Orbán-beszéd - Muszáj bírni szusszal! Lassításra ezután sincs lehetőség (reakciókkal)

"Vagy legyőzzük a fenyegető kockázatokat, és megragadjuk az új lehetőségeket, vagy a veszélyek győznek le minket, és akkor minden eddiginél rosszabb helyzetbe kerülhetünk, hosszú évekre, sőt évtizedekre elveszíthetjük a reményt" - mondta Orbán Viktor, kiemelve: nem tüneti kezelésre van szükség, "nem akarunk sem Görögország, sem Írország sorsára jutni". Az utóbbi évek mentalitása szerinte az volt, hogy hitelből mindent lehet, ezt reklámozták a bankok és a hitelezők, "akik mindenféle ügyes trükkel rávették az embereket, hogy olyan házakat, lakásokat, autókat vásároljanak, amelyeket valójában nem engedhetnének meg maguknak". Vissza kell térni a józan ész és a felelősség útjára - jelentette ki.
   
A kormányfő szólt az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseiről is. Kiemelte, hogy a West Balkán szórakozóhelyen történt diszkótragédia után a kormány felülvizsgálta és újraszabályozta a szórakozóhelyek működtetését, a három fiatal lány "haláláért felelős gátlástalan, a nyereség érdekében mások életét is kockáztatni kész emberek felelősségrevonása megkezdődött".
   
Elmondta, hogy áttörést értek el Magyarország energiafüggőségének felszámolásában: a többi között megkötötték a vezetékrendszerek összekapcsolásáról szóló szerződést Horvátországgal, és államközi szerződést írtak alá Szlovákiával a gázvezetékrendszer összekapcsolásáról.
   
A nyugdíjreformról szólva kijelentette: "az emberek 97 százaléka úgy döntött, hogy az újjászervezett állami nyugdíjrendszerben folytatja a takarékoskodást", a kormány pedig garantálja az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
   
A kormányzati eredmények közé sorolta a 40 évnyi szolgálati idővel rendelkezők nők nyugdíjba vonulásának lehetővé tételét, a gyes visszaállítását három évre, a lakásárverezési moratórium meghosszabbítását, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállítását, a kormányablakok megnyitását és az Audi-beruházás kiemeltté nyilvánítását.
   
A miniszterelnök kijelentette: a kormány az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetésével összefüggésben vállalta, hogy senki sem járhat rosszul, senkinek sem csökkenhet a fizetése. A kabinet ezért a maga hatáskörében megtette a szükséges lépéseket: a költségvetési intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonú cégek számára, és megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről, a minimálbér és a bérminimumok növeléséről - mondta, hangsúlyozva, hogy a megállapodás alapján a bérminimumokat a magánszférában is kötelező alkalmazni.
   
Ennek ellenére számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el - mondta a kormányfő, kiemelve: a kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot hozott létre, és érvényt szerez vállalásának, azaz gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése.
Orbán Viktor beszédében közölte: felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot a kormány március 15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek - ismertette.
Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést akarunk, akkor mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell - fogalmazott.
   
Azt is mondta, hogy a világban ország-újjászervezési verseny indult, amelyből kimaradni történelmi hiba lenne.
   
A korábban felvett hitelek miatt idén 2.429 milliárd, jövőre 2.302 milliárd, azután 3.046 milliárd, 2014-ben pedig 2.404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk az árfolyamok mostani állása szerint - emlékeztetett Orbán Viktor, elmondva: jogos elvárás, hogy a jövőben a hazai gazdaságot ne lehessen még egyszer úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént. Ezért szerinte alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére.
   
Szólt arról is, hogy az ország újjászervezését nem lehet az emberek feje fölött, támogatásuk nélkül véghez vinni, a parlament nem működhet az elmúlt nyolc év szellemében, amelyet szerinte az jellemzett: "megreformálunk titeket, ha belerokkantok is".
   
Kifejtette, hogy ma mindenkit az érdekel, lesz-e munkája, megélhetése, miből tudja fizetni a rezsijét, fenntartani a családját, és hogy "mikor jutunk ki abból a mókuskerékből, hogy aki dolgozik, az is csak hónapról hónapra tengődik".
   
