Belföld

2009.10.07. 05:32

Van kiút a putriból? Mit ér a romatelep-felszámolás?

Zalaegerszeg - Ígéretet tett a minap a kormány: továbbra is lesz pénz a hazai cigánytelepek felszámolására, a következő 3 évben 100 nyomortanyát szüntetnének meg állami forrásból. A programnak eddig sem örült mindenki.

Horváth A. Attila

Legutóbb a somogyi Zákányban kerekedett botránya romatelep-felszámolásból: bár az önkormányzat 50 millió forintot nyert e célra, a helyiek tiltakozása miatt kútba eshet a projekt. Sokan érvelnek azzal (és kétségkívül igazuk van), hogy a lakhatási körülmények javítása önmagában nem old meg semmit, hiába kapnak ugyanis használatba felújított házakat a telepen szocializálódott romák, ha állandó kereset híján nem tudják fizetni a rezsit, hamarosan újratermelik nyomorukat. Ezért is hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a telepfelszámolás csak akkor lehet hatékony, ha a lakhatási mellett a szociális és a munkaerő-piaci integráció is megvalósul.


Ha magukra hagyják őket, pénzkereset híján újratermelik nyomorukat a telepről átköltöztetett romák. A beilleszkedéshez munka kell, nem elég a házvásárlás - ZH fotó: Katona Tibor

 Megyénkben eddig három romatelepet számoltak fel állami támogatással: a vasboldogasszonyit, a garaboncit és a galambokit. Egy felmérés szerint további több mint 70 helyszínen élnek telepen vagy telepszerű környezetben a zalai romák. Ezek egyikére látogattunk el tegnap: Vörösszeg határában vettünk mintát abból, milyen is a telepi élet.

 - Ilyen szegény élete nincs másnak, mint nekünk - tárja szét a karját Sárközi Sándor, amint körbevezet a málladozó falú, megroggyant homlokzatú tégla- és tömésházban. Csak az egyik szobát lakja élettársával, Sárközi Istvánné Rózsival (bútor nincs, csak egy vaskályha és két heverő), a másikat szemét vette birtokba, a plafon alatt ablaknyi lyukon tör be a fény, és nyilván rossz időben a szél, az eső, a hó.


Sokféleképpen értelmezik a romatelep fogalmát, így a fenti számokat se lehet kôbe vésni, legfeljebb a nagyságrendekre következtethetünk belôlük. Az jól látszik, hogy tömegek nyomorúságáról van szó - ZH grafika: Urbanics Pál

 - Miből tartsuk rendben, nincs nekünk semmink?! Azt esszük, amit a Gyuri idehoz, ezért nem halunk éhen. Munkánk? Az itt senkinek nincs, hacsak ritkán napszámba el nem megyünk valahová, de egyre kevesebbszer kellünk.

 - Itt halunk majd meg, úgyis ránk szakad a ház - sóhajt a párja, Rózsi, aki nemrég költözött haza Söjtörről, a gyerekeitől, mert - mint mondja - itthon azért mégiscsak jobb, mint más nyakán. Egyik fia, Sárközi György éppen a házat foltozgatja, meszelgeti; itt nőtt fel ő is, de már korábban elkerült a telepről, s családot is alapított. Jobb körülmények között él ennél, mondja.

 - Próbálkozom én is, hogy kiszakítsam őket ebből az életből, de mit tehetnék, ha nem maradnak meg máshol? Jöjjön, megmutatom a patakot, ahonnan a vizet hordják; ezt isszák a gyerekek is!

