Tiszta rémálom: patkányok és egerek a lakásban

A hívatlan vendég dermedt tekintetemtől cseppet sem zavartatva elindult nyoszolyám peremdeszkáján. Ennek a fele sem tréfa, ugrás ki az ágyból, futás söprűért. Mire visszaértem, bezzeg nyomtalanul eltűnt. Gondolhatni, hogy az éjszaka hátrelevő részét minden neszre összerezzenve, felfegyverkezve töltöttem. Hadban állok az egerekkel, s evvel közel sem vagyok egyedül. Mondjuk, ők sem...

Létezik ugyanis mezei egér, házi egér, s a kettő keveréke, a güzü egér, hogy csak a legalapvetőbb fajtákat említsük. Nem is szólva a cickányról, ami karcsúbb és kevésbé fitos, ám ugyanolyan előszeretettel néz be hozzánk. Mivel rovarokon él, a csapdába sem sétál bele. De mit is tegyünk az egérfogóba?
 
- A sajt csak a mesékben a kedvencük, a valóságban jobban szeretik a csokoládét és a nápolyit, ezt már etológusok is visszaigazolták - osztja meg velünk Hangya László növényvédő kertészmérnök, az egyik belvárosi növénypatika tulajdonosa. - Ma már a rágcsálóirtó pépek is csokoládés ízesítéssel készülnek.

A leghumánusabb megoldás a nyaktiló, ha az állatnak szerencséje van, az egy pillanat alatt végez vele.

A patkánynak, borznak való csapda igencsak félelmetes, használata nagy körültekintést igényel, hiszen méreténél fogva nem csak a betolakodóra lehet veszélyes.

- Az utóbbi egy hónapban nőtt meg az érdeklődés a riasztó- és irtószerek iránt, a száraz időjárás miatt ugyanis igen elszaporodtak például a pockok, ürgék is - folytatja Hangya László. - Többféle méreg létezik, de mind véralvadás gátló hatóanyagot tartalmaz, ami biztosan elpusztítja őket. A módszer hátránya, hogy ha elbújik az állat, legfeljebb a szagra figyelhet föl a gazda.

- Miért jön be a lakásba az egér, amikor szép az idő és élelemmel teli a mező? - a kérdéssel Darázsi Zsoltot, a madártani egyesület zalai titkárát, erdő-mező lakóinak nagy patrónusát kerestük fel.

 - Ősszel a telelési ösztön miatt zárt helyet keresnek a rágcsálók, a bevackolás vágya hajtja őket - feleli. - A nyár végi száraz időszak igencsak kedvezett a szaporodásuknak, nem tizedelték őket betegségek, s a fészkekbe zúduló csapadéktól sem kellett tartaniuk. Ha továbbra is marad a száraz idő, jókora vendégjárásra számíthatunk.

Állatbarátként az egyszerű, otthoni élvefogó csapdákat ajánlja leginkább.

- Állítsunk fejre egy befőttesüveget vagy virágcserepet, s ékeljük ki egy fél dióval, aminek befelé néz a húsa. Az egér alábújik, s amikor eszegetni kezdi, rácsukódik az edény. Kemény karton vagy műanyag lappal alányúlva bezárhatjuk, majd a mezőn szabadon engedhetjük az állatot.

A ragasztós módszert azonban betiltaná, úgy tudja, ez korábban napirenden is volt.

- Kegyetlen eljárás, az állat hosszú ideig agonizál, amíg kiszárad, megfullad vagy éhen hal. Arról nem is beszélve, hogy a padlásokon kihelyezett ragacsba már gyöngybagoly, vörösbegy is beleragadt, ami nagyon sajnálatos.

A patkánytól már nem mindig sikerül házilagos módszerekkel megszabadulni. Felbukkanásuk az esetleges fertőzések miatt is veszélyes, ráadásul a házi változatot mára szinte teljesen kiszorította az erősebb csatorna-, illetve vándorpatkány. A házi verzió általában a padlásokat, magasabb, szárazabb helyeket kedveli, míg a csatornapatkány földbe vájt üregekben tanyáz.

- Ellenük a góckeresés a legeredményesebb taktika - tudjuk meg Simon Péter kártevőirtó vállalkozótól, aki az e szakmában legmagasabbnak számító egészségügyi gázmesteri végzettséggel is rendelkezik.

Mint elmondja, korábban az volt a gyakorlat, hogy minden csatornafedélnél mérget raktak le, remélve, hogy csak belebotlanak az állatok. Ő ehelyett megkeresi a fészket, s azt kezeli. Sokkal hatékonyabb, s a környezetbe is kevesebb méreg kerül ki.

- De miként találja meg a gócokat?

- A csatorna a szennyvíz váltakozó szintje miatt fészkelésre nem alkalmas. E célból a repedéseket kihasználva, a környező földbe vájnak járatokat, ott készítenek fészket, amit általában kijárat köt össze a felszínnel. E kürtőket a gyakorlott szem könnyen észreveszi, s máris tudom, hol tanyáznak.

