Pályázat - Az ezer arcú Balaton

rn

Az elmúlt évben elsõ alkalommal adták át a Kék Hullám zászlót, mely a balatoni strandok állapotát hivatott minõsíteni. A szervezõk részérõl dr. Lázár János, a Balatoni Szövetség fõtitkára érdeklõdésünkre elmondta: a Kék Zászló külföldön és hazánkban mind a strandoknak, mind a településnek rangot jelent, s ami még fontosabb: vonzza a pihenni vágyókat. A Magyarországon bevezetett rendszer a nemzetközi szinthez való kapcsolódás formája, melyet az idelátogató külföldiek természetesen elismernek, sõt, örömmel vesznek.

- A Kék Hullám zászló strandminõsítõ rendszer meghirdetésének fõ célja volt, hogy a jó minõségû strandokra minél több vendég érkezzen; a minõségi szolgáltatást, biztonságot nyújtó fürdõhelyeken mindenki a lehetõ legjobban érezze magát. Lényeges ez az egyedül érkezõk, s a családok tekintetében egyaránt. Nagyon fontos ugyanis, hogy a szülõk és a gyermekek valóban biztonságosan és kellemes körülmények között pihenhessenek. Nem elhanyagolható cél, hogy a megfelelõ ellátottság mellett a strandok kapcsolódhassanak az Európai Unió rendszeréhez.
A strandokat, azok rendezettségét, szolgáltatásait évente értékelik a szakemberek, a Kék Hullám zászló elnyerésének feltételei meglehetõsen szigorúak. Utóbbiak természetesen a minõsítés után is élnek, ha a késõbbi ellenõrzéseken gond merül fel, a zászlót akár vissza is vonhatják.
- A hazai rendszert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Magyar Marathon Klub és a Balatoni Szövetség szervezi. Értékelõ rendszere a tavalyihoz képest szigorodott, a vízibiztonság, a nagyobb tisztaság, s az ellátás színvonalának emelésével. Évenkénti értékelés van, mégpedig a szezon elején. Az utóellenõrzéseken az esetlegesen felmerült hibákért visszavonható a kitüntetõ Kék Hullám Zászló. A strandok számára fontos az akcióban való részvétel és a zászló odaítélése, mivel a minõség ezirányú elismerése a vendégek körében gyorsan terjed. Úgy tûnik, a fürdõhelyek élni kívánnak a lehetõséggel, hiszen tudják: a rendszerben szerepet vállalva hírnevük, látogatóik száma növekszik, s a minõsítés egyben a Balaton elismertségét is nagyban javítja.
Nem csak a strandolókat, hanem a horgászokat is szép számmal vonzza a tó. A megfelelõ mennyiségû és minõségû hal "létérõl" a közel száz esztendõs Balatoni Halászati Rt. gondoskodik, melynél nemrég történt tulajdonosváltás.

- A cég a kincstári vagyon része, az ÁPV Rt-tõl nemrég került a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz. A változás szakmai szempontja talán az volt, hogy a Balaton, mint nemzeti kincs, kerüljön a természet védelméért és megõrzéséért felelõs tárcához - mondta Szakál Tamás, a részvénytársaság munkatársa. - A halállomány kiválónak mondható, összetétele azonban természetesen kezelésre szorul. Olyan fajtaszerkezet kialakítása szükséges, mely jobban hasonlít a régi természetes állapothoz. A halgazdálkodási terv elõírása 950 tonna pikkelyes kifoghatósága, ami nem tartalmazza a busa és az angolna mennyiségét. E két faj tulajdonképpen korlátozás nélkül halászható. A gyakorlat viszont az, hogy a 950 tonnát (még bruttóban számolva) sem fogjuk ki.
A Balatoni Halászati Rt. - mely a természetes vízi halászatot összesen 63.800 hektáron végzi, az õrzést pedig e területen, s 234 kilométeres partszakaszon látja el - hosszú távú célként a halfauna rehabilitálását, az õshonos fajok, és a horgászat, turizmus szempontjából fontos állomány növelését tûzte ki, állományszabályozó halászattal és telepítésekkel egyetemben.
A halállománnyal talán még igen, a balatoni jegyek árával azonban egyáltalán nem elégedettek a horgászok, sõt! A kérdésre, hogy azok árát miért kellett drasztikusan megemelni, Szakál Tamás azt válaszolta: a drágítás nem volt drasztikus.

- Az aktív magyar keresõre megállapított árból, kedvezmények adásával alakultak ki a fizetendõ tarifák. Ha valami drasztikus, az a gyermekjegy árának emelése, ami a fenti okok miatt úgy jött ki, hogy 750-rõl 5000 forintra emelkedett. Megjegyzendõ: korábban egyetlen gyerekjegy típus volt, most viszont tizenhatféle létezik. Az áremelés oka egyébiránt, hogy a horgászati tevékenység évek óta ráfizetéses, azaz a telepítés, a halõrzés és egyéb horgászat érdekében történõ beruházás sokkal többe került, mint az engedélyek árából befolyó összeg. Az új tulajdonos ezt a veszteséget nem hajlandó finanszírozni, ezért szeretnénk, ha az idén legalább nullszaldós lenne az ágazat.
Ahhoz, hogy a horgászok és persze a fürdõvendégek jól érezzék magukat, számos egyéb körülmény szükségeltetik. Fontos például, hogy a térségben minél kevesebb legyen a szúnyog. Az idén mintegy 1600 hektáron két biológiai irtással, valamint - 550 hektáron - négy kémiai permetezéssel próbálnak védekezni a vérszívók ellen.

- Nem teljes irtásról van szó, csak gyérítésrõl. Teljesrõl azért nem beszélhetünk, mert az már károsíthatná a természetet - tudtuk meg Rosta Sándortól, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökétõl. - A tevékenység során Németországból származó szelektív szert használunk, mely csak a kifejlett szúnyoglárvát pusztítja el. Az ezzel kapcsolatos terveket, a permetezés helyeit feltüntetõ térképet tudományos bizottság állítja össze. A kémiai irtáshoz gyengített szert használunk, mely más élõlényekre, bogarakra is hat ugyan, ám nagyon kis mértékben. A permetezések 70-80 százaléka amúgy biológiai jellegû. A szúnyogok szaporodását nagyban elõsegíti a csapadékos meleg idõ, az irtást ilyenkor - alkalmas, leginkább szélmentes idõjárási feltételek mellett - folyamatosan végezni kell. Az idei évben közel hatvanmillió forintot költünk e tevékenységre, az összeg egyik felét a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság állja, a másikat a települési önkormányzatok biztosítják.