Belföld

2009.07.21. 02:29

Összefogás a jégesővel szemben: rakétákat lőnének ki a magasba

Nagykanizsa - A hét végén ugyan fenyegető vihar vonult át megyénk felett, ám szerencsére ezúttal megúsztuk a jeges zuhét, kisebb darabos csapadék csak Észak-Zalának jutott. Eközben a megye déli részén még mindig a korábbi, június végi károkat nyögik.

zaol.hu

A dél-zalai térségben egyúttal összefogás bontakozik ki egy jégeső-elhárító rendszer életre hívása ügyében.

- Már 55 éves vagyok, de ilyen még nem történt velem - ingatta fejét a becsehelyi szőlőhegyen Gerencsér Géza, a körülbelül 1000 tőkén termelő gazda, akinek nedűje tavaly a Márton-napi bor címet érdemelte ki - idén azonban a jégeső akkora pusztítást végzett a szőlőben, hogy jelen állás szerint ősszel nem nagyon lesz mit a présbe tenni. - Hogy volt-e biztosításom? Nem, mert egyrészt csak hobbi szinten borászkodom, másrészt pedig akkora díjat kért volna a biztosító (megkérdeztem!), hogy az egész termés nem ér annyit. Inkább magam viselem a károkat, a június közepi jég óta sokkal többet permeteztem, mint tavaly egész évben. Mi, szőlősgazdák már előregondolkodunk: ha a gombabetegségek miatt elpusztul a lomb, akkor a fagyokig nem érnek be a vesszők, s oda a jövő évi termés is - akár lesz jég, akár nem...


Ennyi maradt a szőlővesszőkből. Gerencsér Géza és Németh Géza szomorúan konstatálja a becsehelyi hegyen: termésre nemigen számíthatnak az idén, sőt, a jövő évi termés is veszélybe került
Fotó: Szakony Attila

- Ahogy elkezdett esni a jég, rögtön leengedtem a redőnyt, inkább azt törje szét, mint az ablaküveget, a műanyagért nem olyan kár - folytatta a kanizsai férfi. - Három hete jelentettem be a biztosítónak, kárszakértőt ki sem küldtek, csak azt mondták, majd a javítás számláját vigyem be.

- Rengeteg munkánk van, Lentitől egészen Véséig - mondta a sérült redőny javítását végző Simon Sándor. - Hetente átlagosan 100 helyre jutunk el, többet már egyszerűen nem bírunk dolgozni. A fiamat sem tudtam elengedni szabadságra, majd elmehet télen...

A biztosítók nagy része kiemelten kezeli a jeges havaria okán keletkezett kárügyeket. Papp-Váry Borbálától, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. kommunikációs vezetőjétől megtudtuk: a térségből eddig 4139 kárbejelentést kaptak, ebből 3391 a jégkár. A zalai régióból bejelentett károk összege megközelíti az 510 millió forintot, melyek nagy részét a helyszín megtekintése nélkül, azonnal rendeztek. Az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese, Vereczki András érdeklődésünkre azt mondta, megyénkből eddig 441 kárbejelentés érkezett hozzájuk, melyből 214 volt a jégkár. Az összes becsült kár 28,6 millió forintra, a jégkár 2,4 millióra rúg.

Nagykanizsán, az Opel Kiss-Gerencsér Autóháznál találkoztunk a gellénházi illetőségű Hencz Csabával és Gergál Krisztiánnal. A két szakember jégvert karosszériájú autók sérüléseinek javításával foglalkozik.

- A mi szezonunk hagyományosan a nyár, de az idei minden eddigin túltesz. Az egész megyét járjuk, de ennyi jégvert autóval még nem találkoztunk. Típusonként eltérő, hogy a jégdarabok mekkora sérüléseket okoznak a karosszériában, általában megállapítható, hogy a vékony lemezből készült japán autók jobban károsodnak - mondta Hencz Csaba, aki jelezte, már 60 milliméter átmérőjű sérülésekkel is keresték meg őket a károsult autósok, ez volt a rekord. Eddig...

