Belföld

2008.10.08. 02:28

Banki betét kontra ágyneműtartó

Megyei körkép (kv, pe, vl) - Milyen hatással lehet bankban tartott forintjainkra a világban dúló pénzpiaci válság? Kivegyük s a párna alá rejtsük összekuporgatott forintjainkat, vagy bízzunk abban, hogy a válság bankcsőd formájában nem gyűrűzik be hazánkba? Mit tegyünk, ha hitelre lenne szükségünk?

Zalai Hírlap

Szigorodó feltételek, dráguló lakossági hitelek, elhúzódó válság. Mit érzékel ebből az átlagember, s milyen súlyosnak látja a helyzetet a közgazdász? Tegnap nyakunkba vettük a várost, s a bankokból kijövőknél érdeklődtünk.

Pár héttel korábbi, hasonló akciónkhoz képest, nagyot fordult a világ. Akkor az emberek többsége még értetlenül nézett ránk hitelválságra vonatkozó kérdéseink hallatán, mondván, minket kis embereket ez nem érinthet , mostanra azonban megváltoztak a reakciók.

- Nem bízom sem bankokban, sem politikusokban, így valami tőlük független befektetési formát keresek, hogy egy esetleges bankcsőd után is pénzemnél maradjak - mondja egy középkorú férfi.

- Fizetést utaltam a dolgozóimnak, azért jártam a bankban - áll meg mellettünk egy dél-zalai kisvállalkozó. - Folyamatosan figyelem a híreket, s bár látszik, hogy a világban tényleg komoly válság dúl, biztos vagyok abban, hogy nálunk egy bank sem megy csődbe. Mivel ezt gondolom a legbiztonságosabbnak, vállalkozásom pénzügyeit eztán is banki forgalomban intézem, s a betétjeimet is nagyobb biztonságban érzem egy pénzintézetben, mint hogy betörők által veszélyeztetve készpénzt tartsak az otthonomban.

- Pár hónapja döntöttünk egy komolyabb összegű építési hitel felvétele mellett. Át is mentünk a szűrőn, a bank néhány hét múlva folyósítja az összeget - mondja az egyik pénzintézet egerszegi fiókjából kifelé jövet egy fiatal nő. - Persze sokat gondolkodtunk azon, szabad-e ilyen bizonytalan helyzetben ekkora adósságba verni magunkat, ám végül úgy döntöttünk, a halogatással rosszul járhatunk, hisz a hitelkihelyezés a válság begyűrűzésével szigorodni fog, a kamatok pedig emelkednek.

A nagykanizsai pénzintézeteknél tegnap délelőtt átlagos volt a forgalom, nem voltak se többen, se kevesebben, mint más hétköznapokon. - Hogyne dühítene a gazdasági recesszió - mondja az egyik Fő utcai bankban egy hölgy. - Svájci frank alapú, többmilliós jelzáloghitelünk van a lakáson, rövid határidőre vettük fel, hogy hamar lejárjon. Ha beüt a krach, és emelkedik az amúgy is magas hiteltörlesztés, akkor az már a családom megélhetését is befolyásolja. Lakásfelújításra és egyéb kiadásokra vettem fel a hitelt, de már nagyon bánom, hogy nem adtuk el a lakást. - Noha nem foglalkozom vele különösebben, a BUX-index ilyen nagymértékű csökkenése engem is gondolkodásra késztet - mondja egy másik bankból kilépő férfi, majd hozzátette: csak minimális összegű bankbetétje van. - Jelentős banki megtakarításunk van, de gondolkodunk, hogy inkább ingatlanba fektetjük pénzünket, hiszen a kamat keveset hoz, miközben minden drágul - így egy főtéri bankban a sorára váró hölgy, elárulva: nemrég vettek garázst.

S hogy Nagykanizsa gazdálkodását miként befolyásolja a recesszió? - Sajnos kétszeresen is hátrányosan érinti az önkormányzatot - mondta Marton István polgármester. - Egyrészt szűkíti a hitelfelvételi lehetőségünket, hiszen ugyanahhoz az összeghez több pénzért jutunk hozzá, másrészt az ingatlanértékesítés területén is árt nekünk, az amúgy sem bő lehetőségeinket tovább szűkítve.

Az egyik legnagyobb hazai bankhálózat keszthelyi fiókjában tegnap délelőtt csak kevéssel voltak többen az ilyenkor megszokottnál. Az onnan hazaigyekvő Ferenczi Elek vonyarcvashegyi nyugdíjas elmondta, éppen a hitelválság okozta aggodalom miatt érkezett a pénzintézetbe.

- Bár az USA-ból indult válságról egyre többet hallani, azt is hangoztatják manapság, hogy a pénzügyekben hazánk helyzete a külhoni bajoktól függetlenül várhatóan stabil marad. 1965 óta vállalkozó vagyok, a megtakarításaimat ma is ebben a bankban tartom, ahol mindig is tartottam. Nyolcvankét évem alatt sok válságot túléltem, s most is látom, hogy bajok vannak, hisz az emberek jobban élnek, mint amit a termelés megengedne. Mégis bízom abban, hogy ha lassan is, de rendeződnek majd a dolgok. Ha pedig nem, én amúgy sem veszthetek sokat, hisz annak van igazán félnivalója, aki nagyobb vagyonnal rendelkezik.

- Annak idején a Marshall segélyből sem jutott számunkra semmi. Most sem hiszem, hogy az USA hétszázmilliárdos segélycsomagjából bármi hasznunk is származna itthon - jegyezte meg bosszúsan egy férfi. - Persze a tévében mindig azt látni, hogy ha biztonságban akarom tudni a pénzem, tartsam a bankban. De már ez sem biztos hely. Bár a gazdagokat nem féltem, ők úgyis megússzák. Valutára váltják, vagy kiviszik az országból a pénzüket.

Noha egyesek a jelenlegi helyzetben az 1929-es világválság megismétlődését vélik felfedezni, dr. Décsy Jenő közgazdász szerint ennyire azért nem súlyos a helyzet.

- A krízisnek a hazai pénzpiacra az amerikaihoz mérhető közvetlen hatása szinte biztosan nem lesz - szögezi le a kandidátus. - A magyar bankrendszer stabil, ráadásul a bankok hitelezési politikája az USA-ban működő gyakorlaténál jóval konzervatívabb, s ennélfogva a bizonytalan hitelek aránya is alacsonyabb. A hitelek drágulásával, a források beszűkülésével s a hitelhez jutás feltételeinek szigorodásával azonban mindenképp számolnunk kell, így aki hitelt kíván felvenni, ne halogassa sokáig. Bankcsődig azonban biztosan nem fajul a helyzet.

A lakossági ügyfelek csőd esetén is biztonságban vannak, 6 millió forintig ugyanis az állam garantálja a kifizetést: az Országos Betétbiztosítási Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forintig száz százalék, az egymillió forint feletti betétrészre pedig kilencven százalék. Teljesen biztosra mehetünk tehát, ha nagyobb összegű betétjeinket több bank között osztjuk el. Szóba jöhetnek még a speciális kötvénykonstrukciók, s állampapírokba is fektethetjük megtakarításunkat. A részvénypiacra azonban csak azok lépjenek, tanácsolja a szakember, akik vállalják a kockázatot s hosszú távra terveznek.

Ezek is érdekelhetik