Belföld

2007.07.05. 02:29

Ingatlanadó kérdőjelekkel

Megyei körkép - A hét eleji bejelentés szerint lesz ingatlanadó jövőre, de az önkormányzatok szabadon dönthetnek a kivetéséről. Körképünk a kormányzati szándék fogadtatásáról, s hat város adóztatási gyakorlatáról szól.Nem az ingatlanalapú, hanem az iparűzési adók hoznak többet a konyhára

Zalai Hírlap

Az új adó a tervek szerint az ingatlanokhoz kapcsolódó ötféle helyi adót váltja ki: a kommunális adót, az építményadót, a telekadót, az üdülőépületek után fizetendő idegenforgalmi adót és a luxusadót. A zalaegerszegi önkormányzat az öt adónemből csak a kötelezően bevezetett luxusadót alkalmazza, melyből azonban nem származik bevétele. A helyi közterhek közül az iparűzési adó a legjelentősebb: tavaly négymillió forint híján hárommilliárd forintot fizettek be a gazdasági szereplők a város kasszájába. Idegenforgalmi adót is szednek Zalaegerszegen, de nem az ingatlanok, hanem a vendégéjszakák után. A szállásadók 2006-ban 9,5 millió forintot utaltak át ezen a jogcímen az önkormányzatnak. Az ingatlanadóról dr. Gyimesi Endre polgármester közölte: míg a szabályozás nem ismert, nehéz véleményt alkotni róla, bevezetése mindenesetre többletterhet jelentene a zalaegerszegieknek.

Az önkormányzat ugyanis nem szed jelenleg a lakosság egészét terhelő helyi adót, s a polgármester - mint hangsúlyozta - kifejezetten tiltakozik a közterhek további növelése ellen. Amennyiben az ingatlanadóról az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd, figyelembe kell venni, hogy megszűnik-e más jelentős bevételi forrás, például a települések működésének egyik legfontosabb alapját képező iparűzési adó. Ebben az esetben Zalaegerszeg is kénytelen lesz ingatlanadót kivetni, mutatott rá a polgármester, s leszögezte, véleménye szerint a kormány e téren csak látszólagos mozgásteret enged majd az önkormányzatoknak.

Nagykanizsán is keveset tudnak még az ingatlanadó bevezetésének feltételeiről. Somogyi Ottó, a hivatal adóügyi osztályának vezetője megjegyezte: szinte biztosra vehető, hogy előbb-utóbb bevezetik az ingatlanadót, hiszen ellenkező esetben több százmillió forinttól esne el az önkormányzat. Arra azonban kevés esélyt lát az osztályvezető, hogy 2008. január elsejétől alkalmazzák az új adónemet, hiszen ilyen rövid idő alatt nem lehet felkészülni a feladatra. Ráadásul még azt sem lehet tudni, hogy az ingatlanadóból mekkora bevételre számíthat a város. Nagykanizsán egyébként két olyan helyi adó - építményadó és luxusadó - funkcionál, melyet kiváltana az ingatlanadó.

- Az önkormányzatnak csak az építményadóból származik bevétele, ez az összeg idén körülbelül 204 millió forintra tehető - mondta Somogyi Ottó. - A luxusadóból nincs bevétel, mert nincs a városban százmillió forintnál többet érő ingatlan. Az önkormányzat legjelentősebb helyi bevétele az iparűzési adó, amely idén várhatóan eléri a 2,3 milliárd forintot.

Keszthely önkormányzata tavaly összesen 115 millió forintot szedett be az ingatlantulajdoni alapú helyi adókból. Adóalanynak az építménnyel rendelkező igatlantulajdonosok számítanak, telkek után nem állapított meg adót az önkormányzat. A luxusadó törvényi bevezetésével a város képviselő-testülete a rendeletet megalkotta, ám hatálya alá tartozó épület egyelőre nincsen. Az építményadóból kedvezményt kapnak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők, a kommunális adóból pedig a helyben lakók: a fizetési kötelezettség 80 négyzetméter felett kezdődik, továbbá kedvezményezettek a 70 év feletti tulajdonosok.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Az önkormányzat ugyanis nem szed jelenleg a lakosság egészét terhelő helyi adót, s a polgármester - mint hangsúlyozta - kifejezetten tiltakozik a közterhek további növelése ellen. Amennyiben az ingatlanadóról az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd, figyelembe kell venni, hogy megszűnik-e más jelentős bevételi forrás, például a települések működésének egyik legfontosabb alapját képező iparűzési adó. Ebben az esetben Zalaegerszeg is kénytelen lesz ingatlanadót kivetni, mutatott rá a polgármester, s leszögezte, véleménye szerint a kormány e téren csak látszólagos mozgásteret enged majd az önkormányzatoknak.

