Belföld

2011.08.25. 07:02

Ínségből nyomorba

A csepeli gyilkosságok felfedezése után állami bekeményítés várható a hajléktalanság okozta gondok megoldásában. A szociális területen dolgozó szakemberek viszont állítják, a nyomort és a vele járó gondokat a rendőri fellépés szigorítása nem szüntetné meg.

Szalabán Attila

A hajléktalanok utcákról történő kiszorítására elsősorban önkormányzati szinten történtek lépések, más városokhoz hasonlóan Nagykanizsa és Zalaegerszeg vezetése is intézkedett.

A megyeszékhely közterületein például tilos alkoholt fogyasztani - ezzel kívánta az önkormányzat az italozó hajléktalanok és a koldusok okozta lakossági felháborodást orvosolni, Kanizsán viszont a kéregetést tiltották meg a belvárosban. Ezek a tiltások azonban legfeljebb a szem elől tüntették el a problémákat, a hajléktalanok száma eggyelsem csökkent.

A társadalom tűrésszintje viszont egyre alacsonyabb, s ez tovább romlik, amikor hajléktalanok által elkövetett bűncselekményről szerez tudomást a közvélemény. Ez megfigyelhető a közelmúltbeli csepeli gyilkosságok kapcsán, de észrevehető volt már 2002-ben Nagykanizsán is. A városban akkor a Sugár utca 3. szám alatti épületben egy hajléktalan brutálisan agyonvert egy nőt - ezért két évvel később súlyos börtönbüntetésre ítélte őt a bíróság, ám az eset máig megmaradt az emberek emlékezetében.

- Murakeresztúron éltem, amikor meglátogatott egy hajléktalan unokaöcsém. Pénzt kért tőlem, ám nem tudtam adni. Ezen feldühödött, és egy fejszével borzasztóan összevert - idézte fel Balogh András, aki a támadást követően munkaképtelenné vált, pénz nélkül maradt, s mára maga is hajléktalan. Vele és társaival a kanizsai hajléktalanszállón beszélgettünk.



- Ha nincs valamim, én inkább kérek, de soha nem tennék törvénybe ütközőt. Ugyanakkor az is igaz, hogy vannak hajléktalanok, akik direkt bűnöző életmódot folytatnak.- Arra akartak rávenni, hogy aláírjam egy gépkocsi adásvételi szerződését - mesélte Ferenczi Tibor. - Némi pénzt kínáltak érte, s majdnem belementem, de eszembe jutott, hogy jó pár hajléktalan került már ilyesmi miatt komoly bajba, így nemet mondtam.

Bár Zalában nincsenek akkora hajléktalantelepek, mint Csepelen, ám találni hasonlókat.

Burka Máriával és társaival például Kiskanizsa közelében, egy tisztáson kialakított tanyájuknál beszéltünk. Az összetákolt épületeket igyekeztek komfortossá tenni - a berendezést saját bevallásuk szerint kidobott holmikból állították össze.

- Az itt élők közül senki nem követett el soha semmilyen bűncselekményt, be sem fogadnánk olyan embereket - állította Burka Mária. - Félnie sem kell azoknak, akik idejönnek, hiszen nem bántunk mi senkit. A csepeli ügyről mi is hallottunk, s biztosak vagyunk benne, hogy a hajléktalanokra akarják ráhúzni a vizes lepedőt. Ez a legegyszerűbb megoldás a hatalom számára.

A hajléktalanok magukat áldozatnak tartják, s úgy vélik, a csepeli ügynél is elhamarkodta a társadalom az ítéletét, nem várta meg, hogy a részletekre fény derüljön. Szerintük az a valószínű, hogy a gyilkosságokkal vádolt hajléktalanok valakinek - akár a macedón férfi - parancsára követték el a tetteiket, maguktól nem ártottak volna senkinek.

- A hajléktalanok egy része nem biztos, hogy a törvénnyel egyező módon igyekszik a megélhetését biztosítani - fogalmazott Németh András, a zalaegerszegi hajléktalanszálló vezetője, aki szerint a hajléktalanok problémáját rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani, egy ilyen lépés feltétlenül zsákutcába vezet. - Ezek száma azonban nem kiugró, szerintem arányaiban kevesebb, mint ahányan a társadalom hajlékos részéből bűnözésre adják a fejüket. A kezemen meg tudom számolni, hogy az elmúlt 15 évben hány általunk ellátott hajléktalant ítéltek el valamilyen bűncselekmény miatt. Az inkább jellemző, hogy a büntetés végrehajtási intézményekből szabadulók közül hozzánk kerülnek.



