Festmény Apponyi Albertről

2024.02.08. 07:30

Réunion: újbóli találkozás egy régi díszpolgárral a Göcseji Múzeumban

A réunion főszereplője Apponyi Albert, egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, nagybirtokos, Zalaegerszeg díszpolgára volt, aki életnagyságban jelent meg, igaz, csak festményen.

Arany Gábor

Az alkotásról és festőjéről, Laczkó Gyuláról dr. Kostyál László, tudományos-igazgatóhelyettes, művészettörténész tartott előadást

Fotó: A szerző

A szerdán délután a Göcseji Múzeumban megtartott találkozón Balaicz Zoltán polgármester történelmi visszatekintést nyújtó bevezetője után a műről és alkotójáról dr. Kostyál László, tudományos-igazgatóhelyettes, művészettörténész tartott előadást. 
Az alkotást az impresszionista stílust képviselő, Bakon élt Laczkó Gyula (1901-1983) festőművész 1933-ban készítette nyertes pályázóként. Ezt pedig a városi tanács az 1906-ban Zalaegerszeg díszpolgárává választott Apponyi halálának évében, 1933-ban írta ki. A festményt három évvel később, 1936. június 30-án, a II. Göcseji Hét rendezvényeinek sorába illesztve a városi díszközgyűlésen leplezték le. A jeles alkalmon Pehm (Mindszenty) József apátplébános mondott avatóbeszédet.


Az egész alakos mű a grófot díszmagyar ruhában ábrázolja, kócsagtollas süveggel a bal kezében, asztalra támaszkodva, jobbjával kardját fogja. Prémmel szegélyezett bársonymentét visel zsinóros fekete selyemdolmánya felett, fekete selyem nyakkendővel, térdig érő csizmával. Nyakában az Aranygyapjas lovagrend jelvénye, alatta a Magyar Királyi Szent István-rend csillaga. Az alak hátterében feltehetően a francia Külügyminisztérium Quai d’Orsay palota folyosója látható, a jobb kezénél türkiz zöld terítőn nyitott könyv – a békediktátum ? – és tekercs hever. Az alkotás a közgyűlési termet díszítette nagyjából tíz évig. 

A képet Károlyi Anna festőrestaurátor-művész hozta helyre
Fotó: A szerző


Az Apponyi-képmás történetéről a negyvenes évek közepétől a múzeumba kerüléséig nincs információ. Feltehetően a háború utáni rendszerváltást követően, mint a korábbi korszakhoz kötődő retrográd alkotást kivágták a vakrámából, a vásznat feltekerték, és így került az 1950-ben alapított Göcseji Múzeumba, amelynek első otthona a korábbi városháza Kazinczy téri épülete volt. Ezért a festmény helye nem, csak a birtokosa változott. Itt nem vették nyilvántartásba, talán nem is bírtak információval az eredetéről. Évtizedeken át a mindenkori múzeumi képraktár egyik eldugott polcán porosodott, állapota folyamatosan romlott, mígnem az épület 2019-ben elkezdett felújításához kapcsolódóan lezajlott ki-, majd visszaköltözéskor irányult rá a figyelem. 
Ekkor határozták meg a kép festőjét és ábrázoltját, a közelmúltban pedig várostörténeti előadás illusztrációjaként is szerepelt. Helyi jelentőségét növeli, hogy festőjétől – bár a zalai sajtó tehetséges művészként említette, pápai oklevéllel, párizsi aranyéremmel kitüntetett és kiállításokon is szerepelt – eddig nem került más alkotás sem a múzeumba, sem a kutatás látómezejébe. Ezért a közgyűjtemény továbbra is várja azok jelentkezését, akiknél Laczkó Gyula festmény található.
A képet Károlyi Anna festőrestaurátor-művész hozta helyre, az új keretét a múzeum műtárgyvédelmi osztályvezetője, Horváth Imre farestaurátor készítette. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!