Lázas állapotban

- Zöld, sárga, piros, éppen mint a villanyrendőr... - mutatja a színezett sávokat dr. Gergye Ferenc megyei háziorvos szakfőorvos az új, költséghatékony gyógyszerfelírást segítő táblázatban. A szoftver az azonos hatóanyagú originális és generikus készítményeket rangsorolja, a spórolást tartva szem előtt.

- A zöld mezőben vannak a legolcsóbb szerek, ezek szerepelnek az ajánlott körben - folytatja Gergye doktor. - Az orvos akkor térhet el ettől, ha a beteg ragaszkodik az addig bevált gyógyszeréhez, megszokott terápiájához, s aláírásával igazolja, hogy vállalja a többletköltséget.

- Ezt most majd gyógyszerenként le kell játszanunk, ha valaki tízfélét szed, és nem a legolcsóbbakat, akkor annyiszor - méltatlankodik a megnövekedett adminisztráció miatt az orvos. - Katasztrofális, hogy mennyit fogunk nyomtatni, dokumentálni, bizonylatolni, ahelyett, hogy az idő alatt is a beteggel foglalkoznánk. Ráadásul hamarosan jön az ellátási bizonylat is, ami a kapott kezeléseket, beavatkozásokat és a befizetett vizitdíjat dokumentálja, s szintén szignáltatni kell majd a beteggel.

A költséghatékony gyógyszerfelírás a patikákban is gondot okoz, az idő rövidsége miatt ugyanis nem mindenütt tudtak átállni az új szempontoknak megfelelően, így gyakorta előfordul, hogy a zöldmezős ajánlott szer nem kapható. Tegyünk egy próbát! A doktor kiválaszt a táblázatból egy vérnyomáscsökkentőt, ami etalonnak számít a maga nemében, viszont originális készítmény, tehát drága. A szoftver hét másik, zölddel jelölt olcsóbbat kínál fel helyette. Hívjuk a patikát. Kiderül, a hétből három-négy kapható, a legolcsóbb például nem. A patikusok elvben ajánlhatnának a felírt helyett másik szert, ám a tapasztalatok szerint nagyon ritkán élnek e lehetőséggel.

- A gyakorlatban inkább továbbküldik vagy visszairányítják a háziorvoshoz, hogy írasson fel másik medicinát - osztja meg velünk tapasztalatait a szakfőorvos. Más kérdés, hogy a vizitdíj életbe lépése után (február 16-tól) vállalják-e a betegek az újabb rendelőlátogatást.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

- A zöld mezőben vannak a legolcsóbb szerek, ezek szerepelnek az ajánlott körben - folytatja Gergye doktor. - Az orvos akkor térhet el ettől, ha a beteg ragaszkodik az addig bevált gyógyszeréhez, megszokott terápiájához, s aláírásával igazolja, hogy vállalja a többletköltséget.

- Ezt most majd gyógyszerenként le kell játszanunk, ha valaki tízfélét szed, és nem a legolcsóbbakat, akkor annyiszor - méltatlankodik a megnövekedett adminisztráció miatt az orvos. - Katasztrofális, hogy mennyit fogunk nyomtatni, dokumentálni, bizonylatolni, ahelyett, hogy az idő alatt is a beteggel foglalkoznánk. Ráadásul hamarosan jön az ellátási bizonylat is, ami a kapott kezeléseket, beavatkozásokat és a befizetett vizitdíjat dokumentálja, s szintén szignáltatni kell majd a beteggel.

A költséghatékony gyógyszerfelírás a patikákban is gondot okoz, az idő rövidsége miatt ugyanis nem mindenütt tudtak átállni az új szempontoknak megfelelően, így gyakorta előfordul, hogy a zöldmezős ajánlott szer nem kapható. Tegyünk egy próbát! A doktor kiválaszt a táblázatból egy vérnyomáscsökkentőt, ami etalonnak számít a maga nemében, viszont originális készítmény, tehát drága. A szoftver hét másik, zölddel jelölt olcsóbbat kínál fel helyette. Hívjuk a patikát. Kiderül, a hétből három-négy kapható, a legolcsóbb például nem. A patikusok elvben ajánlhatnának a felírt helyett másik szert, ám a tapasztalatok szerint nagyon ritkán élnek e lehetőséggel.

