Zalaiak is részt vettek az országos közösségépítő programban

Hívtak: tartsak velük! A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) Közösségépítő Kultúránk programsorozata keretében Kápolnásnyékre indultunk, hogy megcsodáljuk a Velencei-tó környékének vadonatúj nevezetességeit, megmentett kulturális értékeit, az azokhoz épített turisztikai célzatú létesítményeket. De nem csak úgy "odaröppentünk" az M7-es autópályán, ízelítőt kaptunk a környező vármegyék 8-as főút mentén autóbuszból látható nevezetességeiből is, kiterjesztették ugyanis az útdíjat a buszokra is, s az autópályáért fizetendő útdíj már nem fért bele a korábban anélkül kalkulált büdzsébe. Az út így több mint 3 órásra sikeredett, de bánja kánya! Elvégre az utazás is alkalmas a közösség építésére.

A Közösségépítő Kultúránk kápolnásnyéki programját a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a NMI-vel együttműködésben szervezte és bonyolította két fő helyszín köré csoportosítva. Hét napon át – hétfőtől vasárnap délutánig – naponta 8 autóbusszal érkezett közel 500 látogatót fogadtak az ország minden tájáról – munkájukat a környékbeli középiskolás, egyetemista diákság is segítette. Szó, ami szó, nem kis szervezőmunkát igényelhetett, hogy a 2 részre osztott 4-4 csoportban mindenki kényelmesen végignézhette a nem kevés látnivalót.

Hamar kiderült: Zala Vármegyét nem egyedül mi, zalaegerszegiek és környékbeliek képviseltük, mert ki másba botlottunk volna bele, mint a nagykanizsaiakba: a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Házban Működő Mamik Hagyományőrző Dalkör 22, a Polgári Olvasókör 12, és a Honvéd Kaszinó 8 tagja alkotott egy jókedvű busznyi csapatot. Sőt, mint megtudtuk, a szentgróti és a türjei csapat már előttünk végigjárta az utat. A nézelődést a Vörösmarty történelmi emlékhely nevezetességeinek egyikének, a Vörösmarty Emlékház és a Csajághy Laura Szabadtéri Színház közvetlen közelében egy rossz állapotú istálló felújított épületében kialakított Liszt Művészházban kezdtük. A 2022 nyarától reprezentatív fogadótérként is működő Művészházban Liszt Ferenc dombormű-portréja mellett egy XIX. század végéről származó empire szalongarnitúrát és a falakat borító másolatokat csodálhattunk meg. Persze Rembrandt, Tiziano, Botticelli vagy Leonardo híres festményei így is nagy élményt jelentettek – az 1911-ben Budapesten született Vöröss Tibor festő ugyanis a nyugdíjas éveiben 40 kiváló másolatokat készített, s ebből 14 látható Kápolnásnyéken.

A fő látványosság a család egykori lakóhelyén, a Nádasdy grófok gazdatiszti házában berendezett Vörösmarty Emlékház, ahova költőnk a szüleivel egyéves kora után költözött. A szobákat bejárva nemcsak életének emlékeivel ismerkedtünk, de egymást felváltva hangosan újraolvastuk a verseit – nemcsak a poszterekről, hanem az újmódi digitális játékokat megfejtve vagy éppen a konyhában betűkből kikeverve is. Egyébként az egész terület műemlékpark és védett, a gesztenyesorral, a megújult ligettel, a kis természetes tóval, a sétánnyal – amit ebéd előtt be is jártunk mellszobrokat közelről tanulmányozva, s a táblákról újabb verseket olvasva. Az ebédről persze túlzás lenne hőskölteményt zengeni – mondjuk úgy: fogyasztható volt, ami a közel 500 adagos "rántott hús hasábburgonyával, savanyú uborkával" kategóriában elfogadható minőségnek számít.

Átbuszozva az "Eseményközpontba" a Filharmónia jóvoltából zenés színházi meglepetés-produkciót kaptunk "ajándékba", a 2003-ban alakult Four Bones Quartet 4 harsonával, dobokkal és a szerb származású énekesnő, Básits Branka igazi koncertélménnyel varázsolta el a lelkes publikumot. Megnéztük a megnyitás előtt álló Kertész Imre kiállítást is, a felújított kastélyban az állandó tárlaton megismerkedtünk az épület és a Halász-család történetével, a készülő vasúttörténeti park gőzmozdonya, szerkocsija és szabadulószobának berendezett vagonja mellett nosztalgiáztunk a Szergej-mozdonyok fénykoráról, majd átvonultunk a Belatiny Artúr egykori pezsgőgyáros, bornagykereskedő és közgazdasági szakíró nevét viselő sörmanufaktúrába, ahol kaptunk egy rövid tájékoztatót a Nyéki Sör gyártásáról, megnéztük, amit az üvegfalon át meglehetett, szájtátva megbámultuk L. Simon László József Attila-díjas író, költő, vállalkozó és politikus sörösüvegnyitó gyűjteményét, amelynek legbecsesebb darabján Donald Trump, volt USA elnök szélfútta frizurás portréja látható. Néhányan megkóstolták az itókákat, többen vásároltak is a címkéjükön DrMáriás figyelemfelkeltő alkotásait viselő, többféle termékből. Az egyik ajándékboltban én is beruháztam egy hűtőmágnesre, egy noteszre és egy "kis herceges" könyvjelzőre, amúgy vehettem volna ékszert, blúzokat, szatyrokat és egyéb szuvenírt, vagy akár az L. Simon Borászat madarak – sárgarigó, cserregő nádiposzáta, billegető cankó és társai – képét és nevét viselő fehér és rosé borából is, de beértem az immár 20 ezer példányban megjelenő Velencei-tó magazin remittendájából ingyenesen kínált példányokkal.

A délután derekán hazafelé fordult a szekerünk rúdja, ezúttal a 8-as főútról Vasvárnál tértünk le Zalaegerszeg felé, s estére élményekkel gazdagodva célba értünk.