Belföld

2006.02.25. 16:41

Magyarország kétoldalú és regionális kapcsolatai térségünk államaival (2.)

Osváth Sarolta, Budapest – Lapcsoportunk sikerrel vett részt a Külügyminisztériumnak az EU kül- és biztonságpolitikája, valamint az atlanti gondolat népszerûsítésére meghirdetett kommunikációs pályázatán, amelynek keretében a magyar diplomácia lehetõségeinek, eredményeinek bemutatására vállalkozott. Háromhetente, szombati lapjainkban öt cikkbõl álló sorozatot készítünk, amelynek mai, második részében bemutatjuk a térségünk államaival kialakított kétoldalú és regionális kapcsolatokat.

Mórocz Zsolt

A térség stabilitásának, ezen belül a szomszédos államok demokratizálódásának, euroatlanti integrációjának elõsegítése a magyar külpolitika meghatározó és régi célkitûzése. Ebben a kormányzati ciklusban – fõként hazánk uniós tagságának megvalósulásával – már e politika konkrét, gyakorlati vonatkozásai kerültek elõtérbe és számos területen jelentõs elõrelépést sikerült elérni – tájékoztatott Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára.
– A magyar diplomácia elsõdleges mûködési területe a közvetlen szomszédság. Ebben a térségben a stabilizáció és a demokratizálódási folyamat érdekében a magyar külpolitikának aktív szerepet kell vállalnia – hangsúlyozta. A magyar külpolitikai tevékenységnek két fõ iránya van: egyrészt Délkelet-Európa, másrészt az új szomszédságpolitika keretében elsõsorban Ukrajna és Moldova, valamint a többi kelet-európai ország. Fontos, de önálló tényezõ Oroszország. A magyar diplomácia nagyon tudatosan határozta meg ezeket az irányokat. A kormány 2005-ben átfogó koncepciót fogadott el Délkelet- európai kormányzati stratégia címen, amelyhez végrehajtási terv is készült. A Külügyminisztérium vezetésével – az intézményi háttér megteremtésére – tárcaközi bizottság jött létre az összes érintett minisztérium részvételével.
A napokban elkészült összegezés szerint a tárcák költségvetésébõl mintegy kétmilliárd forintot fordítottunk közvetlenül erre a térségre irányuló programokra, nem számítva ide a magyar kisebbségpolitikával és a békefenntartó erõkkel kapcsolatos kiadásokat. A térségben a magyar jelenlét erõsítését szolgálja, hogy hosszú elõkészítés után megnyílt a podgoricai hivatal és a pristinai összekötõ iroda.

Mint a helyettes államtitkár elmondta, az utóbbi idõszakban minden területen – a regionális együttmûködéstõl a területfejlesztésen át az oktatási és kulturális programokig – kifejezetten gyakorlatiassá vált az együttmûködés. Jelentõsen bõvült az interregionális kapcsolatrendszer is, egyre gyakoribb a szakértõk képzése, cseréje, a magyar tapasztalatok átadása. – Ez nyilván összefügg azzal, hogy az uniós csatlakozást követõen kialakult magyar fejlesztéspolitika új hangsúlyai is erre a területre kerültek. Nagyon sok projekt valósul meg, beruházások kezdõdtek, például víztisztító mûvek építése folyik, képzések indultak. Mindez azt bizonyítja, hogy térségpolitikánk nemcsak a kormányzati diplomácia terén, hanem lokálisan is sikeres.
– Új minõséget jelent a térségi kapcsolatok elmélyítésében a magyar kezdeményezésre kialakult közös kormányülések gyakorlata – mutatott rá Gémesi Ferenc. Erre mindeddig nem volt példa. Mindhárom ország kormányaival sikerült a legfontosabb kérdéseket felvetni: Romániával az ott élõ magyarság helyzetén kívül a regionális, a területfejlesztési, a közútépítési és a gazdasági együttmûködés volt a fõ vonulat, a horvátok esetében az EU-csatlakozásra való felkészülés, a NATO-tagság támogatása, valamint a határ menti megyék együttmûködése, a turizmus, a környezetvédelem, a kultúra került a középpontba. A magyar–osztrák kormányülésen aktuális EU-s témákban folyt egyeztetés, valamint a balkáni integráció elõmozdítása és a regionális projektekben való közös részvétel kérdései szerepeltek napirenden. E találkozók nemcsak formálisak, a szaktárcák azóta annyi ügyet megoldottak, mint eddig még soha.