- A gyakorlatban inkább továbbküldik vagy visszairányítják a háziorvoshoz, hogy írasson fel másik medicinát - osztja meg velünk tapasztalatait a szakfőorvos. Más kérdés, hogy a vizitdíj életbe lépése után (február 16-tól) vállalják-e a betegek az újabb rendelőlátogatást.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

- A zöld mezőben vannak a legolcsóbb szerek, ezek szerepelnek az ajánlott körben - folytatja Gergye doktor. - Az orvos akkor térhet el ettől, ha a beteg ragaszkodik az addig bevált gyógyszeréhez, megszokott terápiájához, s aláírásával igazolja, hogy vállalja a többletköltséget.

- Ezt most majd gyógyszerenként le kell játszanunk, ha valaki tízfélét szed, és nem a legolcsóbbakat, akkor annyiszor - méltatlankodik a megnövekedett adminisztráció miatt az orvos. - Katasztrofális, hogy mennyit fogunk nyomtatni, dokumentálni, bizonylatolni, ahelyett, hogy az idő alatt is a beteggel foglalkoznánk. Ráadásul hamarosan jön az ellátási bizonylat is, ami a kapott kezeléseket, beavatkozásokat és a befizetett vizitdíjat dokumentálja, s szintén szignáltatni kell majd a beteggel.

A költséghatékony gyógyszerfelírás a patikákban is gondot okoz, az idő rövidsége miatt ugyanis nem mindenütt tudtak átállni az új szempontoknak megfelelően, így gyakorta előfordul, hogy a zöldmezős ajánlott szer nem kapható. Tegyünk egy próbát! A doktor kiválaszt a táblázatból egy vérnyomáscsökkentőt, ami etalonnak számít a maga nemében, viszont originális készítmény, tehát drága. A szoftver hét másik, zölddel jelölt olcsóbbat kínál fel helyette. Hívjuk a patikát. Kiderül, a hétből három-négy kapható, a legolcsóbb például nem. A patikusok elvben ajánlhatnának a felírt helyett másik szert, ám a tapasztalatok szerint nagyon ritkán élnek e lehetőséggel.

- A gyakorlatban inkább továbbküldik vagy visszairányítják a háziorvoshoz, hogy írasson fel másik medicinát - osztja meg velünk tapasztalatait a szakfőorvos. Más kérdés, hogy a vizitdíj életbe lépése után (február 16-tól) vállalják-e a betegek az újabb rendelőlátogatást.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

- Ezt most majd gyógyszerenként le kell játszanunk, ha valaki tízfélét szed, és nem a legolcsóbbakat, akkor annyiszor - méltatlankodik a megnövekedett adminisztráció miatt az orvos. - Katasztrofális, hogy mennyit fogunk nyomtatni, dokumentálni, bizonylatolni, ahelyett, hogy az idő alatt is a beteggel foglalkoznánk. Ráadásul hamarosan jön az ellátási bizonylat is, ami a kapott kezeléseket, beavatkozásokat és a befizetett vizitdíjat dokumentálja, s szintén szignáltatni kell majd a beteggel.

A költséghatékony gyógyszerfelírás a patikákban is gondot okoz, az idő rövidsége miatt ugyanis nem mindenütt tudtak átállni az új szempontoknak megfelelően, így gyakorta előfordul, hogy a zöldmezős ajánlott szer nem kapható. Tegyünk egy próbát! A doktor kiválaszt a táblázatból egy vérnyomáscsökkentőt, ami etalonnak számít a maga nemében, viszont originális készítmény, tehát drága. A szoftver hét másik, zölddel jelölt olcsóbbat kínál fel helyette. Hívjuk a patikát. Kiderül, a hétből három-négy kapható, a legolcsóbb például nem. A patikusok elvben ajánlhatnának a felírt helyett másik szert, ám a tapasztalatok szerint nagyon ritkán élnek e lehetőséggel.

- A gyakorlatban inkább továbbküldik vagy visszairányítják a háziorvoshoz, hogy írasson fel másik medicinát - osztja meg velünk tapasztalatait a szakfőorvos. Más kérdés, hogy a vizitdíj életbe lépése után (február 16-tól) vállalják-e a betegek az újabb rendelőlátogatást.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

- Ezt most majd gyógyszerenként le kell játszanunk, ha valaki tízfélét szed, és nem a legolcsóbbakat, akkor annyiszor - méltatlankodik a megnövekedett adminisztráció miatt az orvos. - Katasztrofális, hogy mennyit fogunk nyomtatni, dokumentálni, bizonylatolni, ahelyett, hogy az idő alatt is a beteggel foglalkoznánk. Ráadásul hamarosan jön az ellátási bizonylat is, ami a kapott kezeléseket, beavatkozásokat és a befizetett vizitdíjat dokumentálja, s szintén szignáltatni kell majd a beteggel.

