Kiássák magukat a kerítés alatt, elszökhetnek, falkákba verődve hangoskodnak, akár harcba is szállhatnak egymással. A gazdák felelőssége, hogy a nem kívánt szaporulatot és az egyéb bajokat megelőzzük.
– Több tévhitet el kell oszlatnunk – kezdte dr. Gombos László zalaegerszegi állatorvos. – A legfontosabb: az első tüzeléssel a kutya ivarérett, és már lehetnek kölykei. Ez a fajtától függően fél-másfél éves korban bekövetkezhet, tehát ehhez nem kell elérnie az úgynevezett tenyészérettséget, amit kétéves kor után ér el a kutya, mert addigra készül fel teljesen a szervezete az anyaságra – magyarázta.
– A tüzelés 7-21 napig tart a kutyáknál és évente kétszer következik be, de kisebb testűeknél ez akár háromszor is előfordulhat. Általában a tavasz és az ősz ennek az ideje.
Ez azonban a tartási körülményektől is függ, emiatt a tüzelések időszaka elhúzódik, így a kankutyák szinte egész éven át bolondulhatnak a szukák után. Fontos: élete végéig fogamzóképes a kutya, vemhesülhet még 14 évesen is, csak ez kockázatos és nem biztos, hogy élve képes kihordani a kölyköket – mondta.
Ha a gazda nem akar tenyészteni, legjobb megoldás az ivartalanítás, mondja dr. Gombos László. Fotó: Arany Gábor
Az ivarzásnak léteznek jellegzetes, markáns tünetei, amit a legtöbb gazda jól érzékel, ám létezik ennek csendes változata is. Ez már tünetmentesen zajlik, ami gond a gazda számára, ha fedeztetni akarja az ebet, de még nagyobb, ha nem, mert a kutya ekkor is fogamzóképes. Ráadásul ez utalhat betegségre, petefészekproblémára is.
– A tüzelés két időszakra bontható, az első szakaszban a kutya nem fogamzóképes, ez a terminus a véres váladék megjelenésével kezdődik és 7-9 napig tart. Ennek elmúltával, amikor legtöbb gazda már azt hiszi, hogy véget ért a tüzelés, akkor kezdődnek a fogékony napok, az pedig a 10-14. napra tehető. Tehát két héten át szigorú karanténnal, bezárással tudjuk csak megakadályozni a nem kívánt fedezést. A párzásra kész állatot ugyanis semmilyen kerítés nem tartja vissza és a méretkülönbség sem akadályozza meg célja elérésében. Ez igaz a szukákra is, mert azok ugyanúgy elindulnak az ösztönük parancsára, nem csak a kanok – magyarázta.
– Ha megtörtént a „baj”, akkor az összeragadt állatok szétválasztását ne siettessük, mert abból komoly sérülés lehet, a befedezést pedig ezzel már nem lehet megakadályozni – intett a szakember.
– Ha a gazda nem akar kölyköt, akkor a fedezés után még húsz napig ivartalanítással is könnyedén közbe lehet avatkozni. Arra azonban nem érdemes számítani, hogy sikertelen volt a párzás, mert a tapasztalatok ennek szinte mindig ellentmondanak – tette hozzá.
A megelőzés primitív módszere az úgynevezett tüzelő bugyi, ami inkább csak bajt okoz. Ha a kutya felügyelet alatt van, akkor felesleges, ha nincs, akkor meg súlyos fertőzést is okozhat nála, mert akadályozza az ürítését, tehát nem higiénikus. Ráadásul úgyis letéphetik róla az udvarlók vagy akár saját maga, tehát igazából nem véd. Nem ajánlott módszerként még szóba jöhet a fogamzásgátló tabletta, de ezt mindig csak állatorvos felügyelete mellett adjuk.
– A gyógyszertárban kapható humánpirulák viszont komoly bajt, akár életveszélyt is okozhatnak. Létezik injekció is a nem kívánt vemhesség elkerülésére, amit négy havonta kell beadni. Ez azonban csak átmenetileg ajánlott, amíg a gazda nem dönt arról, hogy akar-e kölyköket vagy sem. Ha viszont nem cél a tenyésztés, akkor az ivartalanítás a legjobb módszer – mondta.
– A statisztikai adatok ugyanis azt mutatják, hogy 5 éves kor felett 70 százalékra emelkedik az emlődaganatok, petefészek-elváltozások előfordulása a kutyáknál – közölte az elgondolkodtató tényt.
Néhány egészségügyi problémára is felhívta a figyelmet Gombos doktor. Például ha a tüzelés befejeztével pár hét szünettel újra kezdődik a folyamat, az hormonális bajra utal, ami gyakran vezet további problémákhoz. Gyakori, főleg kistestű ebeknél az álvemhesség is, ami ugyanúgy zajlik, mint az igazi, csak nincs kölyök. Viszont beindul a kutya tejtermelése, ami pedig cisztát, tejkövet képezhet, ez emlődaganathoz vezet. A megoldás: az ivartalanítás. Nem ritkán előforduló baj a gennyes méhgyulladás is. Ez a tüzelés után jelentkezhet 2-8 héttel: a kutya ilyenkor bágyadt, belázasodik, feltűnően többet iszik, hasa kicsit megnagyobbodik, jellegétől függően váladékozhat.
– Azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a felgyűlő genny miatt a méh felrepedhet, ami a kutya halálát okozza – magyarázta dr. Gombos László. Visszatérve a megelőzésre: legjobb módszer az ivartalanítás, ami rutinbeavatkozásnak számít.
– Teljes tévhit, hogy ezzel meg kell várni az ivarérést, az első tüzelést, illetve hogy legalább egyszer szüljön a kutya. Erre csak az vállalkozzon, aki tenyésztő, vagy aki teljesen biztosan talál gazdát a kölyköknek. De akkor várja meg vele, hogy a kutya érett legyen a vemhességre, tehát legalább már másfél-két éves – magyarázta. – Minden más esetben az ivartalanítás a megoldás. Erre pedig akár már hathetes korban sor kerülhet. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis semmilyen negatív következménye nincs a műtétnek. Ezzel pedig megőrizhető a kutya természete, viselkedése, nyugodtabb marad, nem kóborol el, ezért nem is kerül bajba. Ráadásul számos betegsége megelőzhető vele. Az elhízástól pedig aktívabb életmóddal és megfelelő étrenddel óvhatjuk meg – tette hozzá.
Végezetül pár szó a macskákról. Esetükben az ivartalanítás még egyszerűbb beavatkozást jelent, amire azért érdemes sort keríteni, mert egy macska évente akár több alommal is megörvendeztetheti gazdáját. A kandúrokat pedig számos összecsapástól és sebesüléstől óvhatjuk meg. Ezért a macskákra is igaz, ha nem tenyésztjük, minél hamarabb célszerű a beavatkozást megejteni, mondta dr. Gombos László.