Minden támogatást meg kell adni ahhoz - folytatta -, hogy az Új Széchenyi Tervbe minél többen és minél hamarabb bekapcsolódhassanak, mert ez a gazdasági növekedés és az egymillió új munkahely létrehozásnak kulcsa.
   
A miniszterelnök az új alkotmány szükségességéről elmondta: helyre akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, másrészt "hozzá akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz, a XXI. század követelményeihez és lehetőségeihez".
   
Orbán Viktor leszögezte, a különleges idők különleges eszközöket igényelnek. Ezért van szerinte jogos igény arra, hogy az alaptörvénybe foglalják például az államadósság korlátjainak megállapítását, a nemzeti vagyon védelmét és a biológiai sokszínűség fenntartását. Szavait nagy taps fogadta.
   
Az alkotmányozás a magyar gazdaság talpra állításának nélkülözhetetlen része, az új magyar alaptörvény az ország alapvető gazdasági érdeke - közölte.
   
A kormányfő szólt arról is, hogy a parlamentnek lesz tennivalója idén az oktatás területén is: úgy kell megújítani az oktatási rendszert, hogy alkalmas legyen perspektívát adni a gyermekek, fiatalok számára. Azt kérte, hogy "az ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon" az oktatási kérdések vitájában, és helyette a saját gyermekei, unokái fényképét hozzák magukkal.
   
Bátor lépésekre van szükség szerinte az egészségügy megmentése és megújítása érdekében is. "Ne a betegségből induljunk ki, hanem az egészségből" - hangsúlyozta. Az emberek egészsége ugyanolyan fontos személyes tőke, mint a lakás, a vagyon vagy az autó, "aki tehát elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz" - mondta.
   
Beszédében emlékeztetett: december 23-a óta 68 kormányrendeletet, 32 kormányhatározatot és 76 miniszteri rendeletet adtak ki, benyújtottak továbbá 13 törvényjavaslatot. Így most 23 kormányjavaslat van a parlament előtt.
   
Orbán Viktor felszólalása alatt jelen volt a parlamenti ülésteremben Schmitt Pál államfő, Polt Péter legfőbb ügyész és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: MSZP: a miniszterelnök vágyakat fogalmazott meg, nem konkrét cselekvési tervet

MSZP: a miniszterelnök vágyakat fogalmazott meg, nem konkrét cselekvési tervet

Az MSZP szerint a kormányfő hétfői, parlamenti felszólalása alapján úgy tűnik, mintha egy miniszterelnöki székfoglalót hallottak volna, mert az vágyakat fogalmazott meg, nem pedig konkrét cselekvési terveket.

Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, az elmondottakból úgy látszik, hogy Orbán Viktor vagy azt nem tudja, hogy hogyan kellene megoldani az ország előtt álló problémákat, vagy azt nem meri beismerni, "hogy négy éven keresztül folyamatosan hazudott a választóknak" és nem létezik a "könnyebb és fájdalommentes út". Amellyel hitegették és traktálták a választókat a kampány során, mert a válságból kivezető út fájdalmas és nehéz - tette hozzá.

 Mesterházy Attila úgy fogalmazott, meglátása szerint a kormány azt készíti elő, hogy hogyan lehet a helyzetet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni. Hozzátette, nem lenne szükség adóemelésre és megszorításokra, ha folytatták volna az előző kabinet által megkezdett gazdaságpolitikát.

A frakcióvezető beszéde elején vitába keveredett Kövér Lászlóval, mert azt mondta, meglátása szerint a jobbikos Vona Gábor felszólalása kapcsán "a házelnöknek is lenne némi teendője". Kövér László visszautasította az ülésvezetés bírálatát, majd azt is kilátásba helyezte, hogy megvonja a szót a képviselőtől.

