Belföld

2009.04.17. 02:28

Jelentés az egészségről

Zalaegerszeg - Javultak a halálozási adatok az elmúlt tíz évben a kistérségben, de aggodalomra okot adó megállapításokat is tett az ÁNTSZ a lakosság egészségi állapotáról szóló jelentésében.

Szabó Judit

Az ÁNTSZ Zalaegerszegi, Lenti Kistérségi Intézete átfogó képet készített nemrég a zalaegerszegi kistérség százezer lakójának egészségi állapotáról. Népegészségügyi jelentésében a tíz évvel ezelőtti helyzettel vetette össze a legfissebb adatokat.

Az alábbiakban a közelmúltban nyilvánosságra hozott helyzetelemzés legfőbb megállapításait összegezzük.

A lakosság természetes fogyása miatt hatszázzal kevesebben élünk a kistérséghez tartozó 65 településen, mint tíz éve, a születéskor várható élettartam azonban növekszik. Az 1998 és 2002 között született fiúk 68,2, a lányok pedig 78,1 esztendőre számíthatnak, kettő-négy évvel többre, mint a tizennyolc évvel idősebbek. A kistérség lakóinak halandósága az országos átlagnál kedvezőbb képet mutat, a halálozások néhány okát elemezve azonban aggasztó jelenségek tapasztalhatók, vont mérleget a tisztiorvosi szolgálat.

A pozitív változások közé tartozik, hogy kevesebben halnak meg a 65. születésnapjuk előtt, mint tíz éve. A nők esetében 18 százalékos, a férfiak esetében 15 százalékos a csökkenés. A korai (65 év alatti) halálozások kistérségi adatai az országos átlagnál jobbak, az Európai Unió statisztikájával összevetve azonban már nincs okunk örömre, főleg, ha a férfiakról gyűjtött adatsort vizsgáljuk. A kistérségben két és félszer annyi 65 alatti férfi távozik az élők sorából, mint amennyi nő (az Európai Unióban kétszeres ez az arány).

A zalaegerszegiek és a környékbeli településeken élők több mint fele valamilyen keringési betegségben hal meg, de a szívinfarktus egyre ritkábban követel emberéletet. A 65 év alattiak körében 60 százalékkal kevesebben halnak meg emiatt, mint tíz éve, nem kis részben a zalaegerszegi szívcentrumban nyújtott segítségnek köszönhetően. Nem bízhatjuk azonban magunkat kizárólag az ellátórendszerre. Az egészségügyi világszervezet, a WHO megállapítása szerint az életmód sokkal nagyobb arányban befolyásolja az egészségi állapotunkat, mint az ellátórendszer (a képen látható infografikáról a többi tényező is leolvasható). A keringési betegségekre visszatérve negatív jelenségek is mutatkoznak, a 25-44 éves nők mortalitása például 30 százalékkal emelkedett az elmúlt tíz évben.

Míg a népesség egészét vizsgálva a keringési betegségek vezetik a haláloki listát, a 65 év alattiaknál a rosszindulatú daganatok. A nők veszélyeztetettebbek a férfiaknál, idő előtti halálozásuk 41 százalékát rákos megbetegedés okozza, míg a férfiaknál 29 százalék ez az arány. A végzetes daganatok előfordulásának arányaiban változás következett be, ma már a nőknél is a légcső, a hörgő és a tüdő daganata a leggyakoribb, míg korábban magasan vezetett az emlőrák.

Az ÁNTSZ vizsgálata kiemelte, hogy a férfiaknál jelentősen nőtt az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata miatti korai halálozás, főleg a 25-44 éves korosztályban, valamint 60 százalékos emelkedés jellemzi a 65 alatti férfiak vastagbél- és végbélrák miatti halálozását. Az utóbbi betegségcsoport a zalaegerszegi kistérségben az országos átlagot jóval meghaladó arányú, az itt élő idősebbek közül pedig sokkal többen esnek a gyomorrák áldozatává, mint a magyarországi átlag.

A tisztiorvosi szolgálat a felmérés kapcsán nem győzte hangsúlyozni, milyen fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel. Drámainak értékelték ugyanis, hogy míg országosan javultak a szűrhető daganatok miatti halálozás mutatói (ezek közé sorolhatók az ajak, szájüreg, garat, emlő, méhnyak, bőr, vastagbél és végbél rosszindulatú daganatai), a kistérségben csak a nőkre igaz ez, a férfiak esetében tíz év alatt 32 százalékos növekedést regisztráltak. A térség férfilakossága az alkoholos májbetegségben elhunytak országos statisztikáján is sokat ront. Mindezt figyelembe véve komplex egészségfejlesztési programok megvalósítását javasolta az ÁNTSZ.



Zalaegerszeg  járványügyi helyzete jó, erre is kitért az   ÁNTSZ a népegészségügyi jelentésben. A   kötelező védőoltásokat az érintettek közel 100 százaléka megkapta tavaly, a gyermekek beoltását egy szülő sem tagadta meg. Influenza oltóanyagból több fogyott, mint 2007-ben, ez  is   szerepet játszhatott  abban, hogy nem bontakozott ki súlyos influenzajárvány.  A bejelentett fertőző betegségek a korábbiakhoz  hasonlóan alakultak, zömében gyomor- és bélrendszeri vírusos, illetve bakteriális fertőzések  voltak. Tavaly egyetlen  említésre érdemes  behurcolt fertőző betegség fordult elő, az viszont riadalmat keltett: egy Zalaegerszegen dolgozó külföldi  fertőződött meg paratífusz A baktériummal. A környezetében élők   vizsgálata negatív eredménnyel zárult,  az indokoltnál mégis jobban féltek a betegségtől, nehéz volt kezelni az eset kapcsán kialakult konfliktusokat, állapította meg a tisztiorvosi szolgálat.

Ezek is érdekelhetik