Belföld

2008.04.15. 02:29

Tanulni, de mennyiből?

Zalaegerszeg - Bár a március 9-ei népszavazás útját állta a tandíj bevezetésének, a felsőoktatásban tanulóknak így is jelentős kiadásokkal kell számolniuk. Az utazás, a lakhatás, az étkezés, s a jegyzetek beszerzése mind költséges művelet.

Horváth A. Attila

Ugyanakkor még korántsem biztos, hogy az államilag finanszírozott szakok hallgatóinak a jövőben nem kell hozzájárulniuk tanulmányaikhoz. A rektori konferencia a kormánnyal közösen kidolgozott ugyanis egy javaslatot, amely szerint a második évtől csak 50-60 ezer diák maradhatna az ingyenes keretben, a többieknek költségtérítést kellene fizetniük. Időszerű tehát áttekinteni, hogy jelenleg mennyibe is kerül az ingyenes felsőoktatás, milyen állandó kiadások terhelik a hallgatókat, mekkora jelentősége van a családi háttérnek, s vajon igaz-e, hogy a diákhitel felvételével megoldódnak a diákok anyagi problémái. Zalaegerszegi főiskolásokat kérdeztünk.

- Sok hallgatót ismerek, aki az államilag finanszírozott szakra járva is dolgozni kénytelen, hogy a kiadásait fedezni tudja. Árufeltöltés, hostesskedés, gyorséttermi kiszolgálás; csak hogy a legnépszerűbb diákmunkákat említsem. Ez egyszersmind jelzi, hogy többeknek a tandíj bevezetése nélkül sem könnyű megoldani az önfenntartást - hangsúlyozza Schmidt Anita, a BGF-PSZF zalaegerszegi intézetének végzős hallgatója, aki a kollégiumi bizottság elnökeként, és a hallgatói önkormányzat tagjaként is rálát társai helyzetére. Az első fontos kiadási tételként az utazást említi; mint mondja, jó páran nagy távolságból ingáznak, s bizony akad, aki azért nem megy haza hét végén, mert kiürült a pénztárcája (persze ilyenkor otthonról nem tud főtt ételt hozni, így a következő heti költségei nőnek meg.)

- Én Fejér megyében lakom, 220 kilométerre a főiskolától, így az utazásra hetente 3-4 ezer forintot költök. Marad tehát 4 ezer, ami a jegyzetekre, a fénymásolásra, a helyi járatok bérleteire kell, és persze a napi egyszeri meleg étkezést is igyekszem megoldani. Egy menü 600 forint körül kapható, gyakran persze magunk főzünk a kollégiumban. Amúgy jegyzetekre, tankönyvekre a félévek elején kell többet kiadnunk: akkor 10 ezer forintos tétellel számolhatunk. A kollégiumi díjam 11 ezer forint havonta, ám a költségtérítéses szakokra járóknak ez már 17 ezer. Nekik nem jár támogatás, sem ösztöndíj, és persze az oktatásért is fizetniük kell.

Mindent egybevetve Anita havonta 60-70 ezer forintra taksálja állandó kiadásait (tandíj nélkül), és akkor még nem számoltunk a fiatal hölgyek egyéb igényeivel, mondjuk a fodrásszal, sminkkészlettel, ruhavásárlással, esetleg néha egy kis kimozdulással, bulival. A család támogatása nélkül ez természetesen nem menne, Anitának ráadásul van egy egyetemre járó bátyja, akinek tanulmányai szintén hasonló összeget igényelnek.

- Sokaknak okoz gondot az anyagiak előteremtése?

- Okozna, de sokan felveszik a diákhitelt, amit az eladósodás miatt én nem tartok jó megoldásnak, de gyakran bizony nincs más választás.

A teljességhez tartozik, hogy tanulmányi eredménytől, szaktól és évfolyamtól függően ösztöndíjat kap a hallgatók mintegy fele. Anita esetében ez jelenleg 14100 forint, s emellett némi szociális támogatásban részesül. A kollégiumi bizottsági elnök szerint egyébként a tandíjjal sok értelmes, rátermett, de nehéz körülmények között élő diák szorulna ki a felsőoktatásból.

Nagy S. Bálinttól, a PSZF egerszegi intézetének HÖK-elnökétől megtudjuk: a helyi képzésre 1000-nél valamivel több hallgató jár, közülük 120-an távoktatáson, 210-en pedig költségtérítéses oktatáson vesznek részt. 670 hallgató tanulmányait finanszírozza tehát az állam. Bálint hangúlyozza: a főiskola erejéhez mérten anyagilag kompenzálja a szociálisan nehezebb helyzetben lévő hallgatókat, akik rendszeres és rendkívüli szoctámot is igényelhetnek. Emellett az albérletesek lakhatási hozzájárulást kaphatnak.

- A diákhitel indulása óta a hallgatók számára hátrányosan változtak a törlesztési feltételek, és a tapasztalatok szerint nem egyszerű kiszállni a hitelből, még akkor sem, ha a diák egyben szeretné kifizetni tőketartozását. A fejlesztési részhozzájárulásról pedig azt gondolom, a diploma értékét nem növeli, hogy a hallgatók fizetnek érte. Ráadásul amint végeznek, a vélhetően nagyobb keresetükből annyival többet adóznak majd az államnak, hogy az adófizetők közösségének megérje befektetni a diplomájukba.

- Mit szól az új tandíjfizetési tervekhez?

- Más köntösben kissé, de úgy tűnik, a korábbihoz hasonló módon akarnak fizettetni a diákokkal. Aggályosnak tartom például, hogy nem lehet tudni, mi alapján választják majd ki az államilag finanszírozott képzésben maradó 50-60 ezer diákot.

- Ön szerint családi segítség nélkül lehet ma diplomát szerezni Magyarországon?

- Nem mondom, hogy kizárt, de aki meg tudja csinálni, kalapot kell emelni előtte...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!