Mesterházy Attila kijelentette, a kormányfőnek abban igaza van, hogy sokan várták a kétharmados többséget és sokan érveltek azzal, hogy így neki lehet látni az ország előtt álló problémák megoldásának. Hozzátette, hogy eközben a választók is elhitték, hogy minden nehézség nélkül lehet javítani az ország helyzetén és hogy mindenért csak az előző kormányok felelősek. Megjegyezte, ugyanezek az emberek abban is hittek, hogy a kormány megvédi a magánnyugdíjpénztárakat, létrehoz egymillió munkahelyet, két hét alatt közbiztonságot teremt és mindenkinek nő a fizetése, miközben csökken az adója. A politikus azt mondta, hogy az 1998-2002-es kormány időszaka óta Orbán Viktor csak idősebb lett, de megfontoltabb nem. Hangot adott annak a véleményének, hogy a miniszterelnök a korábbi kormányzásából csak azt a konzekvenciát vonta le, hogy "nem volt elég kemény, hogy nem semmisítette meg azokat, akik adott esetben nem értenek azzal egyet, ahogy ön kormányoz vagy azzal, amilyen politikát képvisel".

A frakcióvezető kijelentette, hogy a kormányváltás óta 93 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, ebben a hónapban a tervezetthez képest 120 milliárddal lett magasabb az államadósság, igazságtalan adórendszert vezettek be, történelmi csúcson van a benzinár, nőttek az energiaárak, drágultak az élelmiszerek, romlott a közbiztonság, elvonták a magán-nyugdíjpénztári bevételek. Hozzátette, hogy emellett kapkodó gazdaságpolitikát folytatnak és az ország nemzetközileg elszigetelődik, miközben korlátozzák a jogállamot és a demokráciát.
   
Kijelentette, hogy ezzel szemben az előző kormány konszolidált helyzetben adta át a költségvetést és a gazdaságot. Két adatot említve azt mondta, hogy a Bajnai-kormány mandátumának lejártakor az országkockázati felár "kétszer alacsonyabb volt" a jelenleginél, míg a svájci frank árfolyama akkor 185 forinton állt, most pedig "örülünk, ha nem éri el a 210 forintos szintet". Szavai szerint az egy stabil gazdaság politikát jelentett, míg most a sok területen megtapasztalható kapkodás sok területen komoly káoszt okozott.
   
Úgy összegzett, hogy számára az tűnik ki, hogy a kormány csak a hatalom átvételére készült, a kormányzásra nem.

OLDALTÖRÉS: KDNP: rendezett világot kell teremtenünk

KDNP: rendezett világot kell teremtenünk

KDNP: rendezett világot kell teremtenünk

KDNP: rendezett világot kell teremtenünk

A KDNP frakcióvezetője szerint a kormánypártoknak rendezett világot kell teremteniük, mert kaotikus világot örököltek, emellett gazdasági szabadságharcot kell folytatniuk, valamint képviselniük kell az igazságot és a szabadságot is és Orbán Viktor miniszterelnök is erről beszélt hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben.
  
Harrach Péter reagálásában a médiatörvénnyel kapcsolatban leszögezte: nem a médiatörvénnyel van probléma, hanem annak hatásával. A KDNP frakcióvezetője szerint ugyanis "azok a hazai politikai erők, akik nem tudták feldolgozni a vereségüket és hiányolják a médiakáoszt, azok minden eszközzel, ha kell nemzetellenes törekvéseikkel is fellépnek a rendezett médiavilággal szemben, pedig ez nem szól másról, mint a gyermekek védelméről és a magyar kultúra támogatásáról." A kormánypárti politikus szerint a médiatörvény körüli viták súlyát, a vita "magyar gerjesztőinek kell viselniük."
   
Harrach Péter leszögezte: cél, hogy mindenki kapjon esélyt és aki tud, az dolgozzon, illetve aki tud, az kapjon munkát, ha kell akkor akár közmunkát is.
   
A West Balkánban történt tragédiával kapcsolatos kormányzati intézkedések Harrach Péter szerint nem csak rendészeti, hanem gyermekvédelmi kérdések is. Hiszen nem csak az a fontos, hogy mekkora helyen mennyien hallgatnak valamit, hanem az is, hogy mit hallgatnak - hangsúlyozta a KDNP-s politikus.
   
Harrach Péter  Mesterházy Attilát  "a kártevők frakcióvezetőjének"  titulálta, a szocialista képviselőcsoport vezetőjének szavaira azzal reagált: az első Orbán-kormány tagjaként leszögezi, hogy a mostani kormány "folytatja a nemzetépítő munkát."

