Törvény a kommunizmusban elkövetett bűncselekmények üldözéséről

Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló - többször átírt - indítványt 290 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.
A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekményekre, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.

Az emberi jogi bizottság javaslata alapján az előterjesztés több ponton változott a pénteki elfogadás előtt. Így bekerült a törvénybe a kommunista diktatúrában - 1949. augusztus 20-a és 1990. május 1-je között - elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló fejezet. Eszerint azok a kommunista bűncselekmények, amelyek az elkövetésükkor hatályos büntető törvény szerint - a most elfogadott jogszabályban meghatározott - bűncselekmény volt, így például a szándékos emberölés, a kényszervallatás, a jogellenes fogvatartás. Emellett azok a bűncselekmények minősülnek kommunista bűncselekménynek, amelyeket a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével követtek el, továbbá azok, amelyek miatt a kommunista diktatúrában az elkövetővel szemben politikai okból nem indult büntetőeljárás.

A pártállam nevében elkövetett bűncselekmény meghatározásakor a jogszabály konkrét szervezeteket nevez meg: a szöveg szerint ilyen az a bűncselekmény, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának hatásköri listáján felsorolt pártállami tisztségviselők valamelyike a hivatali ideje alatt a tisztsége gyakorlásával összefüggésben követett el.
Definíciót kap a pártállam érdekében, illetve egyetértésével elkövetett bűncselekmény is.

A törvény a büntetőeljárás kommunista diktatúrában politikai okból történő elmaradásával kapcsolatban önálló kritériumokat nem állapít meg, de kimondja, hogy ha az adott cselekmény az elkövetésekor hatályos büntető törvény szerint bűncselekmény volt, és azt a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével követték el, akkor a bűncselekmény üldözésének elmaradása politikai okokra vezethető vissza.
Főszabályként a kommunista bűncselekményekkel kapcsolatban az elkövetéskor hatályos büntető törvényt kell alkalmazni, ha azonban az elbíráláskor hatályos büntető törvény a terheltre nézve enyhébb elbírálást tesz lehetővé, az az irányadó. A kommunista bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott büntetés korlátlanul enyhíthető, különös tekintettel a vádlott egészségi állapotára vagy korára.

Az új jogszabály egyúttal módosítja a büntetőeljárási törvényt, rögzítve, hogy a kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, az ügyekben pedig a Fővárosi Törvényszéknek soron kívül kell eljárnia. A nyomozás az ügyészség feladata lesz.
Gulyás Gergely korábban azt mondta, a törvénnyel lehetővé tennék, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlások "megrendelőit" és esetlegesen az akkori igazságszolgáltatás szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonják. Hozzátette, előterjesztésük egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük megnevezte Biszku Béla korábbi kommunista belügyminisztert, a forradalom utáni megtorlások egyik irányítóját.