Szociális kártya - "Hogy mire költsem a pénzt, azért abba nem kellene beleszólni"

Nem kellene beleszólni...

A monoki modellhez eddig öt önkormányzat csatlakozott, ám a hírek arról szólnak, hogy továbbiak is jelezték ebbéli szándékukat. A kártya megosztja a közvéleményt, többekben alkotmányos aggályokat is felvet.

- Hogy mire költsem a pénzt, azért abba nem kellene beleszólni - vélekedett a szentpéterúri Kalányos Ernő. - Nem csak élelmiszerre van szükség. A gyógyszer és az utazás költségét is a kártyával lehetne kifizetni? - tette fel kérdéseit.

- A szociális kártyát jó gondolatnak tartom, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezeknek az embereknek elsősorban munkalehetőség kellene. A 28.500 forintos szociális segélyből nem lehet megélni - nyomatékosította dr. Farkas Ágota, a település polgármestere. Hozzátette, a munkalehetőséghez iskolázottság szükséges, ezért is indították szeptembertől újra a felső tagozatot. Úgy érzi, a kártya előállításával, működtetésével járó kiadásokat iskolára, utakra kellene fordítaniuk.

- Nemrég a kisgyermekes családok részére természetben adtuk át az óvodáztatási segélyt, mi magunk vásároltuk meg a beiskolázáshoz szükséges ruha- és tisztasági csomagokat. A településen 54 fő részesül rendelkezésre állási támogatásban. Sajnálatos, hogy vannak, akik fizetéskor átmennek a szemben lévő kocsmába, a játékgépbe dobálják a forintokat, meg visszaadják a kölcsönöket az uzsorásnak. Aki dolgozni akar, az nem issza el a pénzt. Nem tudom, mi lenne a megoldás, talán az ételjegy, vagy a kupon is szóba jöhetne - tűnődött Farkas Ágota.

Pozitív és negatív zalai példa

Zalaigrice polgármestere, Bóbics József a szociális kártya létjogosultságával kapcsolatban úgy vélte, mivel a gazdasági válság az önkormányzatokat is egyre nehezebb helyzetbe hozza, megfontolandó, hová és milyen formában adják a pénzt.

- A családok megsegítését szem előtt kell tartanunk, de azt is meg kell nézni, azok a bizonyos összegek az elvárásoknak megfelelően kerülnek-e felhasználásra. Annál is inkább, mivel elsősorban segélyekről van szó, amit a központi költségvetés finanszíroz. Mivel a jelenlegi szabályozás nem minden esetben teszi lehetővé az átláthatóságot, véleményem szerint a törvényalkotás jogköre lenne, hogy valamilyen formában változtatást eszközöljön.

A 128 lakost számláló településen 20 család részesül lakásfenntartási és rendelkezésre állási támogatásban.

- Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezek a családok nem abba a körbe tartoznak, akik nem a megfelelő helyre fordítják a kapott összeget. Ha Zalaigricén múlna, akkor nem tudnám javasolni a szociális kártya bevezetését.

Nem így vélekedik Zalakomár polgármestere, Varga Miklós.

- Jónak tartom és egyre több olyan településnek kellene követni a monoki példát, ahol a segély összegét nem a célnak megfelelően használják fel - szögezte le. - A kártyával pillanatnyilag az az aggályom, nem tudom, itt helyben vannak-e olyan üzletek, amelyek ezt a helyzetet úgy kezelik, ahogy elvárjuk. Egyelőre ugyanis nem látok biztosítékot arra, hogy a rendszer bevezetésével azokhoz az alapvető élelmiszerekhez jutnak a családok, amikre valóban szükségük van - vetette fel kétségeit a polgármester. Zalakomárban 180 lakos részesül rendelkezésre állási támogatásban, aminek az összege 28.500 és 56 ezer forint között változik. A kártya bevezetését a keddi ülésükön támogatták a képviselők.

