Belföld

2006.07.27. 11:05

Hazai őszibarackok

<div align="justify"><strong>Zsohár Melinda, </strong><strong><em>Bodakajtor </em>– A Buzsik </strong><strong>családnak őszibarackültetvénye </strong><strong>is van, s egy </strong><strong>kis szántója is. E kicsiség </strong><strong>okán is tagjai az Aba </strong><strong>Bész-nek, önkéntesen, </strong><strong>célszerűségből.</strong></div>

nincs nev

Buzsik József elsőgenerációs gyümölcstermesztő, fia, Zsolt már belenőtt ebbe a gazdálkodásba, de mindketten
ácsok is. A bodakajtori ültetvényük mellett takaros féltetőt emeltek maguknak, fehér nyárfából, mintha fatornácot
építettek volna az út mellé. Itt árusítják saját termésük egy részét, virágokat is ültettek a szolid hajlék köré. 

– Mellékjövedelemnek szántam a 80-as években a barackozást, – kezdi Buzsik József családfő, aki időközben krisztusi korúvá érett Zsolt fiával közösen dolgozik a földeken. – Akkoriban a napi munka mellett háztájiztam is, termesztettem káposztát, paprikát, paradicsomot. A sárszentmihályi Állami Gazdaság égisze alatt történt mindez, akik annak idején maguk is élték a két-három műszakos életet, pontosan tudják, milyen kemény pénzkereset volt az!

A vízválasztó persze a rendszerváltás volt, 1992-ben kárpótlási földeket vettek Buzsikék: öt hektárt gyümölcsösnek, 19 hektár szántót, s 2003-tól további 9,2 hektárt béreltek újabb telepítésű őszibaracknak. 
– A gyümölcsösben és a szántóföldi gazdaságunkban is pályáztunk az agrár-környezetgazdálkodási program integrált termesztési eljárás támogatására – mondja Buzsik Zsolt, aki végzett mezőgazdasági technikus. – Ellenőrzik a támogatás folyósításakor, hogy betartjuk- e a pályázatban vállalt feltételeket, de nyugodt szívvel állunk az ellenőrzés elébe, mert magunk is ezeket tartjuk helyesnek – utal Zsolt a vegyszerhasználati előírásokra. – Három gyermekem is a mi barackunkat fogyasztja, a piacra is olyan gyümölcsöt szánunk, amit otthon eszünk –  fogalmaz egyszerűen.

Tizenöt fajta őszibarack érik az alacsony növésű fákon. Haragoszöld, apró gömböcök a késeiek, a sárgahúsúak
fokozatosan érnek, vöröslik a kopasz nektarin. 

– Március elején kezdünk metszeni, ez csaknem a legfontosabb mozzanat – magyarázza az édesapa, – s a  kifejlett ágakat zöldmetszéssel ritkítjuk. Katlankoronájúra alakítjuk a fákat, s meggátoljuk a növekedésüket. Idén  bőséges a termés, az éretlen barackok több mint felét leszemeztük az ágakról, mert apró, piacképtelen gyümölcsöket érlel a fa, ha roskadozik terhétől. 

Az újabb területen 2003- ban ültették el az első fákat, most fordulnak majd termőre. Természetesen pontosan tudják Buzsikék, hány fájuk van, egyenként megfogják, -simítják valamennyit, évente többször is: ötezer barackfájuk terem Bodakajtoron!
Az értékesítésben több lábon állnak. Szerződést kötöttek az egyik legnagyobb, patinás magyar gyümölcslé előállító üzemmel, a dömping idején naponta szállítanak a budapesti nagybani piacra, s maguk is értékesítenek gyümölcsöt.

Ősi magyar fajtákat már nemigen termesztenek, de náluk kapható a fehérhúsú Mariska, ami másutt ritkaság. A sárgabélű barackok mennek, a kopaszból úgy tizenöt százaléknyi az arány. Az árak a budapesti nagybani piac áraihoz igazodnak, ez már csak így van Bodakajtoron is. Az Aba Bész-nek (beszerzési és értékesítési szövetkezet)
tagja Buzsik Zsolt. Édesapja büszkén adta át fiának hivatalosan a vállalkozást.

– Húszan vagyunk tagok a szövetkezetben, én igen kicsinek számítok – magyarázza Zsolt. Igaz, csak a 19 hektár
szántójával lépett be három éve, de a kukorica és gabonatermés értékesítésekor, a vetőmag és műtrágya beszerzésekor ő is olyan kedvező áron vásárol így, mintha maga is nagy lenne. Ez a lényege a bésznek. – Gyümölcsválogató és  -csomagoló gépsort szeretnénk venni, ehhez keressük a pályázati lehetőséget – szól a tervekről az apa. Mert Buzsik Józseféknek mindig vannak terveik.

Ezek is érdekelhetik