A költséghatékony gyógyszerfelírás a patikákban is gondot okoz, az idő rövidsége miatt ugyanis nem mindenütt tudtak átállni az új szempontoknak megfelelően, így gyakorta előfordul, hogy a zöldmezős ajánlott szer nem kapható. Tegyünk egy próbát! A doktor kiválaszt a táblázatból egy vérnyomáscsökkentőt, ami etalonnak számít a maga nemében, viszont originális készítmény, tehát drága. A szoftver hét másik, zölddel jelölt olcsóbbat kínál fel helyette. Hívjuk a patikát. Kiderül, a hétből három-négy kapható, a legolcsóbb például nem. A patikusok elvben ajánlhatnának a felírt helyett másik szert, ám a tapasztalatok szerint nagyon ritkán élnek e lehetőséggel.

- A gyakorlatban inkább továbbküldik vagy visszairányítják a háziorvoshoz, hogy írasson fel másik medicinát - osztja meg velünk tapasztalatait a szakfőorvos. Más kérdés, hogy a vizitdíj életbe lépése után (február 16-tól) vállalják-e a betegek az újabb rendelőlátogatást.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

A költséghatékony gyógyszerfelírás a patikákban is gondot okoz, az idő rövidsége miatt ugyanis nem mindenütt tudtak átállni az új szempontoknak megfelelően, így gyakorta előfordul, hogy a zöldmezős ajánlott szer nem kapható. Tegyünk egy próbát! A doktor kiválaszt a táblázatból egy vérnyomáscsökkentőt, ami etalonnak számít a maga nemében, viszont originális készítmény, tehát drága. A szoftver hét másik, zölddel jelölt olcsóbbat kínál fel helyette. Hívjuk a patikát. Kiderül, a hétből három-négy kapható, a legolcsóbb például nem. A patikusok elvben ajánlhatnának a felírt helyett másik szert, ám a tapasztalatok szerint nagyon ritkán élnek e lehetőséggel.

- A gyakorlatban inkább továbbküldik vagy visszairányítják a háziorvoshoz, hogy írasson fel másik medicinát - osztja meg velünk tapasztalatait a szakfőorvos. Más kérdés, hogy a vizitdíj életbe lépése után (február 16-tól) vállalják-e a betegek az újabb rendelőlátogatást.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

A költséghatékony gyógyszerfelírás a patikákban is gondot okoz, az idő rövidsége miatt ugyanis nem mindenütt tudtak átállni az új szempontoknak megfelelően, így gyakorta előfordul, hogy a zöldmezős ajánlott szer nem kapható. Tegyünk egy próbát! A doktor kiválaszt a táblázatból egy vérnyomáscsökkentőt, ami etalonnak számít a maga nemében, viszont originális készítmény, tehát drága. A szoftver hét másik, zölddel jelölt olcsóbbat kínál fel helyette. Hívjuk a patikát. Kiderül, a hétből három-négy kapható, a legolcsóbb például nem. A patikusok elvben ajánlhatnának a felírt helyett másik szert, ám a tapasztalatok szerint nagyon ritkán élnek e lehetőséggel.

- A gyakorlatban inkább továbbküldik vagy visszairányítják a háziorvoshoz, hogy írasson fel másik medicinát - osztja meg velünk tapasztalatait a szakfőorvos. Más kérdés, hogy a vizitdíj életbe lépése után (február 16-tól) vállalják-e a betegek az újabb rendelőlátogatást.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

- A gyakorlatban inkább továbbküldik vagy visszairányítják a háziorvoshoz, hogy írasson fel másik medicinát - osztja meg velünk tapasztalatait a szakfőorvos. Más kérdés, hogy a vizitdíj életbe lépése után (február 16-tól) vállalják-e a betegek az újabb rendelőlátogatást.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

- A gyakorlatban inkább továbbküldik vagy visszairányítják a háziorvoshoz, hogy írasson fel másik medicinát - osztja meg velünk tapasztalatait a szakfőorvos. Más kérdés, hogy a vizitdíj életbe lépése után (február 16-tól) vállalják-e a betegek az újabb rendelőlátogatást.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

