Krisztina helyesen gazdálkodik

Mint Horváth Zoltán megjegyzi, nem volt teljesen új számukra a környezettudatos gazdálkodás bevezetése, ugyanis területük egy részén már hosszú ideje folytatnak ökogazdálkodást, közkeletűbb kifejezéssel élve biogazdálkodást. 

– A szántóföldi növénytermesztésben összesen 243 hektáron biogazdálkodunk, az FVM által elismert ellenőrző

szervezet felügyeletével. Ezen a területen teljesen vegyszer és műtrágyamentesen termelünk őszibúzát,  tönkölybúzát, olajtököt, olajretket és kölest. Amikor megjelentek az agrár-környezetgazdálkodási program lehetőségei, nem jelentett számunkra nagy gondot az átállás. Összesen 698 hektár területtel pályáztunk az akg alapszintű szántóföldi célprogramjára. 

Mint az ügyvezető elmondja, szigorúak a követelmények,  de teljesíthetők. Ráadásul hasznot hoz a gazdaságnak,

miközben védi a természetet. Túl nagy haszonra persze nem kell gondolni a pályázat révén, mert a támogatás jelentős része rámegy a követelmények teljesítésének költségeire. 

– A kötelezően betartandó, helyes gazdálkodási gyakorlat számunkra 12 pontban szabja meg a tennivalókat, de ezek még több alpontban fejtik ki a részleteket. Például tiltott a monokultúra, öt évente egyszer pillangóst kell alkalmaznunk a vetésforgóban. Ezt könnyen megoldjuk, mert a lucernát felhasználjuk a tehenészetben. A vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a 75 százalékot. Az állatsűrűséget is szigorúan szabályozzák, a mi területünk nitrátérzékeny, így az állatsűsűrég nem haladhatja meg

hektáranként az egynegyedet – említi az ügyvezető a gyakorlatív példákat, amelyeket még sokáig lehetne sorolni.

A feltételek számos tiltott növényvédőszer hatóanyagot sorolnak fel, azaz nem lehet bármivel permetezni, csak az

engedélyezett készítményekkel. Egy laikus számára először szinte megfejthetetlen, hogy a kaszálónak miért a  közepéből kifelé kell kaszálni, ugyanis ezt így szabályozzák a követelmények. Aztán a cégvezető megmondta, azért,

hogy a fűben, lucernában lapuló állatokat kifelé tereljék, megmeneküljenek.

A kötelező talajvizsgálat a Krisztina Tej Kft. esetében azt jelentette, hogy 150-160 talajmintát vittek az Agrolabor Kft.-be. S minderről napra kész nyilvántartást, gazdálkodási naplót vezetnek. A helyes gazdálkodási gyakorlatot nem csupán a pályázatban szereplő földeken kell betartaniuk, hanem a társaság teljes, 1600 hektáros területén. Az évente mintegy 390 millió forint árbevételű kft.- nél a bevétel fele-fele arányát képviseli a tejtermelő tehenészet és a szántóföldi növénytermesztés.

– Természetesen pozitív a pályázat anyagi eredménye, különben nem is pályáznánk – mondta Horváth Zoltán.
Aztán megállapodtunk, hogy pontosabb a hasznot illetően az a megközelítés, hogy ha ez – és még más pályázati lehetőség – nem lenne, akkor a mai piaci viszonyok mellett tönkre mennének.