Belföld

2006.07.26. 12:16

Támogatott állományok

<div align="justify"><strong>Alsóújlak (VN) – Varga </strong><strong>Károly főállású őstermelő </strong><strong>az agrár-környezetgazdálkodási </strong><strong>támogatások közül </strong><strong>az extenzív állattartáshoz </strong><strong>kapcsolódó célprogramhoz </strong><strong>is sikeresen csatlakozott.</strong></div>

nincs nev

A hegyháti gazdálkodó 2000-ben kezdett foglalkozni külterjes állattartással az Alsóújlak környéki alacsony termőképességű földterületeken. A környezettudatos gazdálkodás, a műveletlen gyepterületek extenzív állattartási
formákkal történő kultúrálla- potba hozása egybeesett a kormány törekvéseivel, így már az uniós csatlakozás előtt bekerült a Nemzeti Agrárkörnyezetgazdálkodási Programba. 

A szerződés öt évre szólt, ám két év elteltével a gazdák választhattak: tovább kérik az addig folyósított támogatási összeget, vagy azt felmondva az uniós támogatásra pályáznak. 

– Az új pályázatnál előnyt élveztek azok, akik a nemzeti programban is benne voltak, mint ahogy plusz elbírálási pontokat jelentett az is, ha a területalapú támogatás mellett valaki őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok extenzív tartására is vállalkozott. A támogatás a természetkímélő, rideg tartás költségeit, az őshonos állattartás hosszabb megtérülési ciklusával járó jövedelemkiesést hivatott ellensúlyozni. 

Az alsóújlaki gazdaság esetében mangalica sertésekre, illetve magyar szürke szarvasmarhákra lehetett  támogatást kérni. A folyósításnak szigorú feltételei vannak: szükséges egy minimális állatlétszám, s erre az induló létszámra ötéves tartási kötelezettséget kell vállalnia a tenyésztőnek. Az állatoknak az ENAR tenyészkód mellett a tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában is szerepelniük kell. A tartás feltételeinek teljesülését a szakhatóság a helyszínen ellenőrizheti. 

A legnagyobb teher a sok adminisztráció: a programban részt vevő gazdálkodónak havi bontásban gazdálkodási naplót kell vezetnie, az egyes területek művelési mozzanatairól csakúgy, mint az állatállomány változásairól. Ehhez – bár mind a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, mind az agrárkamara segít – szakértő segítségének igénybevételére is szükség van. 

Az őstermelő a támogatási rendszert akkor érezné igazán hatékonynak, ha a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben szereplő kiegészítő  célprogramokat, így a szántó fajgazdag gyeppé alakítására vonatkozó programot is meghirdetnék.

Ezek is érdekelhetik