 Az erdőszélen csordogáló ér környezete is siralmas látvány, de sokkal elszomorítóbb azzal szembesülni, hogy kisgyerekek élnek ezen a helyen. A három házból álló telepen (valaha szépen rendben tartott paraszti porták voltak ezek) nincs víz, és az egyik épületben áram sincs. A másikba nemrég visszakötötték, köszönhetően a becsvölgyei önkormányzatnak, ami az utat is rendbe hozatta, emellett foglalkoztatási programokba próbálja bevonni a romákat. A telepiek ennél több segítséget várnának, és ennek ottjártunkkor hangot is adnak. Kinek a hibája, hogy így élnek? - merül fel a kérdés. És ez csak egy telep a több száz közül az országban.

 A program folytatását Teleki László szocialista országgyűlési képviselő hirdette meg nemrég. Hogy neuralgikus pontok vannak még Zalában, vitatni sem érdemes. De vajon ez a jó módszer?

 - Az eddigi zalai telepfelszámolások jól sikerültek, a nagy többség élni tudott a lehetőséggel, azzal, hogy kulturált körülmények közé költözhet - mondta el lapunknak a honatya.

 - Persze vannak kivételek, Galambokon például rendezetlen házat is találunk, deez kirívó eset. Ami-kor a modellprogramot 2005-ben elindítottuk, az érintettek társadalmi integrációját tűztük célul, ám ezt egy telepről megvalósítani nyilván nem lehet. A telepiek foglalkoztatása és képzése is a program része, emellett bevonjuk a családsegítőt és egyéb intézményeket, és a gyerekek óvodába, iskolába járatása is kulcskérdés. A cél nemes, úgy gondolom, folytatásra érdemes a program.

 Hasonlóan vélekedik a folytatásról Bogdán Iván,,a Hálózat az Integrációért Alapítvány munkatársa. Az alapítvány a vasboldogasszonyi és garabonci projektet vezette, most Zalaszentjakabon és Zalamerenyén dolgoznak a telepiek átköltöztetésén.

 - Nagyon fontos a célkitűzés, hiszen mélyszegénységben élő emberek sorsáról van szó. A pályázati kiíráson és a rendszer működésén (például a finanszírozás kiszámíthatóságán) azonban javítani kellene, a programba pedig csak az arra érdemeseket szabad bevonni, azokat, akik valóban változtani akarnak életvitelükön. Elengedhetetlen a telepen élők felkészítése (hogy megállják a helyüket önállóan is, s tudják, milyen viselkedést vár el tőlük a szomszéd, a falu közössége), valamint az utógondozás - fogalmaz Bogdán Iván, aki a vasboldogasszonyiak beilleszkedését említi pozitív példaként: az egykori telepiek közfoglalkoztatottként és napszámban is dolgoznak, állatot tartanak, jelentős rezsitartozásuk nincs, házukat nemrég kifestették.

 Vajda László, a megyei önkormányzat kisebbségi tanácsnoka ugyanakkor szkeptikus a telepfelszámolás módszerét illetően.

 - Egyrészt nem tartom jónak, hogy műszakilag gyakran rossz állapotú használt lakásokat vásárolnak, amikre a magas ár ellenére még költeni is kell. Miért nem írják elő, hogy csak összkomfortos lakásokat lehessen venni? Ám ennél nagyobb gond, hogy a telepen élőknek csak egy részét vonják be a programba, a többiek sorsa a telep lerombolása után még bizonytalanabb lesz. Hosszú távú programot kellene kidolgozni a foglalkoztatásukra is, hogy állandó keresetük legyen - hangsúlyozza Vajda László, hozzátéve: nem a kormányzati ciklus utolsó évében kell ilyen nagy ívű programot hirdetni.

Amit a kormány a romáknak ígér
● Egymilliárd forint jut jövőre a telepfelszámolási programra
● A miniszterelnök szerint lesz, ahol a meglévő telepeket korszerűsítik
● A pályázó településeknek integrációs tervet kell készíteniük, ami munkahelyteremtési és oktatási programot, valamint egészségügyi és szociális intézkedéseket is tartalmaz
● Három év alatt 100 telepet számolnának fel, összesen 8,5 milliárd forintból

 

Ezek is érdekelhetik