Nagykanizsán is keveset tudnak még az ingatlanadó bevezetésének feltételeiről. Somogyi Ottó, a hivatal adóügyi osztályának vezetője megjegyezte: szinte biztosra vehető, hogy előbb-utóbb bevezetik az ingatlanadót, hiszen ellenkező esetben több százmillió forinttól esne el az önkormányzat. Arra azonban kevés esélyt lát az osztályvezető, hogy 2008. január elsejétől alkalmazzák az új adónemet, hiszen ilyen rövid idő alatt nem lehet felkészülni a feladatra. Ráadásul még azt sem lehet tudni, hogy az ingatlanadóból mekkora bevételre számíthat a város. Nagykanizsán egyébként két olyan helyi adó - építményadó és luxusadó - funkcionál, melyet kiváltana az ingatlanadó.

- Az önkormányzatnak csak az építményadóból származik bevétele, ez az összeg idén körülbelül 204 millió forintra tehető - mondta Somogyi Ottó. - A luxusadóból nincs bevétel, mert nincs a városban százmillió forintnál többet érő ingatlan. Az önkormányzat legjelentősebb helyi bevétele az iparűzési adó, amely idén várhatóan eléri a 2,3 milliárd forintot.

Keszthely önkormányzata tavaly összesen 115 millió forintot szedett be az ingatlantulajdoni alapú helyi adókból. Adóalanynak az építménnyel rendelkező igatlantulajdonosok számítanak, telkek után nem állapított meg adót az önkormányzat. A luxusadó törvényi bevezetésével a város képviselő-testülete a rendeletet megalkotta, ám hatálya alá tartozó épület egyelőre nincsen. Az építményadóból kedvezményt kapnak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők, a kommunális adóból pedig a helyben lakók: a fizetési kötelezettség 80 négyzetméter felett kezdődik, továbbá kedvezményezettek a 70 év feletti tulajdonosok.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Az önkormányzat ugyanis nem szed jelenleg a lakosság egészét terhelő helyi adót, s a polgármester - mint hangsúlyozta - kifejezetten tiltakozik a közterhek további növelése ellen. Amennyiben az ingatlanadóról az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd, figyelembe kell venni, hogy megszűnik-e más jelentős bevételi forrás, például a települések működésének egyik legfontosabb alapját képező iparűzési adó. Ebben az esetben Zalaegerszeg is kénytelen lesz ingatlanadót kivetni, mutatott rá a polgármester, s leszögezte, véleménye szerint a kormány e téren csak látszólagos mozgásteret enged majd az önkormányzatoknak.

Nagykanizsán is keveset tudnak még az ingatlanadó bevezetésének feltételeiről. Somogyi Ottó, a hivatal adóügyi osztályának vezetője megjegyezte: szinte biztosra vehető, hogy előbb-utóbb bevezetik az ingatlanadót, hiszen ellenkező esetben több százmillió forinttól esne el az önkormányzat. Arra azonban kevés esélyt lát az osztályvezető, hogy 2008. január elsejétől alkalmazzák az új adónemet, hiszen ilyen rövid idő alatt nem lehet felkészülni a feladatra. Ráadásul még azt sem lehet tudni, hogy az ingatlanadóból mekkora bevételre számíthat a város. Nagykanizsán egyébként két olyan helyi adó - építményadó és luxusadó - funkcionál, melyet kiváltana az ingatlanadó.

- Az önkormányzatnak csak az építményadóból származik bevétele, ez az összeg idén körülbelül 204 millió forintra tehető - mondta Somogyi Ottó. - A luxusadóból nincs bevétel, mert nincs a városban százmillió forintnál többet érő ingatlan. Az önkormányzat legjelentősebb helyi bevétele az iparűzési adó, amely idén várhatóan eléri a 2,3 milliárd forintot.

Keszthely önkormányzata tavaly összesen 115 millió forintot szedett be az ingatlantulajdoni alapú helyi adókból. Adóalanynak az építménnyel rendelkező igatlantulajdonosok számítanak, telkek után nem állapított meg adót az önkormányzat. A luxusadó törvényi bevezetésével a város képviselő-testülete a rendeletet megalkotta, ám hatálya alá tartozó épület egyelőre nincsen. Az építményadóból kedvezményt kapnak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők, a kommunális adóból pedig a helyben lakók: a fizetési kötelezettség 80 négyzetméter felett kezdődik, továbbá kedvezményezettek a 70 év feletti tulajdonosok.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Nagykanizsán is keveset tudnak még az ingatlanadó bevezetésének feltételeiről. Somogyi Ottó, a hivatal adóügyi osztályának vezetője megjegyezte: szinte biztosra vehető, hogy előbb-utóbb bevezetik az ingatlanadót, hiszen ellenkező esetben több százmillió forinttól esne el az önkormányzat. Arra azonban kevés esélyt lát az osztályvezető, hogy 2008. január elsejétől alkalmazzák az új adónemet, hiszen ilyen rövid idő alatt nem lehet felkészülni a feladatra. Ráadásul még azt sem lehet tudni, hogy az ingatlanadóból mekkora bevételre számíthat a város. Nagykanizsán egyébként két olyan helyi adó - építményadó és luxusadó - funkcionál, melyet kiváltana az ingatlanadó.

