Megújulhat a Sétakert Nagykanizsán

Első körben Szabadics Zoltán magánszemélyként ajánlott fel 50 csemetét a korábbi években elpusztult, ezért szanált dísz fák helyére, a Sétakert újraparkosításához. Szabó István, a Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt. vezérigazgatója abban bízik, hogy esetleg cégek, vállalkozók is fontosnak érzik a Sétakert megújulását, és hasonló felajánlásokkal állnak elő. A folyamat koordinálása érdekében a vezérigazgató életre hívott egy egyelőre ötfős (ám reményeik szerint folyamatosan bővülő) munkacsoportot, melynek rajta kívül tagja még Cserti Tibor, a Nagykanizsai Városvédő Egyesület elnöke, Lengyák István, a Civil Kerekasztal Egyesület soros elnöke, Áfra Barnabás, a Netta-cégcsoport vezetője és Cziráki László, a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. vezérigazgatója. Egy-két fejlesztési gondolat már körvonalazódott is, de természetesen, várnak újabbakat, hiszen ezért alakult meg a munkacsoport.

– A Via Kanizsa idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, hiszen az önkormányzat 1996-ban alapította meg jogelődünket, a Via Kanizsa Kft.-t. Akkoriban a cég még csak út- és parkolófenntartással, -üzemeltetéssel foglalkozott, s az elmúlt negyedszázad alatt olyan sokrétűvé vált a feladatkörünk, hogy ma már 90 főt foglalkoztatunk – mondta Szabó István, a Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. – Arra gondoltunk, hogy ezt az évfordulót a belvároshoz köthető, szimbolikus jelentőségű, szintén évfordulós területen kellene valahogy plasztikusan megünnepelnünk. Így került szóba a 125 esztendős Sétakert. Szerencsés egybeesés, hogy éppen ekkor jelentkezett nagyszerű felajánlásával Szabadics Zoltán.

Szabó István jelezte: a Via és a Netta kertészmérnök szakemberei közreműködésével választották ki és ültették el a felajánlott csemetéket, ami a Sétakert megújításának első lépcsőfoka volt.

– A munkát egyrészt saját erőből, másrészt vállalkozók, az üzleti élet szereplőinek nagylelkű támogatásával szeretnénk folytatni – szögezte le a vezérigazgató. – Ennek sorában a Sétakertben található nagy méretű, régi, elavult szerkezetű ötágú homokozót nem állítottuk vissza, mert már nem felel meg a szabványnak, hanem kialakítottunk belőle egy virágágyat. S hogy mi történik még? A Táncosnők című szoborkompozícióval kombinált szökőkutat is rendbe tesszük a terveink szerint – Rétfalvi Sándor alkotását megtisztítjuk a graffititől, a szökőkutat pedig vízvisszaforgatós rendszerrel látjuk el, így költségtakarékosan működtethető a jövőben. Ehhez viszont fel kell törnünk és újrabetonoznunk a teljes medencefelületet, melyet vízzáró réteggel látunk el. A másik problematikus elem a zenepavilon, mely – mint ahogy a Sétakertben minden – védett, ezért a bontásáról szó sem lehet. A korrodálódott lábakat betonnal erősítjük meg, a vasszerkezetet lefestjük és szeretnénk majd a tetőt is lecserélni – utóbbira valószínűleg jövőre kerül sor, hiszen több millió forintos tétel. Szeretnénk továbbá elhelyezni a terület sétányain padokat és hulladékgyűjtőket is. Apropó, sétányok, a Kossuth téri hídtól az uszodáig vezető aszfaltos fősétány mellett találtunk egy másik, gyöngykavicsos sétányt is a Nagykanizsa–Budapest vasútvonallal párhuzamosan. Ezt nem gyöngykaviccsal újítanánk fel, hanem olyan zúzalékkal, mely alkalmassá teszi arra, hogy futók sportolhassanak rajta. Így egy jóféle, egy kilométeres belvárosi futókör jöhet létre. Azért gondoltunk erre, hogy a Csónakázó-tó közel 5 kilométeres kerékpáros és futósétánya mellett a belvároshoz közeli parkban is legyen lehetőség sétálni, sportolni.

Szabó István végül hozzátette: ötleteikkel hamarosan levélben keresik meg a város üzleti életének szereplőit, kérve az együttműködésüket.

Kapcsolódó cikkünk:

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/megujulhatna-a-setakert-nagykanizsan-3927750/