- A csatornapatkány nem is zavarja a mi köreinket?

- Hát, amíg fel nem jön, nem. De feljön, ha máshol nem, a vécén keresztül. Rettentő ügyesen mászik ugyanis. Szerencsére ritkán fordul elő.

Bevallom, igen nehezen emésztem a gondolatot, hogy a toalettben esetleg egy patkány nézhet velem farkasszemet. A tipikus gyerekkori rémálom jut eszembe, a vécéből felnyúló kézről... Mindjárt be is ugrik, azt olvastam, hogy New Yorkban 10 millió patkány él. Lehetséges ez?

- Találgatások szerint nagyvárosokban körülbelül ugyanannyi a patkány, mint az ember, de ezek csak becslések.

Más vizekre evezünk, megtudjuk, hogy a gabona védelme is gázmesteri feladat. A lisztnek valót foszforhidrogén tartalmú golyókkal szabadítják meg a bogártól, zsizsiktől. A tablettákból gáz fejlődik, ami hasonló mértékben mérgező mint a cián, ám a művelet végére nem marad vissza ártalmas anyag. Épp e hetekben zajlik e munka dandárja.

A gázosítás nem veszélytelen művelet, jelzi ezt, hogy évente egy-egy haláleset rendre előfordul az országban. A mester felelevenít egy régebbi, nem zalai történetet, amely egy rovariszonnyal (insectofóbia) küzdő házaspár vesztét okozta. A pár sokadik alkalommal hívta már ki a szakembert, aki viszont bogarakat soha nem talált. Ám egy ponton elunta, s hogy megszabaduljon a nyaggatástól, alaposan elgázosította a lakást. A házaspár azonban túl hamar tért vissza otthonába, s a párnákon még ott volt a méreg maradéka. Reggelre egyikük sem élt.

E hetekben a darazsakkal is sokaknak meggyűlik a baja. Az áttelelő anyák tavasszal kezdik el építeni a fészket, ami mostanra ölt olyan méretet, hogy zavaró lehet az emberek számára.

- Sokféle módszer létezik az eltávolításukra, van, aki nagy nyomással beporozza, más permetezi őket, én csalétkes anyaggal dolgozom.

- ???

- Saját készítésű speciális szert permetezek a darazsak bejárati nyílásához, amit behurcolnak a fészekbe, s az egész boly elpusztul. A módszer előnye, hogy akkor is hatásos, ha nehezen hozzáférhető helyen, például egy padlászugban van a fészek.

A hangya is igen helyes teremtés, amíg a mesékben szorgoskodik, de ha a fekete sereg regimentként masírozik a konyhapulton, vagy áradatként dől ki a fal résein, már más összefüggésben kezdjük emlegetni La Fontaine-t. Az erdei vöröshangya biztosan nem megy be a lakásba, a gyepi és a házi hangya azonban annál inkább.

Utóbbiak odavannak az édességért. Ha egy kószáló egyed ráakad a lakásban egy kockacukor morzsára, haladéktalanul megjelöli a hozzá vezető utat, s máris özönlik a többi a kijelölt nyomvonalon. A gyepi változat viszont a húst is kedveli. Szintén gyakoriak a lakásokban, bár jóval rejtőzködőbben élnek. Fészkelő bolyokat alakítanak ki, amit csak abból vehetünk észre, hogy a padló szélére kis morzsalékot túrnak ki. Megeshet, hogy évekig sem okoznak problémát.

Fáraóhangyák inváziója
Bő két évtizede a fáraóhangyák okoztak nagy riadalmat megyénkben. E fajta nálunk nem honos, valószínűleg a szovjet katonák hurcolták be  Zalába a karcsú, világos vörös színű jószágot. A valódi gondot az okozta, hogy a fáraóhangyák nem reagáltak a szokásos irtószerekre, s amíg a szakemberek meg nem találták a lárvák fejlődését megakadályozó speciális készítményt, mindenki tehetetlenül állt az invázió előtt.


Szerintem (Magyar Hajnalka jegyzete)
Na ugye, hogy semmit sem szabad kidobni... Eme, anyáinktól örökölt alapvetés újabb érvvel izmosodott, amikor az egerek nemrégiben  társbérletet nyitottak a spájzomban. Ahol amúgy, az évek során jócskán felgyűltek már az alkoholos italok fém díszdobozai is. Most jött el a ti időtök cirógattam meg tekintetemmel az egykor viszkit, vodkát dajkáló hengereket, hasábokat. Miután ugyanis elhűlve tapasztaltam, hogy  az egerek jó étvágyát igazolva ujjnyi lyuk tátong a spagettis zacskó és társai sarkán, az új beszerzést már egérbiztos fémtrezorba csúsztattam. Na, ezt kapd ki, cini-cini!