Belföld

2007.02.16. 03:29

Új, komplex programok

Budapest (os) - A roma lakosság alacsony munkaerő-piaci részvételének oka az iskolázottság hiánya, a hátrányos helyzetű országrészekben lévő lakóhely, a rossz lakáskörülmények és a velük szembeni diszkrimináció.

Zalai Hírlap

Ezt állítja Ürmös Andor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője, akivel a romák helyzetét javító munkaerő-piaci programokról beszélgettünk.- Több olyan program indult el az utóbbi években, amelyek a legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok részére teremtenek lehetőségeket, közülük nem egy kifejezetten a roma álláskeresőket célozza meg - tájékoztatott a főosztályvezető. - A munkaügyi központokban folyó szakképzési és felnőttképzési programok jelentős részének is meghatározó célcsoportja a cigányság. Sokat várunk a komplex munkaerő-piaci programoktól, amelyek egyrészt képzési, szakképzési lehetőséget biztosítanak, a résztvevők foglalkoztatását pedig bér-, illetve járuléktámogatással teszik vonzóvá a munkaadó számára. Speciális kezdeményezés a cigányzenészek problémájára megoldást nyújtó programjaink - emelte ki Ürmös Andor. - A cigányzenészek számára a rendszerváltás óta rendkívüli módon beszűkültek a munkalehetőségek, míg korábban csaknem minden kisvárosban megélt egy vagy két roma zenekar, ma a vendéglátóipar nem képes eltartani őket. Ugyanakkor a nagyon értékes kulturális tradíciót képviselő zenészdinasztiák tehetséges gyerekeiket továbbra is erre a pályára terelik. Az állás nélküli roma zenészek számára több alkalommal indultak munkaerő-piaci programok, elsősorban olyan formában, hogy a támogatás révén a munkáltatóknak megérje a zenészek foglalkoztatása. Ez azonban csak kis hányada a 600 ezres cigány népességnek, amelynek csaknem egyharmada - azaz 200 ezer körüli roma - a legnagyobb szegénységben él - hangsúlyozta a szakember. - Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, az uniós forrásokra épülő fejlesztési programnak talán a legnagyobb kihívása, hogy miként lehet a romák foglalkoztathatóságát javítani. Ördögi kör ez, hiszen akinek napi gondot jelent, hogy enni tudjon adni a gyerekeinek, annak nem adottak a képzési és munkaerő-piaci lehetőségek. Ugyanakkor biztató, hogy egyebek közt a Lépj egyet előre! pályázat komoly lehetőséget teremtett a romák körében is, jelentős arányban vettek részt a felzárkóztató, illetve szakképzési programokban. Az első kör már lezárult, összesen több mint 23 ezren jelentkeztek a programra. Az uniós források újabb pályázat meghirdetését teszik lehetővé, a program 2007-2008-ban 10 milliárd forintos kerettel hamarosan újraindul. A cigányság szempontjából ez a program elsősorban azért fontos, mert azt az első lépcsőfokot jelenti, ami egyáltalán a munkaerő-piaci belépéshez szükséges. A cigányság oldaláról a legnagyobb probléma valóban az iskolázatlanság, hiszen a népesség 60-70 százaléka 8 osztályt végzett, 10 százaléka érettségizett és mindössze egy százalék felsőfokú végzettségű, tehát 15-20 százalék körüli azok aránya, akiknek az alapiskolai végzettsége sincs meg. Júliustól - uniós forrásból - két új program indul, a Start Extra és Start Plusz kártya, amelyeket reményeink szerint romák is igénybe vesznek. Az új kártyák ugyanis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők visszatérését segítik a munka világába, a foglalkoztatóknak nyújtott adó- és járulékkedvezménnyel. - Tudjuk, hogy mindezekkel együtt a romák foglalkoztatásának egyik legnagyobb gátja a ma is meglévő, de nehezen tetten érhető diszkrimináció, amely ma már törvénybe ütközik. Az ilyen esetek nyilvánosságra kerülése segít az esélyegyenlőség megteremtésében, a társadalom szemléletének átalakulásában - tette hozzá Ürmös Andor.Júliustól - uniós forrásból - két új program indul, a Start Extra és Start Plusz kártya

Ezek is érdekelhetik