Történeti konferencia: Szabadidő, szórakozás, társasági élet Zalaegerszegen a 19-20. században

Szabadidő, szórakozás, társasági élet Zalaegerszegen a 19.-20. században címmel rendezett tudományos történeti konferenciát szerdán a városi díszteremben a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára és Zalaegerszeg önkormányzata. A témaválasztás folytatja a vendéglátás című 2022-es konferencia és az abból született kötet kutatási területeit, tudtuk meg a konferencia kezdete előtt dr. Káli Csabától, a zalai levéltár igazgatójától. A látszólag könnyedebb téma népszerűsége motiválta a zalai közgyűjteményekben dolgozó levéltárosokat, muzeológusokat, könyvtárosokat, hogy a mindennapi élet eseményein keresztül mutassák meg a korszak hatalmi viszonyait, hangsúlyozta az igazgató, kiemelve a társadalomtörténeti relevanciát. A szórakozás megmutatja, milyen a társadalmi szerkezet, a jogi és intézményi környezet, mit engedhetnek meg maguknak az emberek anyagi és egyéb értelemben. A téma kutatása nem könnyű, a feldolgozható források közül kiemelkedik a sajtó, mely az adott korszakban a társasági hírekre is kiterjedt, mondta dr. Káli Csaba. A zalai történészek már készülnek az építészet, a szőlőművelés, a regionális történeti kutatás, a vidéki tudományosság témájáról szóló konferenciára.

A társasági élet színtereit bejáró tanácskozást Balaicz Zoltán polgármester nyitotta meg, örömét fejezve ki amiatt, hogy a város múltjának feltárása folyamatosan zajlik, erősítve a lokálpatrióta öntudatot, s a személyes emlékeket is mozgósíthatja közeledve a jelen időhöz. A polgármester jelezte, a jövőben a pályázati forrásoknak köszönhetően folytatódik az ebbéli együttműködés a város és a közgyűjtemények között.

Dr. Káli Csaba köszöntő szavai után Kiss Gábor főkönyvtáros elnökletével zajlott a tanácskozás, a résztvevők kilenc előadást meghallgatva kaptak részletes képet Zalaegerszeg társasági életének eseményeiről a reformkortól az 1960-as évekig terjedően. Elsőként Molnár András, a levéltár igazgatóhelyettese beszélt a XIX. század első feléről, felidézve a farsangi, a jótékony célú és a közéleti eseményekhez kötődő bálokat, táncmulatságokat. Kiviláglott, a korszak fontos momentuma volt a magyar nyelv használta, a magyar táncok megjelenése ezeken a rendezvényeken. Dr. Kulcsár Bálint főlevéltáros a XIX. századi egerszegi mulatságok két jellegzetesen renitens résztvevőjét, a jó származásnak örvendő, de mégis tivornyázó életet élő Háry Pált és Kelemen Jánost mutatta be, dr. Gyimesi Endre címzetes igazgató a "boldog békeidők" ( a kiegyezés utáni harminc esztendő) által megteremtett fejlődés, gyarapodás adta viruló egyesületi életet vázolta, melynek az első világháború vetett véget. Szabóné Simon Beáta, a levéltár könyvtárosa a XX. század eleji zalaegerszegi sétáló- és kirándulóhelyeket mutatta be. A második blokkban Béres Katalin főmuzeológus, dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, dr. Káli Csaba igazgató, Erős Krisztina történész-muzeológus és Bojt-Tóth Orsolya levéltáros kalauzolta a résztvevőket a a szabadidő eltöltésének zalaegerszegi módozataiban, amelyben szerepet kapott a munkahelyek által biztosított művelődés és kikapcsolódás is.