OLDALTÖRÉS: LMP: nem most kellene hetente programokat kidolgozni

LMP: nem most kellene hetente programokat kidolgozni

Az LMP szerint nem most kellene hetente programokat kidolgozni - mondta Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője a kormányfő felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben.

Az LMP-s képviselő szerint a különadók nem jelentenek az alapvető problémákra minden kétséget tisztázó megoldást, s az adóátrendezés arról szól, hogy a jómódúak kapnak adócsökkentést. Ez szerinte az importot fogja újragenerálni. Bírálta a kormányt azért is, mert bár egymillió új munkahelyet ígértek, ezzel szemben - mint mondta - most mínusz 90 ezerről indulnak. Nem látszik, hogy kívánnak eljutni az 1 millió új munkahelyhez - mondta.

Azt kérdezte, hogy a stabilitási alapnak mi lesz a forrása, milyen arányban lesznek bevételek és milyen megszorításokra készül a kormány.

Nem most kell hetente programokat kidolgozni, olyan programra van szükség, ami mindenki számára elszámoltathatóvá teszi a kormányt - fejtette ki az ellenzéki politikus, aki megjegyezte: nem volt olyan régen, amikor egy kormány hétről hétre különböző programokat gyártott.
   
Szerinte az adócsomagot vissza kellene vonni, mert annak következtében az alkotmányos stabilitás megingott, és a 300 ezer forint alatt keresők zsebében kevesebb maradt. Kifogásolta azt is, hogy a kormányzat hónapok óta nem vall színt az eszközkezelő felállításáról, s nem szól arról, hogy a devizahiteleseken hogyan kíván segíteni.

Az LMP álláspontja szerint a megoldás a járulékcsökkentés, a zöld beruházások támogatása, és az ökológiai adóreform, amit több száz milliárdos bevételt jelenthetne.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az LMP minden támogatást megad a kormánynak, hogy a soros uniós elnökség sikeres legyen.
   
A médiatörvény kapcsán kiemelte: az Európai Parlamentben senki nem vonta kétségbe a magyar emberek demokratikus elkötelezettségét, ugyanakkor kétségbe vonták, hogy a médiatörvény megfelel-e az európai demokratikus normáknak. Kitért arra is, hogy a témában a kormány az Európai Bizottsággal egyeztetett, és nem a magyar parlament pártjaival.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: a kormány pótcselekvés helyett a valódi problémákkal foglalkozzon

Jobbik: a kormány pótcselekvés helyett a valódi problémákkal foglalkozzon

A Jobbik elnöke szerint azzal, hogy Orbán Viktor hétfőn a parlamentben napirend előtt egy új program megalkotásáról beszélt, a miniszterelnök beismerte: "eddig fogalmuk sem volt, hogy mit kellene csinálni."
   
Vona Gábor hétfőn a miniszterelnök parlamenti beszédére reagálva leszögezte: a kormány most egy újabb válságkezelésbe kezd, mint "félévente újra és újra," de nem a problémák gyökerét kezeli.
   
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor megbízta Matolcsy Györgyöt egy új program elkészítésével Vona Gábor úgy reagált: "mi a fenét csinált eddig Matolcsy?"
   
A Jobbik elnöke szerint bár a miniszterelnök felszólalásában beszélt az oktatásról és az egészségügyről, de "nem mondott semmit," a hitelesek problémáiról egyáltalán nem is szólt és nem hozta szóba a közbiztonság helyzetét sem. Pedig Vona Gábor úgy véli: a közbiztonság helyzete egyre rosszabb és jelenleg "etnikai tisztogatás zajlik Magyarországon."
   
Az alkotmányozással kapcsolatban a Jobbik elnöke leszögezte: a kormány nem tervezi, hogy visszaállítja a történelmi jogfolytonosságot, ez pedig "történelmi bűncselekmény, ami fölött az útókor még ítéletet fog mondani."
   
A nemzetközi helyzettel kapcsolatban az ellenzéki pártelnök bírálta az Európai Uniót. Mint mondta: "a lisszaboni út halálos. Magyarország sokszor volt már utolsó csatlós süllyedő hajókon becsületből, most pedig utolsó csatlós hazaárulásból."
   
A gárdamellényt viselő Vona Gábor azzal kezdte beszédét: köszöni, hogy elmondhatja felszólalását, ez őt is meglepte.