Baba

2017.01.13. 14:20

A nagyik sajnos dolgoznak

Az egyik ámulva figyel, a másik szaladgál, a harmadik 10 hónapos létére az ajtó felé önállósul, a negyedik anyukája ölébe fúrja a fejét. Már most látszik, felnőve sem lesznek egyformák, s ez így jó. Babusgató foglalkozáson jártunk.

Arany Horváth Zsuzsa

- A baba-mama programok legalább annyira szólnak a szülőknek, ha nem jobban, mint a gyerekeknek - mondta a könyvtárbeli óra végén Godina Mónika gyógytornász, fizioterapeuta, mondókás könyv szerző, foglalkozásvezető, aki a legkisebbekkel eddig dalolt, sétált, dobolt, az ifjú édesanyák részvételével. Az apukák dicséretére legyen mondva, mind többen gyűlnek össze, egyelőre megfigyelő státuszban, de jó páran be is lépnek a székekkel határolt körbe, hogy maguk is kisgyerekké válva önfeledten skandálják a mondókát a fülig érő szájú gyermekükkel.

- Ez nagyon örvendetes, úgy érzem, változik a világ, jó irányba, a férfiak szívesen és örömmel gyönyörködnek a kicsikben, nem érzik kínosnak a foglalkozáson való részvételt - hangsúlyozta a szakember. - Így pedig a család együtt lehet, a felnőttek feleleveníthetik gyerekkori élményeiket, mondókáikat, hogy otthon is alkalmazzák.

Miért is komplex egy-egy együttlét? Amíg a gyerek biztonságban érzi magát, közben egy-egy ritmusos szöveggel, saját testképével ismerkedik, a mozgással egyensúlygyakorlatot végez, próbálgatja énekhangját, építi a mozgáskoordinációt.

A 10 hónapos Vince szabad, érdeklődő. Nővére, Panna és édesanyja, Tánczos Éva (lila felsőben) a háttérbe. Fotó: Pezzetta Umberto

- Szerintem a beszédkészséghez is hozzájárul az ének, a zene, a mozgás. Két és fél éves Panna lányomnál ezt tapasztalom, de úgy vélem, a 10 hónapos Vince ennek is köszönheti, hogy kilenc hónaposan járni kezdett - tette hozzá Tánczos Éva, aki zenészként odahaza is használja a gyerekek testi-lelki fejlődését szolgáló trükköket.

- Már a terhesség alatt érdemes mozgással egybekötött verseket, mondókákat dünnyögni, hiszen a gyermeknek ismerős lesz a szülő hangja, felismeri, megnyugtatja. Az egészen pici babák, (a gyerekpszichológia valójában ezt nevezi a negyedik trimeszternek), tehát anyukájuktól kapják a megerősítő biztonságot, emlékeznek a ringatás jó érzésére. A testi-lelki jóléthez biztosítunk élményt. Itt a könyvtárban látott foglalkozások inkább féléves kortól ajánlottak, egy-egy alkalom 30-45 perces, a gyerekek ennyi ideig „bírják", figyelmi idejük is nagyjából néhány perctől 10-12 perc, aztán foglalkozáson belül váltunk: ha addig ültünk, akkor jönnek a sétáltató, futkározó mondókák, vagy a ritmushangszerek - folytatta Godina Mónika. - Nagyon fontos: nem kell megfelelni semminek, a szülőket megtanítjuk arra, hogy az sem baj, ha a gyermeke éppen olyan mozgástanulásos fázisban van, hogy végig mászna, körözne a szülők körül, vagy éppen sétálgatna a foglalkozás alatt, attól még a kicsi figyel, hallgat, szívja magába az információt. Itt nem kell „teljesíteni", nincs verseny, nem kell a „babatudományt" megmutatni.

Pedig az édesanyák a megmondhatói, egy-egy játszóteres látogatás mennyire szorongóvá teheti őket, ha rivalizáló szülőtárssal találkoznak, aki több foggal, több elfogyasztott étellel, korai bilizéssel dicsekszik. Nem beszélve az értelmi- és mozgásfejlődésről. Amit a közösségi terek kínálta foglalkozások nyújtanak. Godina Mónika szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az anyukáknak is fontosak a baba-mama alkalmak, kimozdulnak, megerősítést kapnak ahhoz, hogy jól mennek a dolgok a gyermek fejlődése körül.

