Falubarát disznóság

- Kiemelt céljaink közé tartozik a hagyományőrzés - emelte ki dr. Venczel István, a Falubarát Egyesület elnöke. - Ennek megfelelően már második alkalommal szerveztük meg azt a disznóvágást, ahol minden egyes munkafolyamatot a régi paraszti módszerek szerint végzünk.

Valóban, az elmondottaknak megfelelően volt szalmás pörzsölés, töpörtyűsütés, hurkatöltés, és természetesen a házi pálinkát is meg kellett kóstolni. Ez utóbbi állítólag egykor a hideg elleni védekezést segítette, s bár a hőmérő higanyszála ezúttal magasan állt, az itóka ennek ellenére hamar elfogyott, akárcsak a szalonnás-fokhagymás lángos. A jókedv hamar a tetőfokára hágott, ennek az lett a következménye, hogy a rendfára kerülés előtt néhányan még meg is lovagolták a disznót.

- A pörzsölés után a disznót ruhákkal szokták betakarni, hogy megpuhuljon a bőre - magyarázta Kovácsné Varga Ági. - Tulajdonképpen már az első alkalommal is ráültünk, s valahogy megmaradt ez a szokás. Ez egy tisztán csesztregi hagyomány lett, semmi köze a régi disznóvágáshoz.

- Ez a technológia mára teljesen kihalt, jómagam gyermekkoromban láttam utoljára szalmás pörzsölést - folytatta dr. Venczel István. - Igény lenne erre a látványosságra, most is többen jöttek nézelődni, voltak olyanok, akik egyenesen Miháldról érkeztek.

A nézelődők mellett amúgy szép számmal akadtak, akik a munkából is kivették a részüket. A disznót Bécs József bontotta fel, ezen túl gyakorlatilag tennivalója nem is akadt, a sok szorgos segítő elkapkodta keze alól a munkát.

- Odahaza a nagypapám szokott disznót vágni, s valahogy rám maradt ez a mesterség - mondta az alkalmi böllér. - A legjobban arra kell ügyelni, hogy kivételkor a bél és a máj meg ne sérüljön, mert akkor méreganyag kerül a húsba. A bontás utána már egyszerűen megy, annak megfelelően, mit is akar a gazda.