2007.01.16. 03:27

Központosítana a kormányfő

Budapest - Aktuálpolitikai kérdésekről kérdeztük Török Gábor politikai elemzőt, akit - egyebek mellett - arról is faggattunk, hogy kik lehetnek az erős emberek a szocialistáknál, és milyen problémákkal kell szembenéznie a Fidesznek.

Zalai Hírlap

– Gyurcsány Ferenc láthatóan az MSZP átformálására, központosítására törekszik. Nem egyszerűen a párt elnöke kíván lenni, hanem olyan típusú átalakításra készül, mint amilyenhez hasonlót Tony Blair hajtott végre a brit munkáspártban. Nehezen hihető, hogy terve minden szocialista vezető politikus tetszését elnyerte volna. Ha azonban nem indul ellenjelölt, egyértelműen azt mutatja majd, hogy a miniszterelnök pozíciói erősek a párton belül.

– A szocialista körökből származó információk szerint a párttagok nem feltétlenül örülnek a centralizált MSZP-nek. A kongresszuson lehet-e nyilvános affér emiatt?

– Bizonyára akadnak majd „mezei” felszólalók, akik bírálják a központosító terveket, ez azonban mindaddig nem lesz politikailag releváns, amíg az „erős emberek” közül valaki nem fordul nyíltan szembe a pártelnökjelölt miniszterelnökkel.

– Tényleg, kik lehetnek „erős” emberek a pártban?

– A szocialista párt egyik jellemzője hosszú időn keresztül az volt, hogy sok autonóm „erős ember” volt megtalálható a soraiban. A belső vitákban gyakran ad hoc koalíciókba rendeződtek, de alapvetően nem alakultak ki tartós csoportok. Gyurcsány Ferenc megjelenése és pártelfoglalási törekvése most egyértelműen két táborba rendezte a korábbi „erős embereket”: jelentős részük, mint például Juhász Ferenc, támogatóvá vált, mások, Szili Katalin inkább, Szekeres Imre talán kevésbé, jelenleg passzív ellenállóknak minősíthetők.

– Az ágyszámlista kijelölése ismét konfliktust okozott a két koalíciós párt között.

– Magyarországon a kisgazdapárt 1991-1992-es felemás kilépése óta nem volt példa arra, hogy egy koalíciós vita végén az egyik fél távozzon. Ekkor, illetve részben hasonló okok miatt 2001-ben közel került a kabinet ahhoz, hogy elveszítse a többségét a parlamentben, de ez végül egyik esetben sem vezetett a kormány idő előtti távozásához. Innen nézve a mostani viták, bár fontos szakpolitikai kérdésekről szólnak, igazán nem nevezhetők rendkívülinek, sőt, talán az 1994 utáni MSZP–SZDSZ-es koalíciós feszültségek szintjét sem érik el.

– Kuncze Gábor távozik a szabad demokraták éléről. Ki vezetheti ki a pártot a gödörből?

– Az SZDSZ támogatottsága a választások óta érdemben nem változott, már évek óta az ötszázalékos küszöb környékén mozog. Ezt a stagnálást valóban megváltoztathatja egy új vezető színre lépése, ám abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy egy új elnökkel felfelé vagy lefelé indulhatnak-e el a liberálisok. Az alapkérdés az SZDSZ számára megítélésem szerint 1998 óta ugyanaz: be tudja-e bizonyítani a potenciális szavazóinak, hogy valóban önálló, liberális párt.

– A Fidesz, úgy tűnik, tavaszra tartalékolja energiáját. Megjelenhet-e új arc a párt frontvonalában?

– A kormány népszerűségét kikezdő megszorítások, az őszi események, a sikeres önkormányzati választások elfedték, de nem oldották meg a Fidesz alapvető gondjait. Évek óta a Fidesz számára is ugyanaz az alapkérdés: vajon az „egy a tábor, egy a zászló” stratégiával, a gyakran erősen baloldali, szociális demagógiát alkalmazó programmal, valamint az új szavazók megszerzését alapvetően megnehezítő, de az elkötelezett szimpatizánsokat egyben tartó vezetővel lehet-e parlamenti választást nyerni? 2006-ban a válasz egyértelmű nem volt. A választás óta történtek azonban – nem elsősorban a Fidesz politikája miatt – megszilárdították a korábbi állapotokat, de, hangsúlyozom újra, megítélésem szerint hosszú távon nem segítettek megoldani a párt problémáit.

– A közvélemény-kutatások szerint a politikusok sokat veszítettek népszerűségükből. Mi lehet az ok?

– Régi tapasztalat, hogy a választók alapvetően egydimenziósan szemlélik a politikai eseményeket. Amikor azt érzékelik, hogy rosszul mennek a dolgok, akkor magának a politikának a presztízse tépázódik meg, és a népszerűségvesztés elől egyetlen politikus sem menekülhet, legfeljebb százalékos különbségek lehetnek.