a kormányzati szándék: kiszűrni a valóban munkaképtelen rokkantnyugdíjasok közül a rendszer potyautasait. Azt senki nem vitatja, hogy a keresőtevékenységre alkalmatlan betegeket a tb-nek továbbra is támogatnia kell, a társadalmi szolidaritás nem lazulhat (ilyen ínséges időkben végképp nem). Ám a döbbenetes számokból kiolvasható, hogy valami nagyon nem stimmel a jelenlegi eljárással. Ez a statisztika egyszersmind a politika kőkemény kritikája, sokan ugyanis a munkanélküliség elől menekültek a rokkantosítással járó élethelyzetbe – akár korrupció árán is. A téma ma már nem tabu, aki figyelemmel kísérte az ősszel első fokon lezárult miskolci leszázalékolási ügyet, pontosan ismerheti a rendszer árnyoldalát. Ott 70 vádlottból 53-at találtak bűnösnek; orvosokat, asszisztenseket, betegeket... De az ilyen ügyektől függetlenül is elfogadhatatlan, hogy minden tíz munkavállalóra jusson egy aktív korú rokkantnyugdíjas. A bliccelők (amellett, hogy sértik a szűk dolgozó réteg igazságérzetét) súlyos anyagi veszteséget okoznak az államnak, és nem csak a felvett juttatások miatt. A munkájukkal megtermelhető érték az, ami nagyon hiányzik.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)



Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)
Tömegeket érint, tehát feszültséget gerjeszt majd a kormányzati szándék: kiszűrni a valóban munkaképtelen rokkantnyugdíjasok közül a rendszer potyautasait. Azt senki nem vitatja, hogy a keresőtevékenységre alkalmatlan betegeket a tb-nek továbbra is támogatnia kell, a társadalmi szolidaritás nem lazulhat (ilyen ínséges időkben végképp nem). Ám a döbbenetes számokból kiolvasható, hogy valami nagyon nem stimmel a jelenlegi eljárással. Ez a statisztika egyszersmind a politika kőkemény kritikája, sokan ugyanis a munkanélküliség elől menekültek a rokkantosítással járó élethelyzetbe – akár korrupció árán is. A téma ma már nem tabu, aki figyelemmel kísérte az ősszel első fokon lezárult miskolci leszázalékolási ügyet, pontosan ismerheti a rendszer árnyoldalát. Ott 70 vádlottból 53-at találtak bűnösnek; orvosokat, asszisztenseket, betegeket... De az ilyen ügyektől függetlenül is elfogadhatatlan, hogy minden tíz munkavállalóra jusson egy aktív korú rokkantnyugdíjas. A bliccelők (amellett, hogy sértik a szűk dolgozó réteg igazságérzetét) súlyos anyagi veszteséget okoznak az államnak, és nem csak a felvett juttatások miatt. A munkájukkal megtermelhető érték az, ami nagyon hiányzik.



Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)
Tömegeket érint, tehát feszültséget gerjeszt majd a kormányzati szándék: kiszűrni a valóban munkaképtelen rokkantnyugdíjasok közül a rendszer potyautasait. Azt senki nem vitatja, hogy a keresőtevékenységre alkalmatlan betegeket a tb-nek továbbra is támogatnia kell, a társadalmi szolidaritás nem lazulhat (ilyen ínséges időkben végképp nem). Ám a döbbenetes számokból kiolvasható, hogy valami nagyon nem stimmel a jelenlegi eljárással. Ez a statisztika egyszersmind a politika kőkemény kritikája, sokan ugyanis a munkanélküliség elől menekültek a rokkantosítással járó élethelyzetbe – akár korrupció árán is. A téma ma már nem tabu, aki figyelemmel kísérte az ősszel első fokon lezárult miskolci leszázalékolási ügyet, pontosan ismerheti a rendszer árnyoldalát. Ott 70 vádlottból 53-at találtak bűnösnek; orvosokat, asszisztenseket, betegeket... De az ilyen ügyektől függetlenül is elfogadhatatlan, hogy minden tíz munkavállalóra jusson egy aktív korú rokkantnyugdíjas. A bliccelők (amellett, hogy sértik a szűk dolgozó réteg igazságérzetét) súlyos anyagi veszteséget okoznak az államnak, és nem csak a felvett juttatások miatt. A munkájukkal megtermelhető érték az, ami nagyon hiányzik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!