Belföld

2005.05.23. 15:36

Tiszta, szép, egészséges városok és falvak

Az erdõkkel övezett, közel 1000 lakosú település életét évtizedeken át az olajipar határozta meg. A múlt maradványai még ma is láthatók, de már koránsem olyan mértékben befolyásolják a falu környezeti állapotát, mint korábban. Arra voltunk kíváncsiak, vajon miként tud a község ma élni értékeivel.\r\n

Mórocz Zsolt

rnHarmincnégy taggal mûködik jelenleg az a nemrég alakult ifjúsági klub, amely elsõsorban a fiatalok összefogására, a sporttevékenység felkarolására jött létre, de a környezet megóvását is célul tûzte ki; legutóbb például takarítási akciót szervezett a településen. A fiatalok által csak tisztító túraként emlegetett, a faluban eddig egyedülálló kezdeményezés célja az volt, hogy a település belterületén összegyûjtsék a szemetet.
- Bázakerettye az egyik legszebb vidéken fekszik, jobban oda kellene rá figyelni. A klub tagjaival közösen úgy gondoltuk, megpróbálunk mindenhol jó példával elõállni - mondta Hederics Titusz, a csoport egyik vezetõje. - Sokan elmaradtak a tavaszi fûnyírásokkal, de annak örülünk, hogy legalább az útszéli szemétlerakók eltûnõben vannak, ami a 3 évvel ezelõtt indult, s azóta folyamatosan megszervezett lomtalanításnak köszönhetõ.
Az eredménnyel nem elégedett maximálisan Szép Ferenc polgármester. A falu elsõ embere a pesszimista szemszögébõl nézi a kérdést: nem azt számolja, hány illegális lerakót sikerült felszámolniuk, hanem azon kesereg, hogy az ingyenes évi lomtalanítás és a heti szemétszállítás ellenére egyáltalán még vannak ilyenek a környéken.
- A megmaradt olajosokkal többek közt e téren mûködünk együtt: õk sokat járnak a környéken, s fel tudják térképezni a szeméttelepeket - mesélte. - Ugyanakkor a vétkeseket lefülelni szinte lehetetlen, érdekes módon senki nem látja õket...
Kerettyén az olajipar "melléktermékeként" jelent meg a termálvíz, melynek hasznosítását a helyiek a jövõ zálogaként tartják számon. A fürdõ megépítése a polgármester értékelése szerint "sikeres és jó" lépés volt, az egyre fejlõdõ létesítmény hozzájárul, hogy ki tudják aknázni legfõbb értékük, a csodálatos természeti környezet adta lehetõségeket. A falu iránti érdeklõdés lassú, de biztos növekedésével is elégedettek, különösképp, hogy a turistaforgalom még nem éri el azt a mértéket, mely sok felkapott helyen már veszélyezteti a természeti környezetet. "Úgy veszem észre, hat a falu szépsége az idelátogatókra - véli Szép Ferenc. - Aki egyébként hajlamos a csokipapír elhajigálására, itt az is elmegy inkább a legközelebbi kukáig."
Bázakerettye környéke rendkívül gazdag erdõállománnyal büszkélkedhet, amit erõsít a közelben található budafai arborétum is. A 60-as években kísérleti jelleggel telepített nem õshonos fenyõfélékbõl ma már csak kevés látható, számos új egyedet találni a területen, s ma már az arborétum elsõsorban kirándulókat vonz - jelezte Kertész Szabolcs, kerületvezetõ erdész.
- A környéken a bükk és a tölgy az uralkodó fafajta, igyekszünk természetközeli technológiákkal mennyiségben és minõségben is fenntartani az állományt. Szerencsére az olajipar már nem okoz jelentõs károkat, jóllehet az utóbbi idõben is elõfordult faállománypusztulás a kutaknál és a csõvezetékeknél. Nagyobb problémát a kúthelyek környékén elszaporodott akác jelent, ami némiképp hátráltatja az erdõfelújítást - mondta.
A falu "természetközeli" arculatának kialakulásához a környezõ rengeteg mellett a jelentõs belterületi zöldfelületek is hozzájárulnak. Simonyai Imre, a nemrég létrejött önkormányzati szolgáltató kht. vezetõje mondja: 11,5 hektár saját, valamint 3-4 hektár "molos", a cég által kevéssé gondozott fás-bokros-füves "liget" rendben tartásáért felelõs többek közt, melyek kaszálása hét embernek ad szezonban napi 8 órás munkát.
A község infrastruktúra-hálózata teljes, levegõjét pedig nem szennyezi semmi: a kõolajtermelés visszaszorulásával el-apadt az az ipari forrás, melynek (és a hozzá tartozó életmódnak) köszönhetõen korábban a mezõgazdaság nem verhetett gyökeret a faluban. Kerettyén nincs disznóól, csirkenevelde, nyúlkatróc - így aztán a szagok miatt sem panaszkodhat senki.
- Ez a falu mindent az olaj-iparnak köszönhet - jelenti ki kissé talán elfogultan Sebesi László, aki hajdanán 42 évig dolgozott a kutak mellett. Nyugdíjasként a cég történetének dokumentálásával foglalkozik, s tõle halljuk a beszédes adatot: a legszebb idõkben az ipar több embernek adott helyben munkát (1100 fõ), mint ahányan ma élnek itt, a mai létszám azonban nem megy 25 fölé... - A falunak sikerült megtalálnia a jövõbe vivõ utat: a természeti környezet valóban bámulatra méltó, bízom benne, hogy ez és a szépen fejlõdõ fürdõ sokakat vonz ide. Persze, ahhoz is kellettek ám a kõolajosok, hogy mindez a természeti érték a legnagyobb ütemû termelés idején is ilyen állapotban megmaradt!
S Bázakerettyén ma sem terveznek az olajosok nélkül. Szép Ferenc elmondta: a turisták csalogatására az iparág múltjáról és tevékenységérõl szóló tanösvény és bemutatóhelyek létrehozásán gondolkodnak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!