A becsvölgyei női idol hagyatékán

A mindössze 24 centis szobor töredék leginkább egy női testre hasonlított, s miután hozzáértők is megvizsgálták, kiderült, páratlan értékű leletre bukkantak. Magyarország legszebb és legnagyobb, középső rézkori agyagszobrocskája, a női termékenység szimbóluma került elő,  amit aztán 1952-ben a Göcseji Múzeumban helyzetek el. Ma a faluházban őrzik ennek egy másolatát, sőt ismeretterjesztést is szerveztek köré az elmúlt években, hogy mindenki tudjon a faluban – kiemelten az iskolás korúak - az ősi hagyatékról, a lelőhelyét tábla hirdeti.

- Szó ami szó, nagyobb nyilvánosságot, pontosabban ébrentartást kell kapnia a leletnek. Ilyenkor az ausztriai Willendorfi Vénuszra gondolok, ahol bemutatóhely is működik.  A mi idolunk is legalább 5800 éves – mondja Magai Ágota a Becsvölgye Jövőjéért Egyesület elnöke, akit Bicsák Richárd polgármesterrel keresünk fel, hogy a falu és a térség turizmusáról, az ebben rejlő lehetőségekről szót váltsunk. Ágota sok cikluson át vezette a falut, több turisztikai projektet nyert csapatával Becsvölgyének az elmúlt évtizedekben. Richárd viszont csak néhány hónapja, időközi választáson került a falu élére, de neki is markáns elképzelése van a turizmus fontosságáról, tudja, hogy nagy a szerepe a falu értékeinek megismertetésében.

- Göcsej szíve itt van – mondja Ágota – A szegek vidéke pedig önmagában is egy izgalmas világ a hagyatékaival – teszi hozzá. Hát hogyne volna az, amikor Becsvölgye önmaga is hét „szeg” jellegű település gyűjtőneve. Vegyük sorjában.  Becsvölgyének, pontosabban a Bych, Bics, Böcs, Bécs név alaknak már 1200 körül írásos nyoma van, tehát családnévből származik a falu neve, mint ahogy Barabásszegé is. Vargaszeget l490-ben említik iratok, Vörösszeget 1497-ben, Kislengyelt pedig jóval előbb, már 1256-ban feljegyezték okmányokban. A településrészek sorához tartozik még Kereseszeg, Salomfa, és Pajzsszeg, ez utóbbi, Barabásszeggel együtt a mostani falu központi részét adja. A Becsvölgye elnevezést a múltszázad végétől egyáltalán nem használták, mert féltek, hogy elhalnak a többi községnevek, viszont 1943-ban megtörtént Becsvölgye néven a községrészek egyesítése. Ettől függetlenül, népi eredettörténete Becsvölgyének van, ennek keletkezése visszanyúlik az 1500-as évek végére, amikor Becs László nemes, a lányát egy gazdag család fiának akarta adni. A lány, Ilona azonban egy szegény legénybe volt szerelmes és dacolva apjával hozzá  ment feleségül, amiért kitagadták. Miután gyermekük született az apa egy parcellát adott a lányának, aki a halála előtt áttért a református hitre és a földet az egyházának adományozta. A református közösség pedig Becsvölgyének nevezte el ezt a helyet.

- Zaláról a legtöbb embernek Göcsej jut az eszébe. Ugyan úgy mint Vas megyéről az Őrség. De micsoda különbség van a két néprajzi táj között. Ott a falvak és  az Őrséget választó jeles személyek felismerték, ha az Őrséget, mint tájat ismertetik meg az országgal, azzal az összes falu nyer. Nálunk a településvezetők fontosabbnak tartják a saját falunapjukat, mint a vidék egységes megmutatását, pedig lényegében azonos sorsot él meg minden göcseji település, azonos örökséggel. Nagyon fontos egy tájegységi szintű bemutatkozási lehetőségének megteremtése. A cél ugyanis az, hogy minél több embert vonzzunk Göcsejbe, magunk részéről Becsvölgyére, ünnepi alkalmainkra, hagyományaink bemutatására, s ha már itt vannak, körül is nézhetnek a falvainkban, s ki-ki megragadhat ott,  ahol valami megfogja. A harmincas években Zalaegerszeg szervezett egy nagy bemutatkozási lehetőséget a göcseji falvaknak. Most a város – bár ott a Göcseji Falumúzeum - nem szervez bemutatkozási lehetőségeket, pedig hát „a város sem létezik önmagában,”  a gyökerei a mi falvainkban vannak. Elhalt a Göcseji Randevú programsorozat is, ami több lehetőséget kínált volna a Göcsej tájegység és a falvakban élők ma is megőrzött hagyományainak, életmódjának bemutatására. Az újraélesztését fontos rövid távú célnak tartom – mondja Magai Ágota.