Több szempontból is aggályos

A szociális kártya bevezetése gazdasági, jogi és szociális szempontból is aggályos - szögezte le Teleki András, az Újkorcsoport szociálpolitikai szakértője. A jórészt fiatalokból álló, független, önszerveződő mozgalom tagjai a napokban nyílt levelet juttattak el Szabó Máté ombudsmanhoz, melyben a szociális kártyáról s annak hatásairól kérnek állásfoglalást. A dokumentumot Ferge Zsuzsa szociológus is aláírta.

- A szociális kártya alapvető hibája, hogy homogén egységként kezeli a segélyezettek csoportjait, azaz munkakerülő s az adófizetők pénzén élősködő rétegként azonosít minden rászorulót, holott a szociális minisztérium felmérése szerint minimális a segéllyel visszaélők száma - fogalmazott Teleki András. - Az elfogadóhelyek kijelölése ráadásul piactorzító hatású, s a falusi üzletek magasabb árai miatt az ott élőket mindenképpen hátrányosan érinti. Emellett pedig kérdés, hogy a cukorbetegek és lisztérzékenyek be tudják-e szerezni a kijelölt helyeken a számukra szükséges élelmiszereket. Az sem egyértelmű, ki dönti el, mit lehet majd a kártyával vásárolni. Ha pedig a fényképes plasztikkártyát csak tulajdonosa használhatja, mi lesz a mozgásukban akadályozottakkal?

Aggályos továbbá, hogy a rendszer kiépülése esetén a szociális kártyát 5-10 százalékos piaci haszonnal működtető kft.-nek (amit egyébként Monokon mindenféle közbeszerzési eljárás nélkül választottak ki) évi többmilliárdos haszna keletkezne az állami és önkormányzati támogatásokból.

- A probléma valós, a rendszer átalakítása pedig sürgető, éppen ezért kértük az ombudsmantól, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet a szociális támogatási rendszerről - tette hozzá Teleki András.

A szociális kártya bevezetése gazdasági, jogi és szociális szempontból is aggályos - szögezte le Teleki András, az Újkorcsoport szociálpolitikai szakértője. A jórészt fiatalokból álló, független, önszerveződő mozgalom tagjai a napokban nyílt levelet juttattak el Szabó Máté ombudsmanhoz, melyben a szociális kártyáról s annak hatásairól kérnek állásfoglalást. A dokumentumot Ferge Zsuzsa szociológus is aláírta.

- A szociális kártya alapvető hibája, hogy homogén egységként kezeli a segélyezettek csoportjait, azaz munkakerülő s az adófizetők pénzén élősködő rétegként azonosít minden rászorulót, holott a szociális minisztérium felmérése szerint minimális a segéllyel visszaélők száma - fogalmazott Teleki András. - Az elfogadóhelyek kijelölése ráadásul piactorzító hatású, s a falusi üzletek magasabb árai miatt az ott élőket mindenképpen hátrányosan érinti. Emellett pedig kérdés, hogy a cukorbetegek és lisztérzékenyek be tudják-e szerezni a kijelölt helyeken a számukra szükséges élelmiszereket. Az sem egyértelmű, ki dönti el, mit lehet majd a kártyával vásárolni. Ha pedig a fényképes plasztikkártyát csak tulajdonosa használhatja, mi lesz a mozgásukban akadályozottakkal?

Aggályos továbbá, hogy a rendszer kiépülése esetén a szociális kártyát 5-10 százalékos piaci haszonnal működtető kft.-nek (amit egyébként Monokon mindenféle közbeszerzési eljárás nélkül választottak ki) évi többmilliárdos haszna keletkezne az állami és önkormányzati támogatásokból.

- A probléma valós, a rendszer átalakítása pedig sürgető, éppen ezért kértük az ombudsmantól, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet a szociális támogatási rendszerről - tette hozzá Teleki András.

