A földtulajdonosok kivárnak! Védett termőföldek, még 3 évig

A 78. életévében járó Fata Ferenc reggel hat órakor kelt, majd miután megreggelizett, elindult az istállóba, hogy megfejje Hímes névre hallgató tehenét. A rutinszerűen végzett munka nem tart túl soká, évekkel ezelőtt jóval több időt kellett erre a feladatra szánnia, hiszen a többek között állattartásból is élő férfinek akkor négy-öt szarvasmarhája volt egyszerre.

- Ma ez az egy tehén van a faluban - mondja, majd hozzáteszi: harminc-negyven évvel ezelőtt még négyszáz körüli jószággal lehetett számolni az akkor önálló, ám 1979 óta már Lenti városrészét képező Lentiszombathelyen.

Fata Ferenc megítésése szerint mindez jól tükrözi azokat az állapotokat, amely ma a hazai mezőgazdaságot jellemzi.


- A húgommal együtt három és fél hektár szántót és másfél hektár rétet örököltünk a szüleinktől - folytatja. - Ennyi kellett ahhoz, hogy a gazdaságot el tudjuk látni. Bár megöregedtünk, de eszünk ágában nem volt, hogy túladjunk rajta. Nem tudom, hogy ki fogja majd megművelni, ha én már nem leszek, de remélem, nem kerül idegen kézre. Ezért is kellenek az ilyen és ehhez hasonló rendeletek.

Fata Ferenc utóbbi mondatával arra utal, hogy az Európai Bizottság magyar kérésre három évvel meghosszabbította a magyarországi termőföldek vásárlására szóló moratóriumot, vagyis 2014. áprilisának végéig külföldiek nem vehetnek hazánkban termőföldet. Nem volt ez mindig így, 1994-ig külföldi magánszemély is vásárolhatott földet, ám ezt az akkori LV. törvény megtiltotta.

A jogszabályt természetesen megpróbálták kijátszani, részben strómanok által felvásárolt földekkel, részben zsebszerződések által - egyes vélekedések alapján eddig körülbelül egymillió hektárnyi termőterület került így külföldi kézre. A 2001 júliusában Kálócfán megtartott kihelyezett kormányülésen ezen jelenségre célozva hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök elhíresült mondata: az osztrák vircsaftnak véget kell vetni. Ha így nézzük, most újabb sikert könyvelhet el magának e témában a magyar adminisztráció.

- Egyetértek a moratórium meghosszabbításával - jelenti ki az iklódbördőcei Tóth Károly. - Szükség van még néhány évre ahhoz, hogy a hazai gazdálkodók anyagilag megerősödjenek. Olyannyira, hogy fel tudják venni a versenyt a tőkeerős külföldiekkel szemben. A moratórium azonban önmagában nem oldja meg az agrárágazat hazai képviselőinek problémáját. Ahhoz, hogy a magyar gazda versenyképes tudjon maradni a külföldiekkel szemben, további segítségre volna szükség.


A földvásárlás kérdésénél maradva Tóth Károly sorolja is az általa feltétlenül szükségesnek ítélt intézkedéseket. Elsőként egyfajta pozitív diszkrimináció lehetőségéről beszél, mint mondja: az eladásra kínált földre annak legyen elővásárlási lehetősége, aki az adott településen él és dolgozik, távolabb élő, netán külföldi gazdálkodó csak azt követően vásárolhassa meg, ha a helyiek közül senki sem tart rá igényt. Az ötven hektár szántón és ugyanakkora réten gazdálkodó férfi szerint ilyen intézkedéssel azt is el lehet érni, hogy a megtermelt nyereség az országban kamatozzon.

Apropó kamat. Tóth Károly hozzátette: a hazai gazdálkodók esélyegyenlősége a jelenlegi gazdasági körülmények között csakis kedvező kamatozású hitel biztosításával érhető el.

Az iklódbördőcei gazda egy másik problémáról is beszél: ha egy vállalkozó terjeszkedni, bővíteni akar, csak nehezen tud újabb területeket megszerezni magának. A tulajdonaikat megművelni már nem tudó, kisebb területekkel rendelkezők többnyire kiadták már bérleménybe a földjeiket, így szinte csak a Nemzeti Földalap kezelésében lévő területek jöhetnek szóba.

Ezek bérleti díja viszont magas, kürölbelül háromszorosa annak, amennyit egy magántulajdonosnak fizetnek.