A horvát határhoz közeli települések szőlő- és mezőgazdaság-barát polgármesterei arra az elhatározásra jutottak, hogy meg kell védeni értékeinket a jeges veszedelemtől, s mivel Horvátországban működik egy jégeső-elhárítási rendszer, tán érdemes lenne, ha a dél-zalai térség önkormányzatai, gazdái csatlakoznának hozzá. A szándék érthető, hiszen 20-40 százalékban károsodtak a Tótszentmárton közeli Kálmán-hegy szőlői, a Becsehely melletti Gerecse-hegyen pedig ennél is nagyobb, 80-90 százalékos volt a pusztítás.

- Az ötlet egy képviselő-testületi ülés után vetődött fel, azt követően kezdtem először tapogatózni a határon túli szomszédoknál - mondta elöljáróban Vlasics Lajos, Tótszentmárton polgármestere, aki maga is gyakorló szőlősgazda. - Másodszor már kisebbfajta delegációval utaztunk ki: Németh Géza becsehelyi, Simon Zoltán csörnyeföldi polgármesterekkel, illetve a Tótszentmártoni Borbarát Egyesület alelnökével, Megyeri Istvánnal. Mint kiderült, odaát az úgynevezett talajgenerátoros, a rakétás és repülőgépes módszereket együttesen vetik be a jégeső ellen. Abban gondolkozunk, hogy ezek valamelyikéhez kellene kapcsolódnunk, persze, megfelelő részt átvállalva a finanszírozásból. Úgy véljük, most már tarthatatlan, hogy egyre súlyosabb károkat vagyunk kénytelenek elszenvedni itt, Dél-Zalában.

Németh Géza, Becsehely polgármestere az elhangzottakhoz hozzáfűzte: horvátországi kollégáik jelezték, hogy a védekezés hatékonyságát jelentősen rontja, hogy sem hazánk, sem Szlovénia irányába nem lőhetnek ki ezüstjodidot tartalmazó rakétákat. (Ez az anyag azt segíti elő, hogy kisebb jégszemek alakuljanak ki.) Emiatt államközi egyezményekre van szükség, úgy hazánkkal, mint Szlovéniával.

- Ez fontos kérdés a későbbi együttműködés szempontjából is - mondta a becsehelyi polgármester. - Ezért úgy döntöttünk, hogy kezdeményezni fogjuk a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalnál: vegyék fel a kapcsolatot a hasonló határon túli szervekkel, s kezdeményezzenek kormányközi tárgyalásokat a lehetséges együttműködésről. Mire jövőre megalakul az új magyar kormány, már ott kell lennie az asztalán a részletesen kidolgozott anyagnak. Felvetődött még az is, hogy csatlakozzunk a dél-dunántúli Nefela Jégelhárítási Egyesüléshez, bár bevallom, én egy kicsit szkeptikus vagyok az általuk működtetett talajgenerátoros rendszer hatékonyságát illetően. Egy azonban biztos: valamit mindenképpen tenni kell, mert bár errefelé nem a szőlőből élnek az emberek, de a jégverések annyira elveszik a kedvüket, hogy az előbb-utóbb a hegyhátak teljes elnéptelenedéséhez vezet.

Huszár István, a Nefela Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés elnöke érdeklődésünkre elmondta: az általuk működtetett úgynevezett talajgenerátorokból álló rendszer az elmúlt években bizonyította hatékonyságát. A berendezésekből 10 kilométerenként kell elhelyezni egyet, a kellő hatékonysághoz azonban minimum 1300000 hektárnyi terület szükséges. Mint rámutatott, tapasztalatai szerint a legnagyobb gondot a finanszírozás jelenti, ugyanis egy generátort félmillió forintért lehet beszerezni, s körülbelül ennyibe kerül a működtetése is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!