Ha szakmai alapokra helyezzük a kínálatot, érdemes áttekinteni az alapokat:

Képesség- és személyiségfejlesztő hatású a korai zenei nevelés, mondókás foglalkozás. Azok a babák, akik már magzati korban sok hangélménnyel és mozgásélménnyel találkoztak, a születésük után kiegyensúlyozottabbak, hallásuk érzékenyebb, beszédfejlődésük gyorsabb.

A magzati korban elhangzott mondókák ritmusos skandálása, a gyermekdalok anyai hangon való éneklése az idegsejtek közötti kapcsolatok gyorsabb fejlődését segítik, ezáltal serkentik az érési folyamatokat.

A pszichológusok szerint már az 5 hónapos magzat is pozitívan reagál arra, ha az édesanyja énekel neki. Az anyukája hangja megnyugtatja őt, ami a születés után is segítség lehet az anyának kisbabája megnyugtatása szempontjából, hiszen a baba már eltárolta magzati emlékezetébe a magzati korban hallott dalokat, énekhangot, zenei élményt.

A 3 napos csecsemők már felismerik anyjuk hangját és előnyben részesítik azt más nők hangjával szemben.

Godina Mónika gyógytornász, maga is négygyermekes anyuka

- Az ölbeli játékok (dajkarímek) elsősorban a kisgyermek első egy-két-három életévéhez kötődnek. A felnőtt (szülő, nagyszülő) az ölébe vett gyermekkel játszik: szöveget mond, közben érintgeti, simogatja a gyermeket, mozgatja őt. A szöveg általában valamilyen mondóka, versike, amelyet énekelve vagy recitálva adnak elő. Az ölbeli játékok a néphagyományhoz kötődnek, régen szájról szájra terjedtek, mindenki tudta fejből. Azonban ma a társadalom alakulásával (többgenerációs családok helyett nukleáris családok), a játékkultúra változásával ezek a szülőkhöz úgy tudnak eljutni, ha azokat tudatosan megtanulják - mesélte Godina Mónika, aki maga is négy gyermek édesanyja.

A probléma nem is olyan bagatell: a nagymamakorú asszonyoknak ugyanis még sok-sok évet kell dolgozni, már ha van munkahelyük. Ma már 64-65 évesen mehetnek nyugdíjba, a korábbi ötvenöt helyett. Pedig könnyen lehet, épp ezalatt a tíz év alatt lenne a legnagyobb szükség rájuk, az ifjú szülőknek átadva a többgenerációs nevelési mintát.

Ennek hiányában értékelődnek fel a művelődési házakban, könyvtárakban fellelhető, olykor „szülőnevelő" funkciót is ellátó baba-mama klubok. Amiket természetesen csak üdvözölni lehet. Vagy mégsem?

- Jómagam ismét csak attól óvnám az édesanyákat, édesapákat, hogy összehasonlítgassák a gyereket másokéival. Mindenki egyedi és saját útja van - mondta beszélgetőtársam. - Az azonban mindenképpen örvendetes, hogy szakemberek állnak rendelkezésre, mert a másik veszély az, ha a szülők internetes szövegeket bújva kezdenek aggódni. Ismeretes, mennyiféle riogató cikket olvashatunk ellenőrizetlen forrásokból, ha a netet bújjuk.

A szülők a fentiek alapján is fontos szerepet játszanak csecsemőjük, kisgyermekeik zenei nevelésében. Nyitottabbá válnak, önbizalmat szereznek ahhoz, hogy gyermeküknek bátran énekeljenek akkor is, ha nem képzett a hangjuk.

A foglalkozások során tapasztalt mozgatás, ringatás, hintáztatás, höcögtetés, zsipp-zsuppolás mintákat ad az otthoni együttléthez. A különböző eszközök (színes ejtőernyő, alagút, karika, labdák, színes kendők, stb.) kipróbálása új mozgásélmények megtapasztalását biztosítja.

Tanúsíthatjuk, a foglalkozás a szocializáció fejlődésének egyik korai állomása. Könnyebbé válhat a bölcsődei, óvodai beszoktatása annak a gyermeknek, aki rendszeres foglalkozáson vett részt, baba-mama csoporthoz tartozott.

- A foglalkozások után mindig maradnak még valameddig a szülők, beszélgetnek egymással, ezzel is növelve a szülői kompetencia érzését - zárta szavait Godina Mónika, akire már vártak az anyukák, mert mindig van mit megbeszélni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!