- Földterülethez jutni ma Magyarországon valóban nehéz - állapítja meg ingatlanok adás-vételével is foglalkozó Szabó István. - Aki el akarta adni termőföldjét, már korábban megtette, akinek van még forgóképes terület a tulajdonában, az jelen körülmények között inkább kivár. Egyrészt abban bízik, hogy az árak emelkednek, így nagyobb haszonhoz juthat, de a vidék lakosságának komoly hányada valami megmagyarázhatatlan nosztalgikus okból ragaszkodik tulajdonához, holott művelni nem tudja. Ezek azok a személyek, akik haszonbérletbe adják, s ők jórészt a külföldieket részesítik előnyben, hiszen onnan magasabb bérleti díjra számítanak.

A magyarországi termőföld vásárlására vonatkozó moratórium meghosszabbítása után megjelent információk majd mindegyikében szerepel a megjegyzés, hogy Nyugat-Európában az ingatlanok ára még mindig többszöröse a hazainak.


Míg nálunk minőségtől, térmértéktől, művelési ágtól, illetve földrajzi elhelyezkedéstől függően hektáronként négyszázezer és egymillió forint közöttire becsülik az értékét (az ország nyugati felére az átlagosnál magasabb árfekvés a jellemző), addig a szomszédos Ausztriában, Szlovéniában vagy éppen Németországban ennek minimum háromszorosát kérik a földekért, már ha találnak értékesíthetőt. Az osztrák gazdálkodók számára az egyik legnagyobb problémát éppen az jelenti, hogy hazájukban - ahol a földrajzi adottságok miatt amúgy is alacsony a szántóföldnek alkalmas területek aránya - nincs eladó terület.

Hollandiában viszont még magasabbak az árak, ott hektáronként akár még tízmillió forintnak megfelelő euróval is számolhat az, aki termőföldet kíván vásárolni.

Zala megyében a termőterületek jelentős részét már most is külföldiek művelik. Információink szerint Szentgyörgyvölgy, Nemesnép, Kerkakutas és Kerkabarabás térségében hatalmas területek vannak külföldi tulajdonban - ezeket még az 1994-es törvény életbe lépése előtt vásárolták -, másutt viszont inkább a bérlemények a jellemzőek.

Rédicsen szlovén és osztrák gazdálkodók egyaránt jelen vannak.

- Van is emiatt jócskán problémánk - jelenti ki a határ menti község polgármestere, Stokker Sándor. - Nálunk speciális a helyzet, szinte teljesen körbeveszik a települést a külföldiek által művelt termőföldek, míg az egyik telep lakott területen található. Ebből konfliktusok is keletkeznek, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az osztrák gazdálkodó nem éppen toleráns a lakossággal, folyamatosan érkezik hozzánk panasz a zajkeltés miatt vagy az úthasználattal kapcsolatban. Azt látjuk, hogy a külföldiek szeretnének minél nagyobb hasznot húzni a magyarországi földhasználatból, ám a kötelezettségeiknek már nem szívesen tesznek eleget.

Az általunk megkérdezett külföldi gazdálkodók - illetve azok magyarországi megbízottjai - egészen másként értelmezik a földkérdést. Nem értik, mitől vált ennyire kardinális problémává a
földtulajdonlás joga, amikor azt látják, hogy a tulajdonosok egy része nem tudja vagy nem akarja művelni a földjét.

Azt is elmondták, van olyan az Európai Unióhoz hazánkkal azonos időben csatlakozott állam, ahol az integráció után azonnal lehetőséget biztosítottak a külföldiek földvásárlására.


Kapcsolódó cikkek, kattintson az alábbi címekre:

Kié lesz a föld, ha szabad a vásár?

Vehetnének földet, de...

Megvédik a külföldiektől a magyar földet

OLDALTÖRÉS: Részarány, aranykoronában

Részarány, aranykoronában
A második világháború után államosított területek kivételével a föld tulajdonjogát a gazdák sosem veszítették el, de azok szövetkezeti használatba kerültek. A részaránytulajdont aranykorona értékben tartották nyilván. A rendszerváltás után két módon juthatott földhöz a gazda, kárpótlási jegy alapján, illetve a földkiadó bizottságok által, a részaránytalajdon kiadásával. Ez utóbbi folyamat a mai napig nem zárult le.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)

Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)
Hazánkban a föld tulajdonlása sosem lesz csupán gazdasági kérdés, ahhoz mindig is erős emóciók kötődtek, s várhatóan így lesz ez a jövőben is. Nem véletlen, hogy az egyik nemzeti énekünk, a Szózat is tartalmaz erre vonatkozó sorokat: „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt, ez, melyhez minden szent nevet egy ezredév csatolt. ” A külföldiek földvásárlásának tilalmára szóló moratórium meghosszabbítása a problémát tehát biztosan nem oldja meg, legfeljebb néhány évvel elodázza. S már most lehetőséget biztosít arra, hogy a 2014-es választások előtt ebben a témában biztosan újra fellángoljon majd a politikai vita.