- A szociális kártya alapvető hibája, hogy homogén egységként kezeli a segélyezettek csoportjait, azaz munkakerülő s az adófizetők pénzén élősködő rétegként azonosít minden rászorulót, holott a szociális minisztérium felmérése szerint minimális a segéllyel visszaélők száma - fogalmazott Teleki András. - Az elfogadóhelyek kijelölése ráadásul piactorzító hatású, s a falusi üzletek magasabb árai miatt az ott élőket mindenképpen hátrányosan érinti. Emellett pedig kérdés, hogy a cukorbetegek és lisztérzékenyek be tudják-e szerezni a kijelölt helyeken a számukra szükséges élelmiszereket. Az sem egyértelmű, ki dönti el, mit lehet majd a kártyával vásárolni. Ha pedig a fényképes plasztikkártyát csak tulajdonosa használhatja, mi lesz a mozgásukban akadályozottakkal?

Aggályos továbbá, hogy a rendszer kiépülése esetén a szociális kártyát 5-10 százalékos piaci haszonnal működtető kft.-nek (amit egyébként Monokon mindenféle közbeszerzési eljárás nélkül választottak ki) évi többmilliárdos haszna keletkezne az állami és önkormányzati támogatásokból.

- A probléma valós, a rendszer átalakítása pedig sürgető, éppen ezért kértük az ombudsmantól, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet a szociális támogatási rendszerről - tette hozzá Teleki András.

- A szociális kártya alapvető hibája, hogy homogén egységként kezeli a segélyezettek csoportjait, azaz munkakerülő s az adófizetők pénzén élősködő rétegként azonosít minden rászorulót, holott a szociális minisztérium felmérése szerint minimális a segéllyel visszaélők száma - fogalmazott Teleki András. - Az elfogadóhelyek kijelölése ráadásul piactorzító hatású, s a falusi üzletek magasabb árai miatt az ott élőket mindenképpen hátrányosan érinti. Emellett pedig kérdés, hogy a cukorbetegek és lisztérzékenyek be tudják-e szerezni a kijelölt helyeken a számukra szükséges élelmiszereket. Az sem egyértelmű, ki dönti el, mit lehet majd a kártyával vásárolni. Ha pedig a fényképes plasztikkártyát csak tulajdonosa használhatja, mi lesz a mozgásukban akadályozottakkal?

Aggályos továbbá, hogy a rendszer kiépülése esetén a szociális kártyát 5-10 százalékos piaci haszonnal működtető kft.-nek (amit egyébként Monokon mindenféle közbeszerzési eljárás nélkül választottak ki) évi többmilliárdos haszna keletkezne az állami és önkormányzati támogatásokból.

- A probléma valós, a rendszer átalakítása pedig sürgető, éppen ezért kértük az ombudsmantól, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet a szociális támogatási rendszerről - tette hozzá Teleki András.

Aggályos továbbá, hogy a rendszer kiépülése esetén a szociális kártyát 5-10 százalékos piaci haszonnal működtető kft.-nek (amit egyébként Monokon mindenféle közbeszerzési eljárás nélkül választottak ki) évi többmilliárdos haszna keletkezne az állami és önkormányzati támogatásokból.

- A probléma valós, a rendszer átalakítása pedig sürgető, éppen ezért kértük az ombudsmantól, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet a szociális támogatási rendszerről - tette hozzá Teleki András.

Aggályos továbbá, hogy a rendszer kiépülése esetén a szociális kártyát 5-10 százalékos piaci haszonnal működtető kft.-nek (amit egyébként Monokon mindenféle közbeszerzési eljárás nélkül választottak ki) évi többmilliárdos haszna keletkezne az állami és önkormányzati támogatásokból.

- A probléma valós, a rendszer átalakítása pedig sürgető, éppen ezért kértük az ombudsmantól, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet a szociális támogatási rendszerről - tette hozzá Teleki András.

- A probléma valós, a rendszer átalakítása pedig sürgető, éppen ezért kértük az ombudsmantól, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet a szociális támogatási rendszerről - tette hozzá Teleki András.

- A probléma valós, a rendszer átalakítása pedig sürgető, éppen ezért kértük az ombudsmantól, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet a szociális támogatási rendszerről - tette hozzá Teleki András.