- Az önkormányzatnak csak az építményadóból származik bevétele, ez az összeg idén körülbelül 204 millió forintra tehető - mondta Somogyi Ottó. - A luxusadóból nincs bevétel, mert nincs a városban százmillió forintnál többet érő ingatlan. Az önkormányzat legjelentősebb helyi bevétele az iparűzési adó, amely idén várhatóan eléri a 2,3 milliárd forintot.

Keszthely önkormányzata tavaly összesen 115 millió forintot szedett be az ingatlantulajdoni alapú helyi adókból. Adóalanynak az építménnyel rendelkező igatlantulajdonosok számítanak, telkek után nem állapított meg adót az önkormányzat. A luxusadó törvényi bevezetésével a város képviselő-testülete a rendeletet megalkotta, ám hatálya alá tartozó épület egyelőre nincsen. Az építményadóból kedvezményt kapnak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők, a kommunális adóból pedig a helyben lakók: a fizetési kötelezettség 80 négyzetméter felett kezdődik, továbbá kedvezményezettek a 70 év feletti tulajdonosok.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Nagykanizsán is keveset tudnak még az ingatlanadó bevezetésének feltételeiről. Somogyi Ottó, a hivatal adóügyi osztályának vezetője megjegyezte: szinte biztosra vehető, hogy előbb-utóbb bevezetik az ingatlanadót, hiszen ellenkező esetben több százmillió forinttól esne el az önkormányzat. Arra azonban kevés esélyt lát az osztályvezető, hogy 2008. január elsejétől alkalmazzák az új adónemet, hiszen ilyen rövid idő alatt nem lehet felkészülni a feladatra. Ráadásul még azt sem lehet tudni, hogy az ingatlanadóból mekkora bevételre számíthat a város. Nagykanizsán egyébként két olyan helyi adó - építményadó és luxusadó - funkcionál, melyet kiváltana az ingatlanadó.

- Az önkormányzatnak csak az építményadóból származik bevétele, ez az összeg idén körülbelül 204 millió forintra tehető - mondta Somogyi Ottó. - A luxusadóból nincs bevétel, mert nincs a városban százmillió forintnál többet érő ingatlan. Az önkormányzat legjelentősebb helyi bevétele az iparűzési adó, amely idén várhatóan eléri a 2,3 milliárd forintot.

Keszthely önkormányzata tavaly összesen 115 millió forintot szedett be az ingatlantulajdoni alapú helyi adókból. Adóalanynak az építménnyel rendelkező igatlantulajdonosok számítanak, telkek után nem állapított meg adót az önkormányzat. A luxusadó törvényi bevezetésével a város képviselő-testülete a rendeletet megalkotta, ám hatálya alá tartozó épület egyelőre nincsen. Az építményadóból kedvezményt kapnak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők, a kommunális adóból pedig a helyben lakók: a fizetési kötelezettség 80 négyzetméter felett kezdődik, továbbá kedvezményezettek a 70 év feletti tulajdonosok.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

- Az önkormányzatnak csak az építményadóból származik bevétele, ez az összeg idén körülbelül 204 millió forintra tehető - mondta Somogyi Ottó. - A luxusadóból nincs bevétel, mert nincs a városban százmillió forintnál többet érő ingatlan. Az önkormányzat legjelentősebb helyi bevétele az iparűzési adó, amely idén várhatóan eléri a 2,3 milliárd forintot.

Keszthely önkormányzata tavaly összesen 115 millió forintot szedett be az ingatlantulajdoni alapú helyi adókból. Adóalanynak az építménnyel rendelkező igatlantulajdonosok számítanak, telkek után nem állapított meg adót az önkormányzat. A luxusadó törvényi bevezetésével a város képviselő-testülete a rendeletet megalkotta, ám hatálya alá tartozó épület egyelőre nincsen. Az építményadóból kedvezményt kapnak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők, a kommunális adóból pedig a helyben lakók: a fizetési kötelezettség 80 négyzetméter felett kezdődik, továbbá kedvezményezettek a 70 év feletti tulajdonosok.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

- Az önkormányzatnak csak az építményadóból származik bevétele, ez az összeg idén körülbelül 204 millió forintra tehető - mondta Somogyi Ottó. - A luxusadóból nincs bevétel, mert nincs a városban százmillió forintnál többet érő ingatlan. Az önkormányzat legjelentősebb helyi bevétele az iparűzési adó, amely idén várhatóan eléri a 2,3 milliárd forintot.