Az elmúlt napokban amúgy csúcsra járatva működött a háziorvosi ellátás, a forgalom a megszokott másfélszeresére nőtt. Az átlagos napi 40-50-60 beteg helyett 80-90 igyekezett még a gyógyszerdrágulás előtt ellátáshoz jutni.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

- Volt olyan nap, hogy 114-en fordultak meg a rendelőben, pedig nincs semmiféle járvány - illusztrálja a helyzetet dr. Gergye Ferenc, majd visszatér a költséghatékony gyógyszerfelírásra. - Nem mondjuk, hogy a generikus szerek nem hatásosak, vagy nem gyógyulna tőlük a beteg. Csak éppen ezt a nyomatékos erőltetést érezzük túlzásnak, hiszen nem az olcsóság az egyetlen szempont.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

Ha egy háziorvos több alkalommal és indokolatlanul eltér az olcsóbb szerek felírásától, pénzbírsággal sújtható. Sőt, minősített esetben akár a gyógyszerfelírás jogát is megvonhatják tőle.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól. Ez praxisonként átlagosan 80 ezer forint mínuszt jelent. (Az egy havi finanszírozás 600 ezer és 1 millió forint közötti, a praxis adottságaitól függően.)

- Értetlenül állunk a dolog előtt - mutatja számításait dr. Gergye Ferenc. - Négy év óta egyetlen fillérrel sem emelték a finanszírozásunkat, holott azóta az infláció összesen legalább 30 százalékot elvitt belőle, a növekvő rezsiköltségekről nem is szólva. Most meg lecsípnek még tíz százalékot? Közben pedig egyfolytában azt halljuk, hogy az egészségügy problémáit az alapellátásban kell megoldani. Így? Hogy ellehetetlenítik a praxisokat?

A veszteségeik amúgy is nagyok, mondja, hiszen idéntől megszűnt az eszköztámogatási díj. Ennek alapja rendelőnként havi 25 ezer forint volt, s további 25 ezer forintos műszervásárlási hitelkeret társult mellé.

- A rendelők műszerpótlását, informatikai korszerűsítését, karbantartását kellett megoldanunk belőle, eddig azonban a feladathoz megkaptuk a forrást is. Mostantól, ha elromlik egy EKG-gép, mehetek a boltba újat venni, mondjuk 800 ezer forintért, az amúgy is alacsony finanszírozásból?

A felvetett problémákról az Egészségügyi Minisztériumtól kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a háziorvosok finanszírozása nem változik, januárban tévedésből utaltak alacsonyabb összeget, a hibát már korrigálták. Az ingatlan- és eszköztámogatás megszűnéséhez hozzáfűzték, úgy vélik, hat évnek elegendőnek kellett lennie arra, hogy a háziorvosok fejleszthessék rendelőjüket, eszközparkjukat. E lehetőség keretében 2001 óta az OEP 20 milliárd forintot fizetett ki, ebből 13 milliárdot a háziorvosoknak, 7 milliárdot a fogorvosoknak. A folyamatban lévő kifizetések nem állnak le, de január elsejétől már nem lehet újabb hiteleket felvenni. A vizitdíj bevezetésével február közepétől amúgy is jelentős többlet keletkezik a háziorvosoknál, ami teljes egészében náluk marad, s arra költik, amire a legmegfelelőbbnek tartják. A minisztériumban kidolgoznak egy kompenzálási rendszert is, hiszen a vizitdíj nem jelentkezik minden háziorvosnál plusz bevételként. A házi gyerekorvosok például eleve nem kapnak pénzt a 18 éves korig járó mentesség miatt.

- Ha pedig valakivel nem köt gyógyszerfelírásra szerződést a biztosító, az bezárhatja a praxisát, hiszen maximum kézrátétellel próbálkozhat... - vált maliciózus hangra a szakfőorvos.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavaly bevezetett betegforgalmi adatszolgáltatás hasonló ellenállást váltott ki az orvosokból, ám a rendszer mára már belesimult a hétköznapokba. Az új gyógyszerfelíró szoftvert azért tartják még aggályosabbnak, mert a gyógyszerpiac állandó mozgásban van, tehát a listát szinte naponta kell majd ellenőrizni, figyelve a legolcsóbb szerekre vonatkozó esetleges változásokat.

Újabb sérelmük, hogy a januárban kapott finanszírozás mintegy 10 százalékkal elmarad a szokásostól