- Noha tapasztalataink szerint Zalában nem jelentős a hajléktalanokkal kapcsolatos jogsértések száma, inkább egymás sérelmére elkövetett bűncselekményekről lehet kis számban beszámolni. Előfordul pár lopás és kifosztás, melyek általában megélhetési problémákra vezethetők vissza - hallottuk Salamon Róbert alezredestől, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől. - Szabálysértési értékre általában egyes áruházakból élelmiszerek lopásáról kapunk bejelentéseket, erőszakos bűncselekmények elvétve fordulnak elő. Jellemző egyébként, hogy a jogsértéseket általában alkoholos befolyásoltság alatt követik el.



A rendőrségi szóvivő ugyanakkor elmondta: inkább előfordul, hogy mások provokálják a hajléktalanokat - gúnyolják, idegesítik, elvétve még kisebb testi sértések is történnek. Salamon Róbert a megoldási lehetőségekről szólva megjegyezte, hogy az illetékesek munkáját erősen nehezíti a nagyfokú látencia, hiszen a tapasztalatok szerint a hajléktalanok általában mindenkivel szemben bizalmatlanok. Még az őket ért jogsértésekről sem tesznek bejelentést. Az alezredes elmondta: a rendőrség a hajléktalan személyeket fenyegető fagyhalál, valamint a sérelmükre és az általuk elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek egyik elemeként minden év októberében feltérképezik a hajléktalanok szálláshelyeit . Gondoskodnak a sérült, illetve krízishelyzetben lévő hajléktalan mentővel történő elszállíttatásáról is.

- Eddig bárhol próbálták rendészeti eszközökkel megoldani a hajléktalanság problémáját, az nem járt sikerrel - szögezte le Horváthné Bagó Mónika, a Nagykanizsa és környéke Foglalkoztatás, Szociális és Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezetője. - Nyugodtan ki merem jelenteni: a rendőrség nem tudja megoldani ezt a problémát, de a fellépése prevenciónak jó lehet.

OLDALTÖRÉS: A pályázatok mutatják

 A pályázatok mutatják

 A pályázatok mutatják

 A pályázatok mutatják

A zalai és a budapesti helyzet lényegesen különbözik. Az állam azonban az egész országra egyformán érvényes lépéseket tesz - mutatott rá Barbalics László, a nagykanizsai hajléktalanszálló vezetője. - A különböző intézkedésekből és a pályázatokból már látszik, hogy az utcai hajléktalanságot igyekszik megszüntetni a kormány - jelezte a Vöröskereszt szakembere. – Eddig például az utcai szolgálatot normatív módon támogatta az állam, ám most pályázatot írtak ki. Annak egyik követelménye, hogy a szolgáltatással ellátott hajléktalanok legalább 10 százalékát ki kell venni az utcai tartózkodásból. Egy másik TÁMOP-os pályázat kiírása most készül, az is kifejezetten az utcai hajléktalanok lakhatásának kérdésével foglalkozik.

Barbalics László hozzátette: a politikusok részéről általánosságok hangzottak el a hajléktalanság megszüntetésére irányuló követelményekről. A részleteket azonban szerinte az illetékes minisztériumokban kiváló szakmai stáb dolgozza ki, s ez szerinte biztosíthatja az egyelőre csak a beavatottak által ismerhető program eredményességét.

Nagykanizsán nem jellemző, hogy a hajléktalanok bűncselekményeket hajtanának végre – tette hozzá a szakember. Az általa vezetett szállón évente 100–120 alkalommal jelennek meg a rendőrök, de az esetek többségében nem elkövetőként keresik a hajléktalanokat, hanem valamilyen más okból intézkednek.