Becsvölgye saját próbálkozásai viszont mégis olyanok, amelyek a falun túlra is tekintenek. Közös horvát-magyar projekt keretében építettek például szilvaaszalót. Tudni kell, hogy Göcsej a szilva hazája. Nagyon sok háznál volt a múltban szilvaaszaló, amiben igen értékes aszalványokat készítettek. Tavaly szeptemberben Aszaló Hétvégét tartottak, közösen aszaltak szilvát, almát és körtét nagy sikerrel. Az idén még hosszabb időre szeretnék begyújtani az aszalót és hívnak mindenkit, például azokat, akik szeretnék megismerni az aszalás módját, vagy kóstolni szeretnének, esetleg a saját gyümölcsüket hoznák aszalni, hiszen ez egy „Közösségi Aszaló”.

- Kislengyelben turistaházunk is van nagyon régről az egykori malomban. Keresztül vezet rajtunk az országos kéktúra útvonala, meglehetősen sok errefelé a bakancsos turista. A malomban kemencét építettünk és bemutatjuk a búza útját a kenyérig. Van ott egy búzaőrlést bemutató daráló, meg tudjuk mutatni a kovászolást, a dagasztást és a kelesztést, s a végén azt is, hogy miként kell a kenyeret a kemencében elhelyezni, s ha megsült megkenni, s megszegni ha már kihűlt. Ezekkel olyan élményeket termetünk, amelyek megragadnak az emberben. Mindezek alapján mondom, határozott véleményem, hogy szükség van a falvainkon túlmutató, összefogó, bemutatkozó rendezvényekre. Most ezen gondolkozunk többen is, és remélem sok olyan embert tudunk az ügyünknek megnyerni, akiknek itt vannak a gyökereik – fejti ki Ági, majd elénk tesz egy kis kiadványt, címe Túrázzon Becsvölgyén. Ebben foglalták össze a becsvölgyei túraútvonalakat, amelyekre az egyes településrészek értékeit fűzték fel. Például a templomokat, a haranglábakat, a természeti látnivalókat, az ötszáz éves Nagy Tőfát, a tájjellegű építészetet, a növényeket. Az egyesület tagjai pedig „túragazdaságot” vállalnak.

A polgármesterrel bejárjuk Becsvölgyét. Sorra vesszük a haranglábakat, van belőlük négy is, megnézzük Vörösszegen a régi iskolából kialakított lovas tanyát, a vendégházakat, ahol fogadják a turistákat. Megkérdem Richárdot, aki civilben  informatikus, programozó, és a polgármestersége idejére szabadságolja magát a Budapesti Gazdasági Egyetem egerszegi gazdálkodási karáról, ahol számítástechnikai osztályvezetőként dolgozott eddig, miként látja  az elmúlt évek történései fényében Göcsej, ezen belül Becsvölgye turisztikai lehetőségeit?

- Ha nem jönne hozzánk senki, ha nem látnák mások is az értékeinket, akkor magunkra maradnánk, s elöregedne a település. Minden energiával arra törekszünk, hogy vállalkozókat, Göcsej és Becsvölgye iránt érdeklődőket hozzunk a faluba, teljesen kinyíljunk számukra, érezzék, nálunk itthon lehetnek. Használják az értékeinket. Ha kell a kulcsos ház és a kemence Kislengyelben, tartsák ott az ünnepüket, vagy az egyéb rendezvényüket és érezzék jól magukat. A faluház is mindenkié, de így vagyunk a hagyományainkkal  is.  Nem akarjuk mi kisajátítani Göcsejt a többi falutól. Azt szeretnénk ha egyszer nálunk lennének, másszor mi mennénk máshova, hogy a települések a saját arcukat is megmutathassák a nagyobb közös rendezvények mellett – mondja Bicsák Richárd.