A ZTE KK sokáig meccsben volt, csak a végére durvult el a különbség

Arconic-Alba Fehérvár - Zalakerámia-ZTE KK 104-77 (28-23, 25-21, 22-16, 28-17)

Alba Regia Sportcsarnok. Jv.: Praksch, Söjtöry, Nyilas.

Alba: Chambers 3/3, Philmore 17/3, Barnett 21/12, Kass 6/3, Dickey 20. Csere: Balogh 5/3, Vojvoda 29/18, Takács Ma. 3/3, Fazekas, Takács Mi. Vezetőedző: Alejandro Zubillaga.

ZTE: Hicks 5, Szalay 13/3, Ikpe 16, Paige 11/9, Tóth 4. Csere: Csátaljay, Keller 7/3, Ona Embo 17/6, Németh 4, Csuti. Vezetőedző: Matthias Zollner.

A közvetítés alapján Székesfehérváron finoman szólva nem volt telt ház a mérkőzésen, ami szólhat a jó időnek, illetve a csalódottságnak is, hiszen a hazaiak döntőt szerettek volna játszani a szezon végén. A vendégeket viszont népes és hangos drukkercsapat kísérte.

Az Alba 3 perc alatt 11-4-gyel nyitott, Barnett triplájára azonban Paige rögtön válaszolt, vagyis a ZTE sem hagyta magát. A hazaiak a következő percekben is jól dobtak messziről (18-10), a zalaiakat azonban nem tudták leszakítani (25-20). Az Albánál az első negyedben 11 pontig jutó Barnett volt a legjobb, a ZTE-nél viszont kiválóan szállt be a padról Ona Embo, aki csapata második távoli kosarával indította a második játékrészt, maga pedig ezzel elérte a 10 dobott pontot (28-26). A vendégek szempontjából rendben volt a meccs, nyoma sem volt annak az óriási különbségnek, ami az elődöntőben, a Falco ellen megnyilvánult, egyenlő erők küzdöttek a pályán és végig izgalmas csatára lehetett készülni (14. p.: 33-31). Elapadtak a hazai triplák, az egerszegiek szervezett védekezése pedig nem ízlett az Albának, jött is Zubillaga időkérése. A folytatásban Szalay két büntetőjével egyenlített a Zete, Vojvoda azonban három próbálkozásból két triplával válaszolt (39-33). Ostojic ott ült a zalai kispadon, pályára azonban nem lépett, pedig Tóthnak jól jött volna a segítség a palánk alatti csatákban (17. p.: 47-35). Remekül sikerült a hazai időkérés, Zollner is kihívta az övéit egy rövid megbeszélésre, mely után 5-0-val szépített a ZTE. Fehérvári részről Chambers felejthetően (pont nélkül, 5 rossz triplakísérlettel), Dickey viszont nagyszerűen (16 pont, 8 lepattanó, 3 kiharcolt fault félidőig) játszott, az Alba pedig nyerte az első két negyedet. De a meccs nem dőlt még el (53-44).

Alig kezdődött el a második félidő, amikor a már 17 pontos Vojvoda ötödik hármasával az Alba az addigi legnagyobb különbséget alakította ki (58-44). Rengeteg kihagyott hárompontost láthattunk a következő percekben (a hazai mutató 10 találat/25 próbálkozás, a vendégeké 4/18 volt), de az Alba előnye nőtt, mert ők néha azért betaláltak. Közben a védekezés mindkét oldalon sokat vesztett a szigorúságából (27. p.: 67-51). Talán a szezon végi fáradtságnak tudható talán be, hogy mindkét oldalon ritkán látható hibák tarkították a játékot, a támadásszövés a hazaiak és a vendégek részéről is elég esetlegessé vált. Ám a 75-60-as eredményre, amiről a záró negyed indult, még mindig nem lehetett azt mondani, hogy nincs mit keresniük a zalaiaknak. A harmadik tíz perc zetés technikaival ért véget, majd a negyedik egy újabbal kezdődött, miközben zalai részről Paige ihletett gólpasszának és Tóth zsákolásának lehetett örülni. A vendégeknél szokatlanul sok játékpercet kapó Szalay eljutott tíz pontig, a különbség azonban nem csökkent, annak ellenére sem, hogy Chambers továbbra is csak a pontatlan dobásokat gyűjtötte (mezőnyből 1/10) és Dickey is megállt 20 pontnál. Ott volt viszont helyettük Vojvoda, aki hajszál híján megint elérte a 30 pontot (36. p.: 87-69), izgalmat pedig az utolsó percekben már csak az okozott, hogy az egyik palánkot szerelni kellett. A hajrában Barnett volt az utolsó légiós a pályán, majd ő is pihenőt kapott, Szalay pedig triplával koronázta meg a napját, miközben az Alba a meccs egészéhez képest igazán durva különbséget alakított ki (39. p.: 102-72).

Az Alba Fehérvár ezzel a bronzcsatában 1-0-ra vezet, folytatás kedden Zalaegerszegen.