 

OLDALTÖRÉS: Szerintem (jegyzet)

Szerintem (jegyzet)
Sajtóhírek szerint félelmetes hely a csepeli hajléktalan telep, ahová belépéskor nem árt néhány tucat rendőrt kérni magunk mögé. Még soha nem jártam arrafelé, de egy kicsit túlzásnak tartom ezt a véleményt. Magam is körülnéztem jó pár hajléktalan telepen, s a legnagyobb veszély, ami leselkedett rám, az a hányinger volt, ha a közeli bokrokból éppen felém sodorta az emberi ürülék szagát a szél. A hajléktalanok azonban ritkán léptek fel ellenségesen az idegenekkel szemben – annál több példát lehetne mondani arra, hogy őket hányszor bántalmazták, akár puszta brahiból. Persze zavaró, ha az áruházból kilépve valaki negyedórán keresztül nyaggat bennünket egy százforintosért – ám nézzük az ő szempontjukat is: nekik már nincs mit elveszíteniük, számukra tényleg a lét a tét. Ez a kényszer pedig belevihet embereket akár törvénysértésbe is – de nem csak a hajléktalanokat. Érdemes lenne körülnézni, hány köztudomásúlag bûnöző életmódot folytató család él luxuskörülmények között. Elgondolkodtató az is, hogy egy közvélemény- kutatás adatai alapján az emberek a fekete BMW nyomán asszociálnak leginkább bûnöző tulajdonosra – azzal pedig szerintem nem a hajléktalanok járnak.

Szerintem (jegyzet)
Sajtóhírek szerint félelmetes hely a csepeli hajléktalan telep, ahová belépéskor nem árt néhány tucat rendőrt kérni magunk mögé. Még soha nem jártam arrafelé, de egy kicsit túlzásnak tartom ezt a véleményt. Magam is körülnéztem jó pár hajléktalan telepen, s a legnagyobb veszély, ami leselkedett rám, az a hányinger volt, ha a közeli bokrokból éppen felém sodorta az emberi ürülék szagát a szél. A hajléktalanok azonban ritkán léptek fel ellenségesen az idegenekkel szemben – annál több példát lehetne mondani arra, hogy őket hányszor bántalmazták, akár puszta brahiból. Persze zavaró, ha az áruházból kilépve valaki negyedórán keresztül nyaggat bennünket egy százforintosért – ám nézzük az ő szempontjukat is: nekik már nincs mit elveszíteniük, számukra tényleg a lét a tét. Ez a kényszer pedig belevihet embereket akár törvénysértésbe is – de nem csak a hajléktalanokat. Érdemes lenne körülnézni, hány köztudomásúlag bûnöző életmódot folytató család él luxuskörülmények között. Elgondolkodtató az is, hogy egy közvélemény- kutatás adatai alapján az emberek a fekete BMW nyomán asszociálnak leginkább bûnöző tulajdonosra – azzal pedig szerintem nem a hajléktalanok járnak.

Szerintem (jegyzet)
Sajtóhírek szerint félelmetes hely a csepeli hajléktalan telep, ahová belépéskor nem árt néhány tucat rendőrt kérni magunk mögé. Még soha nem jártam arrafelé, de egy kicsit túlzásnak tartom ezt a véleményt. Magam is körülnéztem jó pár hajléktalan telepen, s a legnagyobb veszély, ami leselkedett rám, az a hányinger volt, ha a közeli bokrokból éppen felém sodorta az emberi ürülék szagát a szél. A hajléktalanok azonban ritkán léptek fel ellenségesen az idegenekkel szemben – annál több példát lehetne mondani arra, hogy őket hányszor bántalmazták, akár puszta brahiból. Persze zavaró, ha az áruházból kilépve valaki negyedórán keresztül nyaggat bennünket egy százforintosért – ám nézzük az ő szempontjukat is: nekik már nincs mit elveszíteniük, számukra tényleg a lét a tét. Ez a kényszer pedig belevihet embereket akár törvénysértésbe is – de nem csak a hajléktalanokat. Érdemes lenne körülnézni, hány köztudomásúlag bûnöző életmódot folytató család él luxuskörülmények között. Elgondolkodtató az is, hogy egy közvélemény- kutatás adatai alapján az emberek a fekete BMW nyomán asszociálnak leginkább bûnöző tulajdonosra – azzal pedig szerintem nem a hajléktalanok járnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!