Keszthely önkormányzata tavaly összesen 115 millió forintot szedett be az ingatlantulajdoni alapú helyi adókból. Adóalanynak az építménnyel rendelkező igatlantulajdonosok számítanak, telkek után nem állapított meg adót az önkormányzat. A luxusadó törvényi bevezetésével a város képviselő-testülete a rendeletet megalkotta, ám hatálya alá tartozó épület egyelőre nincsen. Az építményadóból kedvezményt kapnak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők, a kommunális adóból pedig a helyben lakók: a fizetési kötelezettség 80 négyzetméter felett kezdődik, továbbá kedvezményezettek a 70 év feletti tulajdonosok.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Keszthely önkormányzata tavaly összesen 115 millió forintot szedett be az ingatlantulajdoni alapú helyi adókból. Adóalanynak az építménnyel rendelkező igatlantulajdonosok számítanak, telkek után nem állapított meg adót az önkormányzat. A luxusadó törvényi bevezetésével a város képviselő-testülete a rendeletet megalkotta, ám hatálya alá tartozó épület egyelőre nincsen. Az építményadóból kedvezményt kapnak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők, a kommunális adóból pedig a helyben lakók: a fizetési kötelezettség 80 négyzetméter felett kezdődik, továbbá kedvezményezettek a 70 év feletti tulajdonosok.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Keszthely önkormányzata tavaly összesen 115 millió forintot szedett be az ingatlantulajdoni alapú helyi adókból. Adóalanynak az építménnyel rendelkező igatlantulajdonosok számítanak, telkek után nem állapított meg adót az önkormányzat. A luxusadó törvényi bevezetésével a város képviselő-testülete a rendeletet megalkotta, ám hatálya alá tartozó épület egyelőre nincsen. Az építményadóból kedvezményt kapnak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezők, a kommunális adóból pedig a helyben lakók: a fizetési kötelezettség 80 négyzetméter felett kezdődik, továbbá kedvezményezettek a 70 év feletti tulajdonosok.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Hévízen az ingatlantulajdonosi kört építményadó terheli, s ezenfelül luxusadót kell fizetni a rendelet hatálya alá tartozóknak. A fürdővárosnak tavaly 147,5 millió forint bevétele származott a két adónemből. Jelentősek a kedvezmények a helyi lakosság körében, a Hévízen lakók a tulajdoni arányban százszázalékig mentesülnek az adófizetés alól. A luxusadóból tavaly csak 103 ezer forint folyt be, mivel a luxusadót az építményadó felett kell megfizetni, így az összeg nagyobb része az építményi adónemben jelentkezik. Az üdülőhelyi díjat a régió más turisztikai településeihez hasonlóan nem az idegenforgalommal hasznosított ingatlan alapján, hanem a vendégek tartózkodási ideje szerint számítják.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Lentiben háromféle helyi adót szed az önkormányzat - tudtuk meg Deák Szilviától, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől. A helyi iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett létezik építményadó is, amit a nem lakáscélú épületek és épületrészek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Mentesül a kötelezettség alól az önkormányzat és az egyház.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Az alapterület alapján számított építményadóból tavaly valamivel több, mint 21 millió forint bevétel származott. Az ingatlandó várható hatásáról még nem tudtak nyilatkozni a városházán, ehhez egyelőre túl kevés az információ.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.

Zalalövőn az ingatlanokhoz kapcsolódó adók közül a kommunális és a luxusadót vezették be, az utóbbi azonban csak papíron létezik, mert nincs fizetésre kötelezett adóalany. Kommunális adóból 5,7 millió forint folyt be tavaly, tehát Zalalövőn is az iparűzési adó tekinthető számottevő (2006-ban 76,7 millió forintos) bevételforrásnak. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző úgy gondolja, ha lesz választási lehetőségük, nem fogják alkalmazni az ingatlanadót, mert kizárólag a kommunális adót váltaná ki, túl nagy terhet róna a lakosságra, és problémákat okozna az ingatlanok értékének meghatározása. Bizonyára sokan vitatnák a végeredményt, és kérdéses, hogy kinek kellene fizetni az értékbecslés költségeit. A jegyző szerint a kormány az ingatlanadó önkormányzatokra testálásával meg akar szabadulni egy népszerűtlen intézkedés terhétől.