Az Alkotmánybíróság közzétette megállapításait

Az Ab eljárását a kormány kezdeményezte. Ismeretes, a devizaárfolyamok váratlan, nagymértékű változása és a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára okoz nehézséget.

A kormány két, az alaptörvény értelmezésére irányuló konkrét kérdést tett fel: az első alapján az Ab-nek értelmeznie kellett az alaptörvény erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére vonatkozó rendelkezését. Kérdés, hogy e szabályból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke (hátsó sor k) beszél az Ab nyilvános határozathirdetésén, amelyen a testület a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését ismertette. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Ab megállapította, hogy az állam kötelezettsége a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való vissza-éléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozása és fenntartása, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotása. Nevesített fogyasztói jogok az alaptörvény alapján közvetlenül nem, csakis más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataira.

Konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására az Ab jogosult, ám jelen eljárás alkotmányértelmezési hatáskörében nem lehet megállapítani bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a vizsgált alaptörvényi rendelkezésből eredő alaptörvény-ellenességet okozhatnának.

Továbbá az Ab kimondta azt is, hogy a vizsgált alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, ennek megítélésénél azonban figyelembe kell venni a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is.

Az Ab-nek értelmeznie kellett az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.

Az Ab megállapította, hogy jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen módosíthatja.

A rendkívüli változást elő-idéző esetekben a törvények lehetővé teszik, hogy az egyes egyedi jogviszonyokba a bíróság beavatkozzon, továbbá, ha a társadalmi méretű változások a szerződések nagy tömegét érintik, indokolt, hogy a jogviszonyok megváltoztatására a törvényhozás dolgozzon ki általános megoldást. A jogalkotó azonban – akárcsak a bíróság – akkor jogosult a már fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően beállt körülmény folytán a szerződés fenntartása változatlan tartalommal valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, továbbá, ha túlmegy a normális változás kockázatán.

A törvényhozó feladata meghatározni és a törvényhozó felelőssége eldönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a beavatkozás már jogalkotási követelmény.

Az Ab szerint a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesül, ha az egyedi szerződések bírói úton való módosítása feltételeitől a jogalkotó a szerződések tömegének módosításakor nem térhet el. A bírói szerződésmódosítás a magánfelek eltérő érdekeinek új egyensúlyba hozására alkalmas eszköz az eset összes körülményeinek mérlegelésével. A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.

A testület a határozatában kitért arra, hogy alkotmányértelmezési hatáskörében elvont értelmezést végez, amely szükségképpen általános megállapításokhoz vezet, abból nem következik egy konkrétan meghatározott tartalmú jogalkotói feladat.

Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően – közölte a Magyar Bankszövetség. A döntés egyértelművé tette, az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata.