Kapitalista gazdasági rendszer egy kommunista országban

2023.05.24. 19:00

A kínai gazdasági modellről tartott előadást dr. Moldicz Csaba az MCC-ben

Kína felemelkedése? – A gazdaságpolitikai (fel)törekvés kínai modellje címmel tartott telt házas előadást a közelmúltban az MCC zalaegerszegi képzési központja szervezésében a megyeszékhelyen és Nagykanizsán dr. Moldicz Csaba. Az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője a kínai gazdaságot, a politikai folyamatokat elemezte, miközben kitért az ázsiai ország sajátosságaira, külpolitikájára, gazdasági stratégiájára.

Mozsár Eszter

Dr. Moldicz Csaba mindkét városban nagysikerű előadást tartott. Fotó: Mozsár Eszter

Véleménye szerint az egyik legnagyobb félreértés, hogy az európai és világsajtó elsősorban kommunista rendszerű államként határozza meg a távol-keleti országot, a szakember viszont másként közelíti meg annak jellemzését: Kína olyan állam által vezérelt kapitalista rendszer, amin egy ideológiai máz van. Maga a gazdaság nem szocialista gazdaságként működik, hanem az egyik legkeményebb kapitalista rendszer.

- Ha megkérdeznénk a Stipendium Hungaricum program ösztöndíjasaként hazánkban tanuló kínai fiatalokat, mit szeretnek Magyarországon, akkor azt felelnék: a nyugodt életvitelt. A kínai társadalom rendkívül versenyző, ez hatalmas különbség. Másfelől van néhány terület Kínában, ami reformra vár, s ha megtörténik, akkor az újabb lökést ad gazdaságuknak. Az egyik ilyen a nálunk nem ismert háztartási nyilvántartási rendszer, a Hukou, amely korlátozza az emberek közösségi szolgáltatásokhoz (kórházakhoz, iskolákhoz) való hozzáférését. Csak abban a városban tudják az állami szolgáltatásokat igénybe venni, ahol regisztrálva vannak. Jelenleg a vándorló népesség számát a legóvatosabb becslések 100 millióban adják meg. Egyesek szerint a rendszer eltörlése egy újabb urbanizációs hullámmal együtt akár 3 százalékpontos növekedést jelenthetne a kínai gazdaság számára - ecsetelte portálunknak az előadó, akinek fő kutatási területe az Európai Unió és Kína gazdasági kapcsolatainak vizsgálata. Számos könyv szerkesztője, két monográfiát is publikált. Az első, magyar nyelven megjelentetett könyve a 2008-2009-es válságra reflektálva született, míg 2020-ben a Routledge-nél kiadott könyve az Egyesült Államok és Kína technológiai vetélkedésnek európai vetületére koncentrált.

- Kínát sokszor úgy írják le, hogy a közepes jövedelmű országok csapdájával néz szembe. Esetükben azért nem megfelelő ez a jellemzés, mert a foglalkoztatottak 24 százaléka még mindig a mezőgazdaságból él. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ország egyidejűleg tud olcsó munkaerővel növekedni, másrészt technológiailag nagyon fejlettek, tehát ennek a kettőnek a keveréke az, ami hajtja előre gazdaságukat.

Dr. Moldicz Csaba szerint komplexen kell vizsgálni Kína viszonylagos felemelkedését, bár folyamatosan és gyorsan zárkózik fel a világgazdaság többi meghatározó szereplője közé. Mint mondta, abban az esetben, ha a belső reformok folytatódnak, akkor a kínai gazdaság erősödése szinte megállíthatatlan, ám még sok évbe telhet, amíg utoléri a Nyugatot. Igaz, egyes kínai cégek már bekerültek a világpiac élvonalába.

- Az egy főre jutó GDP tekintetében Kína lemarad az Amerikai Egyesület Államokkal szemben, ám van egy olyan adottsága, ami a fejlődő országok fölé emeli: ha egy nyugat-európai, amerikai vállalatot vissza szeretnének telepíteni Kínából, akkor nemcsak azt a vállalatot kellene hazavinni, hanem a hozzá kapcsolódó több száz vagy ezer kisvállalatból álló ipari bázist is ki kell építeni. Ezek a vállalatfürtök több évtized alatt alakultak ki, a globális feldolgozóipar kapacitásának csaknem 30 százalékát teszi ki Kína, második helyen az USA áll 19 százalékkal. Meg lehet fordítani ezt a folyamatot, ám nem olyan gyorsan, ahogy ezt a politikusok szeretnék. Nem lehet két év alatt visszacsábítani a gazdasági társaságokat.

Moldicz Csaba az egerszegi előadáson. Fotó: Mozsár Eszter

S hogy miben tud még Kína valóban felemelkedni?

- Amiben nagy változás következhet, az fizetőeszközüknek, a jüannak az általánosabbá válása – folytatta az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője. - Jelenleg a jüan ugyan nagyon messze van attól a szereptől, amit az amerikai dollár betölt, de az amerikai monetáris és külpolitika az elmúlt időszakban sokat tett azért, hogy az amerikai dollár jelentőségét aláássák, miközben Kína a kereskedelem révén ezt a szerepet növelheti, fontos tartalékká válhat.

Dr. Moldicz Csaba végül hozzátette: Kínát egy teljesen különálló civilizációnak kell felfogni. Mi a nyugati civilizáció részei vagyunk, az ő világképükben, írásukban államuk Zhongguo, azaz a Középső Birodalom. Érdemes egy olyan világtérképet is megnézni, amelyen a Csendes-óceán van középen. Azon a térképen Európa nagyon pici és nagyon messze van.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában