Belföld

2011.08.22. 08:29

Lennie kell egy hazának

Augusztus 20-án szerte a megyében ünnepelték az államalapító Szent István királyt. Összeállításunkban a megemlékezések legfontosabb gondolatait emeltük ki, valamint csokorba szedtük a kitüntetett zalaiakat.

Zalai Hírlap

Zalaegerszeg - A megyeszékhelyen augusztus 20-a előestéjén, pénteken a csácsi városrészben emlékeztek István királyra, a róla alkotott szobor környezetében. Sümegi László, a város önkormányzati képviselője a hagyománytisztelet, az ünnep s az államalapító jelentőségét méltatta. Többek közt az egység megteremtőjeként említette, amely nélkül, mt fogalmazott, nincs nemzeti felemelkedés, magyar jövő. Rámutatott, Szent István jövőbe vetett hitet, köz- és vagyonbiztonságot, gazdasági fellendülést, kiszámíthatóságot adott népünknek.

- Szent István és műve nemcsak múltunk része, nemcsak példa mindannyiunk és a jelenkori vezetők részére, több lennél. Mérték. Melyhez tetteinket, közéleti szerepvállalásainkat igazítani kötelesség - hangoztatta a szónok.

A városi ünnepséget szombaton a Jézus Szíve Ferences Plébánia kertjében tartották, ahol Szemes Péter, a Pannon Tükör irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta az ünnepet.

Beszédében hangsúlyozta, Szent István az erő segítségével teremtette meg az egységes Magyarországot, megmaradásunk záloga pedig a keresztény vallás és a királyi hatalom tekintélye lett.

- Tudta azt is, hogy az e világi boldoguláshoz, az erős és egységes földi birodalom megteremtéséhez elsősorban törvények és területi elvű gazdasági-katonai szervezettség szükséges. Két törvénykönyve meghatározta a korabeli magyar élet kereteit, keresztény szellemiségében pedig nemzeti alkotmányunk alapjaként szolgál - fogalmazott Szemes Péter.

Az ünnepség keretében az új kenyeret Ocsovai Grácián plébános áldotta meg, s Gyutai Csaba polgármester szegte meg.

Ugyancsak szombaton tartották Zalaegerszegen a Falumúzeum napját. Ennek keretében mutatták be Nagy Lajos Mit üzennek a citerahúrok című könyvét, melyben a Válicka Citerazenekar 35 évét dolgozta fel - az együttes ugyancsak szerepelt a színpadon fellépők sorában. Pajtakiállítás nyílt Rakonczay Ágnes keramikus munkáiból, illetve játszóház, kirakodóvásár színesítette a programot, s a látogatók megkóstolhatták a kemencében sült langalit.

Nagykanizsán a hagyományoknak megfelelően térzenével kezdődött a Deák téren az augusztus 20-i ünnepségsorozat. A Nagykanizsai Fúvószenekar műsora után pedig hagyományőrző huszárok, a Történelmi Vitézi Rend helyi hadnagysága, valamt a Thúry Baranta Közösség közreműködésével vonták fel ünnepélyesen az országzászlót a Turul szobornál lévő zászlórúdra.

Az ünnepség a Hevesi Sándor Művelődési Központ főbejáratánál folytatódott, ahol Jerausek István önkormányzati képviselő mondott verset.

- Boldog az a város, mely tud ünnepelni, s régmúlt nagyjaira mindig emlékezni - hangsúlyozta ünnepi beszédében prof. dr. Perjés Ottó, a város díszpolgára. - A mai nap az emlékezés ünnepe: immár ezertizenegy esztendeje mindig megünnepeltük Szent István megkoronázását.

A nagykanizsai ünnepségsorozat a Csónakázó-tónál folytatódott, ahol zenekarok sora lépett fel. A napot fergeteges tűzijáték zárta, melyet idén nem a város polgármesteri hivatalának tetejéről, hanem a Csótó szigetéről lőttek fel.

Letenyén a kastélyparkban Bődör Kriszta tolmácsolásában egy 13. századi ismeretlen szerző Himnusz Szent István királyról című versével kezdődött meg az ünnepség, melyen Halmi Béla polgármester köszöntötte a jelenlévőket.

- Szent István kijelölte az utat: lennie kell egy államnak a Kárpát-medencében, melyet a magyarok közösen tulajdonolnak - hangsúlyozta ünnepi beszédében Kubatov Gábor, a Fidesz országos pártigazgatója. - Most pedig elszámolhatunk azzal, hogy milyen munkát végeztünk, előre léptünk-e az úton, többek lettünk-e az elmúlt évtizedekhez képest, s jól sáfárkodtunk-e a ránk bízott javakkal. Ma csak rajtunk, a közös munkánkon múlik, hogy ismét sikeressé tegyük Magyarországot.

Ezt követően a Mura Mazsik mazsorettcsoport tartott bemutatót, majd Halmi Béla Pro Urbe kitüntetést adott át dr. Váradi Mártának. A Köz szolgálatáért címet kapott Kátai Tibor, s Letenye város díszoklevelét vehette át Sánta Tibor.

Keszthelyen a Helikon parkban lévő székely kapunál tartották a Szent István-napi ünnepséget. Mannger Jenő országgyűlési képviselő köszöntőjében az ünneplő közösségek szerepét említette hangsúlyosan. Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere köszöntötte a csángó vendégeket, majd Szent István örökségéről beszélt, mondván: semmiféle király, sem Európában, sem a világon nem vetekedhetett vele. A Szent Korona vigyáz az egész Kárpát-medencére. A beszédeket, majd Rékasi Károly színművész műsorát követően a kenyérszenteléssel ért véget az ünnepség.

Zalaszentgróton a Szent István téren rendezték meg az ünnepséget. A Városi Fúvószenekar műsorát követően Baracskai József polgármester mondott beszédet, méltatva első királyunk érdemeit. Mt mondta, István szentté avatásának dátuma Zalaszentgrót számára is kedves évszám, hiszen 1083-ban lett szent Imre herceg, a templom védőszentje, s Gellért püspök, aki a város névadója. Beszédét követően átadta a város által alapított elismeréseket. Díszpolgári címet kapott Császár József, aki húsz éven át volt polgármestere Zalaszentgrótnak. Pro Urbe díjat a város egykori jegyzője, Simon Lajosné dr., valamint Kiss Imre, a Zala-Cereália Kft. nyugalmazott igazgatója, a képviselő-testület egykori tagja vehetett át.

Hévízen a polgármesteri hivatal előtti téren Papp Gábor, a város polgármestere mondott beszédet. Felidézve államalapító Szent István életét, gazdag szellemi örökségét, úgy fogalmazott: első királyunk gondosan ügyelt arra, hogy a magyarság érdekei soha ne sérüljenek. Kihangsúlyozta: Hévíz hozzájárul ahhoz, hogy országunk stabil tagja legyen az európai országok közösségének úgy, hogy nem feledjük soha: mi a Szent Korona Országa vagyunk!

Lentiben a helyi hagyományoknak megfelelően szentmisével vette kezdetét a Szent István-napi ünnepi program, melyet Kondákor Gyula esperes-plébános celebrált. Ezt követően  a városi megemlékezés keretében  előbb a lovászi Mixolid kamarakórus adott műsort, majd Horváth László polgármester méltatta államalapító királyunkat. Szent István igazi nagysága abban rejlik, ahogy meghatározta Magyarország helyét az akkori világban, ahogy fellépett Európában.

Kitüntetések, elismerések az ünnep alkalmából

A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesítették  Kovács Gyulát, a ZALAERDŐ Zrt. erdész-technikusát, A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a  csillaggal (polgári tagozata)  kitüntetést adományozták  Dr. Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebésznek. Dr. Bence Lajos muravidéki költő, irodalomtörténész a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét,  Zadravec Szekeres Ilona  a Kisebbségekért Díjat vehette át, Rózsás János író, Gulag-kutató a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapta. 

Arany Érdemkeresztet vehetett át Kováts István, a KDNP Zala Megyei Szervezete tb. elnöke és dr. Páhy János címzetes esperes, püspöki tanácsos, a nagykanizsai Sarlós Boldogasszony Plébánia plébánosa. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetettjei között van Halmi László, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium tanára. Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapta Horváth József,  a keszthelyi Pannon Egyetem professor emeritusa, Dr. Kámán Éva, a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság elnöke lovagkeresztet kapott. Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott a miniszter dr. Tószegi Sándornak, a Zala Megyei Kormányhivatal kerületi főállatorvosának, az Életfa Emlékplakett bronz fokozata kitüntetést adományozták Dr. Czencz Kornéliának, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Növényvédelmi Intézet nyugalmazott egyetemi docensének,  Aranykoszorús Gazdaasszony Díjat Varga Béláné családi gazdálkodó,  Aranykoszorús Gazda Díjat Cziráki Gábor egyéni vállalkozó kapott. Közművelődési díjban részesült Baloghné Bacsa Ibolya, baki művelődésszervező.

Szerintem (Sinkovics Eta jegyzete)

István királyról bőséges történelemórákat kapunk ilyentájt. Életéről, hitéről, országteremtő nagyságáról, külső és belső ellenségeivel való küzdelmeiről. Nem tudom, a szónokok hogyan fognak hozzá beszédükhöz, előveszik történelmi ismereteiket vagy a meglévő tudásukat kiegészítik a feladatra készülvén. A  hallgatóság önkéntes, s főként az idősebb korosztály alkotja. Ennek oka lehet, hogy augusztus 20-a iskolaszünetre eső ünnep, így a diákok nincsenek kötelezően kiküldve a rendezvényre. Pedig ők is összevethetnék a tanultakat a hallottakkal. Hogy megtudják, a történelem ismerete nem csak tananyag, házi feladat ... Ám az oktatás szűkítését nézve, az sem baj, ha valaki legalább lecke szinten tisztában lesz a történésekkel. Hogy a nagy hagyománytiszteletben ne hangozhassék el a tévében megszólaltatott riportalany szájából, hogy már István király idejében is krumplival sütötték a kenyeret...

Ezek is érdekelhetik