Barangoló

2020.06.10. 17:01

Hany Istók nyomában

Igazi hansági családi program lehet az Osli és Bősárkány között félúton található Esterházy Madárvártánál induló Hany Istók tanösvény meglátogatása.

kisalfold.hu

 

Az 5 km hosszú séta a fokozottan védett Csíkos-éger erdő, majd a Király-égeres mellett vezet a Király-tóig; a sűrűn benőtt tó környékén találták meg állítólag egykor Hany Istókot.

Lora-Regular;„>Útközben számos állat- és növényfajt láthatunk: a lombkoronautaktól távol eső része szürkegém-telepet rejt, az utak menti ágakon csilpcsalpfüzikék, barátposzáták, erdei pintyek ugrándoznak, a csatornák és vízzel borított területek felől a vöröshasú unkák hangja hallatszik. Egy kis kitérővel az egykori lápszigeteket látogathatjuk meg, a dombok körüli lápréteken olyan szemet gyönyörködtető növények virítanak, mint a mocsári kosbor, a buglyos szegfű és a tömegesen nyíló sárga nőszirom.

A tanösvény utolsó szakasza az erősen elöregedett állományú Király-égeres mellett vezet. A sok helyen elszáradt, megcsonkult, de még így is méltóságteljes fák alatt kutyabenge és kányabangita szegélyezi az utat. A nedvesebb részeken mocsári pajzsika összefüggő foltjai teszik vadregényessé az erdő alját.

Az út végén, a Király-tó partján álló kilátótoronyból szemlélhetjük meg a tavat és a jöttünkre a gyékényes közt menedéket kereső szárcsák és cigányrécék menekülő kis csapatait.

Ősi magyar fajták

Az őshonos magyar háziállatokat és a környék sokszínű állatvilágát is megismerhetjük a Fertő–Hanság Nemzeti Park lászlómajori bemutatóhelyén. Az Esterházyak egykori gazdasági központjában interaktív és látványos kiállítások, természetismereti játékokkal teli élményösvény és játszótér várja a családokat, a majorság udvarán pedig olyan régi magyar háziállatfajtákat láthatunk, mint a szürke marha, a házi bivaly, a racka juh vagy az ősi magyar baromfifajták.

Hany Istók legendája

1749-ben a hansági lápvidéken furcsa szerzetet fogtak a kapuvári halászok. Nyolc-tíz éves gyermek lehetett, kéz- és lábujjai között a legenda szerint úszóhártya feszült, kígyókkal, békákkal, nyers hallal táplálkozott. A fiú meztelen volt, és ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe ugrott, és úgy úszott, mint a hal. A kapuvári templomban meg is keresztelték, az István nevet kapta. Majd egy évig élt a várban, megette már a főtt ételt, elviselte magán a ruhát, de aztán egyszer a vártól nem messze folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanyba. Soha többé nem találták meg. Történetét még Jókai Mór is „megénekelte” a Névtelen vár című regényében

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!