OLDALTÖRÉS: Részarány, aranykoronában

Részarány, aranykoronában
A második világháború után államosított területek kivételével a föld tulajdonjogát a gazdák sosem veszítették el, de azok szövetkezeti használatba kerültek. A részaránytulajdont aranykorona értékben tartották nyilván. A rendszerváltás után két módon juthatott földhöz a gazda, kárpótlási jegy alapján, illetve a földkiadó bizottságok által, a részaránytalajdon kiadásával. Ez utóbbi folyamat a mai napig nem zárult le.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)

Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)
Hazánkban a föld tulajdonlása sosem lesz csupán gazdasági kérdés, ahhoz mindig is erős emóciók kötődtek, s várhatóan így lesz ez a jövőben is. Nem véletlen, hogy az egyik nemzeti énekünk, a Szózat is tartalmaz erre vonatkozó sorokat: „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt, ez, melyhez minden szent nevet egy ezredév csatolt. ” A külföldiek földvásárlásának tilalmára szóló moratórium meghosszabbítása a problémát tehát biztosan nem oldja meg, legfeljebb néhány évvel elodázza. S már most lehetőséget biztosít arra, hogy a 2014-es választások előtt ebben a témában biztosan újra fellángoljon majd a politikai vita.

Részarány, aranykoronában
A második világháború után államosított területek kivételével a föld tulajdonjogát a gazdák sosem veszítették el, de azok szövetkezeti használatba kerültek. A részaránytulajdont aranykorona értékben tartották nyilván. A rendszerváltás után két módon juthatott földhöz a gazda, kárpótlási jegy alapján, illetve a földkiadó bizottságok által, a részaránytalajdon kiadásával. Ez utóbbi folyamat a mai napig nem zárult le.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)

Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)
Hazánkban a föld tulajdonlása sosem lesz csupán gazdasági kérdés, ahhoz mindig is erős emóciók kötődtek, s várhatóan így lesz ez a jövőben is. Nem véletlen, hogy az egyik nemzeti énekünk, a Szózat is tartalmaz erre vonatkozó sorokat: „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt, ez, melyhez minden szent nevet egy ezredév csatolt. ” A külföldiek földvásárlásának tilalmára szóló moratórium meghosszabbítása a problémát tehát biztosan nem oldja meg, legfeljebb néhány évvel elodázza. S már most lehetőséget biztosít arra, hogy a 2014-es választások előtt ebben a témában biztosan újra fellángoljon majd a politikai vita.

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)

Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)
Hazánkban a föld tulajdonlása sosem lesz csupán gazdasági kérdés, ahhoz mindig is erős emóciók kötődtek, s várhatóan így lesz ez a jövőben is. Nem véletlen, hogy az egyik nemzeti énekünk, a Szózat is tartalmaz erre vonatkozó sorokat: „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt, ez, melyhez minden szent nevet egy ezredév csatolt. ” A külföldiek földvásárlásának tilalmára szóló moratórium meghosszabbítása a problémát tehát biztosan nem oldja meg, legfeljebb néhány évvel elodázza. S már most lehetőséget biztosít arra, hogy a 2014-es választások előtt ebben a témában biztosan újra fellángoljon majd a politikai vita.

Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)
Hazánkban a föld tulajdonlása sosem lesz csupán gazdasági kérdés, ahhoz mindig is erős emóciók kötődtek, s várhatóan így lesz ez a jövőben is. Nem véletlen, hogy az egyik nemzeti énekünk, a Szózat is tartalmaz erre vonatkozó sorokat: „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt, ez, melyhez minden szent nevet egy ezredév csatolt. ” A külföldiek földvásárlásának tilalmára szóló moratórium meghosszabbítása a problémát tehát biztosan nem oldja meg, legfeljebb néhány évvel elodázza. S már most lehetőséget biztosít arra, hogy a 2014-es választások előtt ebben a témában biztosan újra fellángoljon majd a politikai vita.