– A délkelet-európai térség fontos kérdései, mint Szerbia és Montenegró jövõje, valamint Koszovó ügyében a magyar álláspont szerint szintén elsõdleges a stabilitás megteremtése – jelentette ki. A magyar katonai jelenlét Délkelet- Európában tudatos katonapolitika eredménye, része annak a tendenciának, amely világszerte a békefenntartó erõk koncentrációját, szerepvállalásának fokozódását jelenti. – Oroszország sajátos helyet foglal el a magyar külpolitikában, a kétoldalú kapcsolatokat kiegyensúlyozott politika jellemzi – mondta el kérdésünkre a helyettes államtitkár.
Hangsúlyozta: Magyarország az EU-ban az Oroszországgal együttmûködést szorgalmazó és nem a konfrontációt képviselõ országok közé tartozik. Ez, úgy tûnik, meghozta a gyümölcsét, Vlagyimir Putyin elnök a közeljövõben Magyarországra látogat, aminek szimbolikus jelentõségû elõzménye a sárospataki könyvtár anyagának visszaadása. Az elnöki vizit – Borisz Jelcin 1992. évi látogatása óta erre nem került sor – biztató folytatását vetíti elõre az utóbbi idõben rohamosan bõvülõ, új területekkel gazdagodó gazdasági együttmûködésnek.

– Térségünk államaival biztonsági szempontból különösen fontosak a kiegyensúlyozott kapcsolatok – emelte ki. – A klasszikus biztonságpolitikai kockázatok helyett, illetve mellett ugyanis új típusú kockázatok jelentek meg. Bár a kisebb-nagyobb válságtünetek, konfliktusközeli helyzetek ma még nem kerülhetõk el, a klasszikus fenyegetések kezdenek visszaszorulni. A szervezett bûnözés az egyik legkomolyabb kihívás. A térség ilyen szempontból kétségkívül fokozottan veszélyeztetett. Megjelentek a fertõzõ betegségek, mint például az AIDS vagy most a madárinfluenza, ezek legalább akkora vagy még nagyobb veszélyt hordoznak, mint a hagyományos biztonsági kockázatok. Az embercsempészet, a kábítószer- és ma már kisebb mértékben a fegyverkereskedelem is részben rajtunk keresztül zajlik. Déli és keleti határainkon egyaránt virágzik a csempészet, az illegális kereskedelem. Az érintett országokban ezek a jelenségek gazdasági instabilitást okoznak. A határõrizet és a beutazás éppen ezért nagyon hangsúlyossá vált az EU-ban.
Magyarország pedig azáltal, hogy itt húzódik az EU déli és keleti határa, miközben kisebbségei ezekben a szomszédos országokban élnek, speciális helyzetbe került. Egyszerre kell fokozott biztonságot nyújtania az EU számára, ugyanakkor megkönynyíteni a határon túl élõ magyarok közlekedését, a kapcsolattartást. Ez nagyon nehéz feladat – állítja a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Ezért vezették be az egyoldalú, de térítésmentes vízumkötelezettséget Szerbiába, Ukrajnába a kishatárforgalom visszaállítása érdekében pedig kétoldalú EU-konform megállapodásokat terveznek. Gémesi Ferenc úgy véli, az iszlám terrorizmus fenyegetésével Kelet-Európából kevésbé kell számolni, ezzel elsõsorban Oroszország szembesül. Délkelet-Európa egyes országaiban – bizonyos vélemények szerint – lehetnek támogatói az iszlám terrorizmusnak. Jelenleg azonban ennek nem láthatók a jelei – szögezte le, s hozzátette: a terrorizmus elleni küzdelem közös feladat az Európai Unióban.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!